Magyarország huszonegyedik századi kihívásait és lehetséges jövőképét kutatta számos felsőoktatási intézmény mintegy 80 szakértője azon a tudományos konferencián, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága, a Budapesti Gazdasági Főiskola és Komárom városa rendezett a napokban. A felszólaló szakértők a gazdasági, jogi, történelmi, logisztikai, demográfiai megközelítéseken túl azt is vizsgálták, hogy a nemzetközi kapcsolatok, az emberi erőforrások, vagy akár a munkaerő mozgás szempontjából milyen lehetséges feladatok és problémák elé néz Magyarország a jövőben.

Dr. Majoros Pál, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodási Intézetének intézetvezető főiskolai tanára a konferenciát záró plenáris ülésen kiemelte: „Magyarország – jövőjét is meghatározó – elsőszámú célja, hogy gazdasági téren utolérje a fejlett európai országokat. Ugyanakkor hazánknak nincs olyan természeti erőforrása, adottsága, amelyre az európai átlagnál gyorsabb fejlődést hozó gazdasági stratégiát alapozhatna.”

Mint azt a szakember elmondta, „Magyarország nem tartozik az EU centrum országai közé, sokkal inkább egy félperiférikus, kis, nyitott gazdaságú kompország, így hosszútávon a munkaerő képzettsége és struktúrája határozza meg a fejlődés fő vonalát. Ezért hazánk számára a legjobb stratégia – ahogy azt számos előadó is hangsúlyozta –, ha a humán tőke fejlesztésére fordít. Azonban a rövidtávú kényszerek – mint a költségvetési stabilizáció – és a hosszú távú fejlődési lehetőségek jelenleg összeütközésbe kerülnek”. Dr. Majoros Pál azt is hozzátette: „Olyan elképzelést ugyanakkor, mely egyszerre felel meg a rövidtávú kényszereknek és a hosszú távú lehetőségeknek, jelenleg sem a nemzetközi szervezetek, sem a tudomány nem képes felvázolni”.

Hazánk jövőbeni külgazdaság-politikája

A konferencia során kiemelték, hogy az elmúlt tíz év több kihívással is szembesítette a magyar külgazdaság-politikát.

1.Az EU-csatlakozás lényegesen megváltoztatta a külgazdasági feltétel- és szabályrendszert.

2.A 2008-ban kezdődő világméretű válság a nemzetközi gazdasági környezetet átalakította. A kevésbé nyitott gazdaságok jobban reagáltak a válság jelenségekre. Magyarország számára két jelenség érdemel kiemelt figyelmet:

a.)a BRIC országok kiemelkedően gyors fejlődése, illetve, hogy

b.)a szomszédos Kelet-Közép-Európához tartozó gazdaságok is dinamikusabban reagáltak, mint hazánk.

3.A 2010 évi kormányváltás a korábbitól eltérő cél- és eszközrendszert vezetett be.

Mindezek a változások erőteljes hatást gyakoroltak az exportorientált külgazdasági stratégiát folytató Magyarországra. Ezért a jövőben fontos feladat lesz hazánk számára

– a külgazdasági partnerszerkezet átalakítása;

– a KKV-k szerepének erősítése a kivitel növelésében;

– a külkereskedelem és a foglalkoztatás összefüggéseire való odafigyelés.