A jog köntösébe bújva
Hazánk migrációs politikája 2015 óta folyamatosan brüsszeli össztűz alatt van. Uniós politikusok rendre azzal fenyegetik Magyarországot, hogy a menekültügyi szabályok miatt megvonják tőlünk az uniós forrásokat. A kormány álláspontja, hogy az uniós költségvetéssel összekapcsolt jogállamisági mechanizmus javaslata is ennek jegyében született, ezért a javaslat vétója még inkább indokolt.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint egyes tagállami és uniós vezetők célja, hogy a bevándorlást rákényszerítsék a tagállamokra, amihez most hazug módon a jogállamiság kifejezést használják. Deutsch a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, Lengyelország és Magyarország – a lengyelek és a magyarok nagy többségének támogatásával – elutasítja a bevándorlást, és a két országot politikai, anyagi zsarolással vagy fenyegetéssel sem lehet rávenni, hogy ezen az álláspontjukon változtassanak.
– Amióta Magyarország elsőként mondott nemet az Európába irányuló tömeges és illegális bevándorlásra, azóta a brüsszeli képviselők nem politikai kritikákat fogalmaznak meg, sokkal inkább azt hangoztatják, hogy Magyarország nem jogállam. Súlyos emberi jogi sérelemként írják le, hogy a minden jogi normát felrúgó, Magyarország és ezáltal az Európai Unió területére belépni kívánó bevándorlók szabad mozgását akadályozzuk – fejtette ki Deutsch Tamás.
Migránsok jogállama
A magyar műszaki és jogi határzár 2015 óta folyamatos brüsszeli össztűz alatt van. Hazánk migrációs politikája kapcsán uniós politikusok többször tettek olyan kijelentést, hogy az uniós forrásokat meg kellene vonni Magyarországtól. A menekültügyi szabályozások miatt az Európai Bizottság már 2015-ben kötelezettségszegési eljárást indított, 2018 májusában pedig arra tett javaslatot, hogy az uniós támogatások meghatározásánál az egy főre jutó GDP mellett figyelembe kelljen venni azt is, hogy a tagállamok mennyi migránst fogadtak be.
– Brüsszel szerint csak az az ország lehet jogállam, amelyik beengedi a migránsokat, és bevándorlóországgá alakítja a saját hazáját. Ennek Magyarország ellen fog állni, és nem fogadja el, hogy ehhez pénzügyi következményeket lehessen fűzni – jelentette ki a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott interjújában.
Emlékeztetett rá, hogy Soros György már 2015-ben megírta, azokat a tagállamokat, amelyek nem engednek be bevándorlókat, pénzügyileg meg kell büntetni. Szerinte az Európai Parlament jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos javaslata is ezt az álláspontot képviseli, miszerint „ha nem engedjük be a migránsokat, akkor a költségvetésünk egy részét elvehetnék tőlünk”.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Soros György Magyarország és Lengyelország megbüntetését követelő írásával egyértelművé tette, hogy az ő támogatásával erőltetik Brüsszelben a jogállamisági mechanizmust. 2015-ben jelent meg Soros György írása A menekültügyi rendszer újjáépítése címmel, amely évente legalább egymillió bevándorló befogadását szorgalmazta Európában. Ezután indult meg hazánkkal szemben az az uniós össztűz, amikor igyekeztek minden eszközzel megváltoztatni a magyar bevándorláspolitikát a brüsszeli politikusok.
– A jelenlegi uniós vezetésre is folyamatosan nyomást gyakorol a Soros-hálózat, hogy a jogállamisági mechanizmuson keresztül büntesse meg Magyarországot. Ennek a lobbinak a sikerességét tükrözi, hogy a magyarországi jogállamiság helyzetét elmarasztaló bizottsági jelentés külső hivatkozásainak szinte mindegyike Soros-szervezetek megállapításaira mutat, illetve hogy magának a jelentésnek az elkészítésében is a Soros-hálózathoz köthető Věra Jourová működött közre – mondta Deák Dániel.
Migránsok és kisebbségek
A múlt héten az Európai Bizottság közzétette az Európába bevándorlók társadalmi integrációjára vonatkozó új irányelveit. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa elmondta, a migránsok már most az európai társadalom részét képezik, és további befogadásuk, integrációjuk előnyös minden fél számára, gazdasági szempontú befektetés egy ellenállóbb társadalomba.
– Sok migráns van Európában, a következő években azonban még többre lesz szükség, az európai ugyanis öregedő társadalom, amely hamarosan munkaerőt igényel majd. Minden tagjának, köztük a társadalom szerves részét képező migránsoknak fontos szerepük van az összetartó és virágzó társadalmak megteremtésében – tette hozzá.
Deutsch Tamás közösségi oldalán megosztott videójában reagált a fentiekre. Szerinte az uniós migrációs stratégiával összefüggésben elhangzott nyilatkozattal Brüsszel köntörfalazás nélkül kimondta, bevándorlókontinensé kívánja tenni Európát, és sem fizikai, sem jogi akadályt nem akar látni a több tíz millió, Európába tartó migráns útjában.
– Brüsszel élesítette a Soros-tervet, több millió migránst akarnak rákényszeríteni a tagállamokra, és nyíltan fenyegetik azokat az országokat, amelyek a terv útjában állnak – fejtette ki. Hozzátette, ha Magyarországon a Gyurcsány Ferenc vezette bevándorláspárti baloldal kerülne hatalomra, akkor hazánkból is bevándorlóországot csinálnának.
