Emlékeztetett: csütörtökön döntött a kormány, hogy az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-jéig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot december 31-ig meghosszabbítja. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a magyar emberek fizetik a legolcsóbb rezsit és tankolhatnak a legolcsóbban Európában – mondta.

Hirdetés

Hozzátette: Brüsszel támadja a benzinárstopot, de a kormány szerint rendkívüli helyzetben rendkívüli döntésekre van szükség. Így például „nem normális”, hogy a külföldi rendszámú autók nem tankolhatnak 480 forintos benzint, de a kormány elsődleges feladata most a magyar emberek és családok védeleme. Kitért arra:

a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy véget érjen a háború, de nem támogatnak olyan szankciókat, amelyek tönkretennék a magyar gazdaságot, a magyar családok mindennapjait vagy éppen az európai mindennapokat.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Nacsa Lőrinc azt is mondta: az Európai Uniónak is gondolnia kell arra, hogy lesz egy háború utáni világ, amelyben fontos, hogy az európai gazdaság versenyképes legyen, ahol az európai családoknak megvannak a megtakarításai és amely képes támogatni Ukrajna újjáépítését is.

Mint mondta, teljesen egyértelmű, hogy a háborús helyzetben Magyarország Ukrajnával szolidáris, a humanitárius segítségnyújtásból is az elsők között veszi ki a részét. Ugyanakkor a kormány elsődleges kötelessége a magyar családok és a magyar gazdaság védelme, ezért csak azokat a szankciós javaslatokat támogatja, amelyek elősegítik a háború mielőbbi végét, de nem támogatja azokat, amelyek a magyar gazdaságot sodornák veszélybe – hangoztatta, hozzátéve, egyre több ilyen javaslat fogalmazódik meg Brüsszelben. Megjegyezte:

készen állnak a Brüsszellel folytatandó újabb vitákra, amelyekben be kell mutatniuk, hogyan érintené hátrányosan a magyar gazdaságot egy újabb olajembargó vagy az ismét napirendre került gázimporttilalom.

Nacsa Lőrinc kitért a 2023-as költségvetésre is, amelyet jövő héten kezd tárgyalni az Országgyűlés. Értékelése szerint a bizonytalan gazdasági és háborús helyzet miatt a legnehezebb költségvetés-készítés volt a 2023-asra vonatkozó javaslat megalkotása, ennek ellenére majdnem minden területre több jut majd jövőre, mint idén. Sokkal több jut családtámogatásra és egészségügyre, oktatásra és az ország biztonságára, a haderőfejlesztésre – mondta a kereszténydemokrata politikus hozzátéve, jövőre Magyarország lehet az egyik első NATO-ország a régióban, amelyik eléri a kétszázalékos GDP szerinti honvédelmi hozzájárulást, megelőzve jóval gazdagabb országokat.

Korábban írtuk