Számtalan esetben problémát jelentenek a kóbor életet élő, sok esetben elvadult kutyák. Nemcsak a környéken lakók félelmét keltik, de jelentős károkat okozhatnak a mezőgazdasági haszonállatokban, a termőföldeken, a vadállományban és az egyéb természeti értékekben.

Az elszabadult ebek számának csökkentése a kutyák nyilvántartásával, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölésükkel és ivartalanításukkal oldható meg. A probléma jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben 29 244 kutyát gyűjtöttek be a gyepmesterek és helyeztek el ebrendészeti telepeken.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításának köszönhetően átláthatóbb lesz a hazai eb állomány, csökkenhet a kóbor kutyák száma és kialakulhat hazánkban egy felelős, az európai elvárásoknak megfelelő állattartási magatartás. A törvénymódosítás kidolgozásánál a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködött és figyelembe vette a civil állatvédelmi szervezetek véleményét, annak érdekében, hogy az állatok életkörülményeit valóban javító rendeletet dolgozzanak ki és megelőzzék az esetleges visszaéléseket.

„Korábban az önkormányzatok ebnyilvántartási kötelezettségének hiányában egy nem törzskönyvezett kutya tulajdonképpen nem is létezett. Régebben a fajtatiszta kutyák esetében tetoválást alkalmaztak, aminek segítségével beazonosítható volt az eb. Reméljük, hogy az új szabályozás révén minél több állattartó jelöli meg kedvencét chippel. Az eszköz segítségével számon kérhető lesz az az ember is, aki utcára teszi, kidobja állatát” – hangsúlyozta Joó István, a Cerberos Kutyaiskola vezetője.

A szabályozás kiemelten kezeli az elszabadult példányok számának csökkentését, ezért a kutyák széleskörű jelölését és nyilvántartását, valamint ivartalanítását tűzte zászlajára. Jelenleg az ebek mindössze 5-10%-a van mikrochippel ellátva, illetve ivartalanítva. A menhelyeken hozzávetőleg 8000-10000 eb élhet. A kóbor ebek csökkentése érdekében elengedhetetlen, hogy a hatóságok pontos adatokkal rendelkezzenek, ezért a jövőben a helyi önkormányzatok háromévenként legalább egy ebösszeírást végeznek, valamint az ő intézkedésük alá kerül a veszettségoltás megszervezése is, elkerülve így azt a tendenciát, hogy évről évre csökken az oltott kutyák száma.

Az állattartók felelősségvállalását szorgalmazza az is, hogy a helyi önkormányzatok ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek, melynek maximális költsége évente 6000 Ft. A minisztérium jelentős lépésnek tartja, hogy az összeg teljes egészét kell az ebekre fordítani. Így az ivartalanításuk támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, ebösszeírásra, valamint állatjóléti és közegészségügyi intézkedésekre.

Ezt a költséget nem szükséges mindenkinek kifizetni, ugyanis az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy kivetik-e a hozzájárulás beszedését vagy sem, továbbá kevesebb összeget is meghatározhatnak, illetve szociális helyzetre tekintettel teljes mértékben is eltekinthetnek attól.

A felelős eb tartó megjelölheti kutyáját, melynek köszönhetően, ha a kutya elveszik, tudják azonosítani, így nem gyarapodik a kóbor ebek száma, az ivartalanítással pedig elkerülheti a nem kívánt szaporulatok létrejöttét. Amennyiben ezekkel a lehetőségekkel él, mentesül az esetlegesen kivethető hozzájárulás fizetésétől. Több kutya tartása esetén, felmentést kérhetnek az állattartók a kötelezettség alól, ugyanakkor a menhelyről hazavitt kutyák után sem kell hozzájárulást fizetni. A minisztérium ezzel is támogatja, hogy egyre többen válasszanak menhelyről kedvencet maguknak és növekedjen az örökbefogadási hajlandóság.