Ylva Johansson májusban nyilatkozta azt, hogy az EU egy olyan migrációs paktumon dolgozik, amely új keretbe foglalná a menedékjogot. Már ekkor megfogalmazta, hogy erősíteni kell a migránsok legális beáramlását, amiben számít az NGO-k segítségére is, hogy megkönnyítsék a migránsok beérkezését, mert szerinte „nélkülük sokkal szegényebb lenne a térség”.
Az „Európai Unió új integrációs és befogadási akcióterve” többek között befogadó oktatást és képzést kíván biztosítani a kisgyermekkortól a felsőoktatásig, javítani kívánja a migránsháttérből jövők egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését, biztosítani, hogy az érintettek tájékoztatást kapjanak jogaikról, valamint meg akarja szüntetni a velük szemben jelentkező kirekesztést, hátrányos megkülönböztetést és rasszizmust. A migrációs stratégia egy felmérési tervet is magába foglal, amelynek célja, hogy kifejezetten az etnikai kisebbségek szintjén lehessen mérni az integráció minőségét.
„Fontos, hogy nyomon kövessük a szakpolitikai intézkedések hosszútávú társadalmi hatásait, s hogy pontos és összehasonlítható adatokat kapjunk a migránsokat érő diszkrimináció nagyságrendjét és természetét illetően” – áll a dokumentumban.
Túl azon, hogy az uniós migrációs tervben felsorolt területek tagállami hatáskörbe tartoznak, maga a diszkriminációs felmérés is vitákat válthat ki. Könnyen megjósolható, milyen eredményt hoz az a felmérés, ahol megkérdezik a migránsokat, mennyire érzik magukat elnyomva. Természetesen megállapítják, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket a foglalkoztatás terén: azért nem kapnak tanári vagy hivatalvezetői állást, mert bevándorlók. Ezután foglalkoztatási kvótákat írnak elő, és amelyik tagállam ezeket nem tartja be, attól a jogállamiság hiányára hivatkozva megvonják az uniós forrásokat, vagy egyéb szankciókat helyeznek kilátásba.
A szexuális kisebbségekkel kapcsolatban már készült hasonló felmérés, amelynek eredménye komoly hivatkozási alapul szolgál a szintén nemrég bemutatott uniós LMBTQI-stratégiában. Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos kijelentette, miután az uniós kutatások megállapították, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek 43 százaléka úgy érzi, hátrányos megkülönböztetést szenved el Európában, az LMBTQI-személyek jogegyenlősége prioritás az Európai Bizottság számára.
A témában nemrég a Politico közölt egy írást Tiszteld az LMBTQI-jogokat, vagy elveszíted az uniós forrásokat címmel. A cikkben Helena Dalli mindenki értésére adta, hogy az EU új korszakba lépett az esélyegyenlőségért folytatott harcban, és azoknak az uniós országoknak, amelyek nem tartják tiszteletben az LMBTQI-jogokat, pénzügyi szankciókkal kell számolniuk.
Családpolitika helyett
A brüsszeli elitnek nemhogy nem jut eszébe, hogy az öregedő társadalom problémáját bevándorlás helyett családpolitikai eszközökkel orvosolja, hanem még a hagyományos családmodellt előnyben részesítő országokat is szőnyeg szélére térdepeltetik. A munkaerőhiányra való hivatkozás többek között azért is hamis, mert ezt a problémát eddig is a kelet-európai munkavállalók importálásával oldották meg. A baloldali Mérce tavasszal arról cikkezett, hogy „a karantén megmutatta, Nyugat-Európa jólétét a keleti munkások verejtéke táplálja. Mivel hazamentek a románok, a francia mezőgazdasági miniszter most a gazdákkal együtt pánikol, hogy tavasszal nem lesz senki, aki a mezőgazdasági munkákat elvégezné. […] Vélhetően hasonló okokból engedélyezte Németország több tízezer mezőgazdasági idénymunkás beutazását a korábban elrendelt korlátozások ellenére. Hovatovább egyes munkaerő-közvetítők Nagy-Britanniában már arra készülnek, hogy repülőgépeket béreljenek és charterjáratokon hozzák a kelet-európai idénymunkásokat az országba.”
Másrészt minden információs csatornából dől a hír, miszerint egy újabb ipari forradalom küszöbén állunk, és az új technológiáknak, főként a robotizációnak köszönhetően egyre kevesebb ember munkájára lesz szükség. Ha ez igaz, akkor a tömeges és irányított migráció oka nem a munkaerő-szükséglet, sokkal inkább az, hogy felszámolják az Európai Egyesült Államok útjában álló nemzeteket.
Erre utalt Deutsch Tamás a fent említett videóban is, amikor beszélt, hogy a Soros-terv része az is, hogy a bevándorlók szavazati jogának megadásával a baloldali, bevándorláspárti erők saját szavazóbázist építsenek.
Brüsszel idén október végén arra szólította fel Magyarországot, hogy az uniós joggal összhangban tegye lehetővé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. A bizottság úgy véli, az új menekültügyi eljárások sértik az uniós jogot, ezért ismét kötelezettségszegési eljárás indult hazánkkal szemben. Ha a jogállamisági mechanizmus már érvényben lenne, Brüsszel nem húzná az időt a kötelezettségszegési eljárással, hanem kimondanák, Magyarország a menekültügyi szabályai miatt nem tekinthető jogállamnak, és pénzügyi szankciókkal sújtanák hazánkat.
Magyarország és Lengyelország a vétóval azt szeretné megakadályozni, hogy Brüsszel a jogállamiság köntösébe bújva politikai ítéleteket hozzon, és csak azt a tagállamot tekintse európainak, demokratikusnak és jogállaminak, amely bevándorlókat fogad be.