Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Hirdetés

– 1880 óta a 2022-es év volt a második legmelegebb Európában. Az idei tél pedig emberemlékezet óta a legmelegebb. Mi történik körülöttünk?

– A szokatlanul enyhe időjárás már több mint három hete tart, karácsony előtt kezdődött és az óév végén, az új év elején tetőzött. A rekordmeleg okát a nagytérségi cirkuláció alakulásában kell keresni. A mediterrán térség fölötti magasnyomású zóna és egy atlanti alacsony nyomású rendszer erős délnyugati áramlást idézett elő, ami december 20-ától meleg levegőt hozott Északnyugat-Afrikából a mérsékelt övbe. Az érkező levegőt tovább melegítette az Atlanti-óceán, amelynek keleti részén a tengerfelszín hőmérséklete 1-2 Celsius-fokkal magasabb volt a szokásosnál. A hatást erősítette, hogy az Ibériai-félsziget partjai közelében még ennél is melegebb volt a tengervíz. Ez okozta, hogy számos európai országban, így Közép-Európában is helyenként 20 fok feletti hőmérsékleteket mértek. Spanyolországtól Európa keleti részéig számos országos téli rekord megdőlt.

– Az okok között említette, hogy a tengerek vize melegebb volt a megszokottnál. Ez rendkívüli jelenségnek számít, vagy általában nő a hőmérsékletük?

– Esetenként előfordulnak ilyen kilengések, ez valószínűleg még nem az óceánok emelkedő hőmérséklete miatt lépett fel. Az aktuális áramlási kép és a magasabb hőmérsékletű vízfelszín együttes hatása váltotta ki a szélsőséges időjárási körülményeket. Ennek tudható be, hogy több hőmérsékleti rekord a múlté lett az új év első napjaiban Magyarországon is. Elsején és másodikán is megdőlt az aznapra vonatkozó magyarországi maximum-hőmérséklet és a legmagasabb napi minimum-hőmérséklet rekordja. 2023. január elsején Sellyén 18,9 fokig emelkedett a hőmérséklet, meghaladva a 2022-ben ugyanezen a napon Főnyeden mért 17,5 fokos napi legmagasabb maximum-hőmérsékletet. Érdemes kiemelni, hogy a 2022-es év kezdete is tavasziasan enyhe volt.

Korábban írtuk

– Tavaly kínzóan száraz nyár volt Magyarországon és Európa nagy részén. Van összefüggés a száraz nyár és a szokatlanul enyhe tél között?

– Annyiban mindenképp, hogy mindkét jelenség illeszkedik a jelenlegi éghajlati trendbe. A tavalyi forró és szélsőségesen száraz nyár és a mostani enyhe tél egyaránt összhangban van a megfigyelt éghajlati változásokkal. Ezeken keresztül ízelítőt kaphattunk a küszöbönálló jövőből. Látni kell, hogy globálisan melegedő környezetben élünk. A múlt század 80-as évei óta minden évtized melegebb volt a korábbinál, a mérsékelt övi cirkuláció módosulni látszik. Közvetlen fizikai összefüggést egyelőre nem látunk, bár mesterséges intelligenciával lehet hogy kimutatható lesz majd a jövőben ilyen jellegű kapcsolat. Van már példa arra, hogy az MI-t a klímamodellezésben is használják.

– A fokozatos melegedés azt jelenti, hogy ideje hozzászoknunk a hó- és fagy­mentes telekhez?

– Sajnos a hótól gyakorlatilag tényleg elköszönhetünk, télen inkább esőre, esetleg vegyes halmazállapotú csapadékra lehet majd számítani. Térségünkben minden évszak melegedett, sőt a melegedés gyorsult az utóbbi évtizedekben, a tél is enyhébb és rövidebb, a nyár pedig korábban kezdődik és tovább tart. A regionális klímamodell-eredmények a telek további melegedését jelzik előre.

– Az emberi tevékenység okolható a felmelegedésért, vagy egy természetes melegedő ciklust élünk meg?

– Noha korábban is felléptek melegebb időszakok, a jelenkori változások üteme olyan gyors, amire a korábbi földtörténeti korokban nem volt példa. Csak természetes éghajlat-alakító tényezőkkel, mint a vulkáni tevékenység, a Föld csillagászati pályaelemeinek ciklusai vagy a Napból érkező energia mennyiségének változása, nem magyarázható a globális felszíni hőmérséklet emelkedése. Magas fokú a bizonyossága annak, hogy az emberi eredetű üvegházhatású gázok befolyásolják a jelenleg zajló éghajlatváltozást. Most jelent meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos éves éghajlati értékelője, miszerint az elmúlt nyolc év a legmelegebb időszak a kiterjedt mérések kezdete óta. Ennek oka az üvegházhatású gázok egyre növekvő koncentrációja és az általuk kiváltott hőfelhalmozódás. A globális felmelegedés várhatóan folytatódik, mivel a légkörben rekordmennyiségű üvegházhatású gáz van jelen. A szén-dioxid esetében ez a legmagasabb koncentráció több mint 2 millió, a metán esetében pedig több mint 800 ezer éve.

– Európában szokatlanul meleg van, Amerikában ezzel szemben nemrég ítéletidő tombolt. Az Egyesült Államok számos államát megbénította a hatalmas hó és az irtózatos fagy. Mire vezethető vissza az, hogy a két kontinensen ennyire különbözőek az időjárási körülmények?

– A téli időjárást nagyban meghatározza, hogy az északi pólus körül kialakuló sarki örvény mennyire erős. Az USA pedig északról nyitott, a hideg levegőnek semmi nem állja útját, gyakran akadály nélkül le tud folyni a hideg. A gyenge sarki örvénylés gyenge futóáramlást jelent, ez nehezebben tartja vissza a hideg levegőt, ami így a sarkvidékről az Egyesült Államok és Európa felé távozhat. Ha az örvény gyengébb, vagyis kisebb sebességű az áramlása, akkor behullámzik és az alacsonyabb szélességekre is eljutnak a hidegebb légtömegek, a hullám másik oldalán pedig a melegebb levegő be tud nyomulni a sarki régiókba. Ilyenkor úgynevezett meridionális (észak–déli) áramlás jön létre a felszínen. Szélsőséges időjárás ez utóbbi típus esetén alakul ki jellemzően.

Fotó: Salivanchuk Semen/Shutterstock.com

– Néha az az érzése az embernek, hogy az évszakok eltolódtak. A tél egyre később kezdődik, de soha nem marad el teljesen, január végén, februárban vagy még később érkeznek az igazán kemény fagyok, amikor már minden porcikánkkal várjuk a tavaszt.

– Igen, az utóbbi években lehet ilyen tapasztalásunk. Hogy ez mennyire valós, a meteorológiai mérések adnak rá választ. Évszakos elemzéseink szerint a telek melegedése jelentős, 1,5 fokos a múlt század eleje óta. Ha külön-külön vizsgáljuk a téli hónapokat, akkor azt látjuk, hogy a február melegszik leginkább, 1991 óta 2,5 fokkal. Ez azt jelenti, hogy hamarabb köszönt be a tavasz. Ugyanakkor kemény hidegek is előfordultak februárban. Példaként említhetnénk a közelmúltból 2003, 2005 és 2012 februárját, a 2018-ban történt dunai jégzajlásra is sokan emlékezhetnek. A melegedés nem zárja ki tehát, hogy a Kárpát-medencében időről időre zord periódusokat éljünk meg. Többször volt példa márciusi havazásra is. A telek rövidülését jelzi az is, hogy az első téli hónap középhőmérséklete az utóbbi húsz évben szó szerint menetelt felfelé. A január melegedése is jelentős, közel két fokkal enyhült a XX. század kezdetétől. Persze néha még visszaköszönnek a valódi telek, 2017 januárja például igen hideg volt, az újonnan ültetett fügebokor elfagyott a kertünkben.

– Apropó elfagyás. A növényeket is fokozott veszély fenyegeti az eltolódó évszakok miatt? Milyen éghajlati változások tesznek még bennünket próbára?

– Az enyhe január és a február miatt a növények vegetációs időszaka is előbb elkezdődik, a fejlettebb állapot miatt a tavaszi fagyok így még nagyobb károkat okoznak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a globális éghajlatváltozás nemcsak az átlagok eltolódásával jár együtt, hanem bizonyos szélsőséges jelenségek előfordulása is gyakoribbá válik a Földünk számos pontján. Európa és a Kárpát-medence is súlyosan veszélyeztetett. A mérések alapján azt láthatjuk, hogy Európa a leg­gyorsabban melegedő kontinens. Egyes kutatások a szárazföldi hőhullámok centrumának nevezik Európát, mivel kontinensünkön gyorsabban nőtt a számuk, mint bárhol máshol a világon. A hőhullámok és az aszályok együtt járnak, ezt megtapasztaltuk tavaly is. Becslések szerint a 2022-es 500 éves, történelmi aszály volt Európában. Magyarországon is igen komoly szárazság jelentkezett, a januártól júliusig tartó időszak rekordszáraz volt, a nyár pedig rekordmeleg 1901 óta. Ezek csak a közelmúlt történései, de ha hosszabb megfigyelési sorokat tekintünk, azt látjuk, hogy a hazai melegedés össz­hangban van a globális tendenciákkal. Leginkább a magas hőmérsékletekkel kapcsolatos szélsőségek váltak gyakoribbá hazánkban, növekedni látszik az aszályhajlam, intenzívebb a csapadékhullás, különösen nyáron. Aszályokra, villámárvizeket és áradásokat kiváltó csapadékra egyaránt készülni kell. Ebben segíthet a döntéshozóknak az éghajlatváltozás hazai hatásainak feltérképezését szolgáló KlímAdat projektünk eredménye, amiben sok éghajlati jellemzőt előállítottunk a múltra és a jövőre vonatkozó mérések és regionális klímamodellek alapján, és ezeket közzé is tettük az 1971-től egészen a 2100-ig tartó időszakra.