Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Hirdetés

Kásler Miklós a Magyar Kórházszövetség XXXI. kongresszusát megnyitva kijelentette: nagyon szerencsés pillanatban ült össze most a szervezet közgyűlése, mert a magyar nemzet, a teljes ágazat az egészségügy megújulását várja, körvonalazódik már, hogy mit szeretnének, és az emberek is érzik már a változásokat.

A miniszter közölte: a múlt hét végén lezárták a népegészségügyi program előkészítését. Ehhez a kormányzat egy dolgot tehet hozzá, a támogatást: a műszereket, az eszközöket, a finanszírozást. Az egészségügyi kormányzat pedig változásokat kezdeményezhet az alapellátásban, a sürgősségi ellátásban, más területeken – tette hozzá.

Kásler Miklós bejelentette: a teljes finanszírozási rendszer átalakítására készülnek. „A változások érdeksérelemmel járnak, vágyakat, találgatásokat szülnek. Nem érdemes találgatni, ezt a változást végigvisszük” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: a változások azonban nem a kormányon múlnak elsősorban. „Sokkal több múlik az egészségügyben dolgozókon, kiváltképp az orvosokon” – mondta, hangsúlyozva: mindennek az alapja a munka és az elszántság.

A Magyar Kórházszövetség közgyűlése a konferencia megnyitóját megelőzően tisztújítást tartott. A szövetség új elnökévé Ficzere Andreát választották.

A háromnapos rendezvényen a szervezet csaknem 1100 szakmai partnere vesz részt.

A kórházszövetség kész együttműködni a kormánnyal

A Magyar Kórházszövetség minden lehetséges eszközzel támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma által elindított népegészségügyi programokat.

A szövetség Egerben tartott háromnapos kongresszusának nyitónapján, szerdán elfogadott, az MTI-hez eljuttatott állásfoglalás szerint ugyanakkor további lépések szükségesek az ápolók, az orvosok és a kórházi háttérszolgáltatásban dolgozó munkatársak jobb bérezésére, valamint a kórházi finanszírozási rendszer ráfordítás- és értékarányos átalakítására.

Kiemelték, a kórházak elkötelezettek a daganatos, a keringési, a mozgásszervi, a mentális betegségek és a gyermekegészségügyi terület ellátásának megújításában, racionalizálásában. Továbbá kiemelt jelentőségűnek tartják a kormányzat által preferált, a sürgősségi és az alapellátást megerősítő terveket, és készek a kórházi és kórházon kívüli ellátások koordinációjának javítására, a feladatok hatékonyabb megosztására.

Közölték, bizakodásra ad okot, hogy „örvendetes intézkedések” történtek az egyik legégetőbb területen, az egészségügyi szakdolgozók helyzetében, azonban – mint fogalmaztak – ez még láthatóan nem elegendő a súlyos krízis kezelésére. Véleményük szerint az ápolói szakma presztízsének visszaállítására lenne szükség, valamint az ápolók, az orvosok és a kórházi háttérszolgáltatásban dolgozó munkatársak olyan bérezésre, amely mellett nem kényszerülnek másod-, harmadállásban megszerezni a számukra megfelelő jövedelmet.

A kórházi adósságállomány rendezéséhez a szövetség szerint a forráshiány megszüntetésére, a finanszírozási rendszer ráfordítás- és értékarányos átalakítására, a szükséges strukturális intézkedések végrehajtására, és az egészségügyi dolgozók életpályájának rendszerszintű garanciáira van szükség szabályozott, módszeres menedzsmentkontroll mellett.

Az állásfoglalásban kitértek arra is, hogy a magán- és az állami egészségügyben szervezett módon, közös szakmai felügyelettel kell az esélyegyenlőséget és az ellátáshoz való hozzáférést biztosítani minden magyar állampolgár számára.

A Magyar Kórházszövetség úgy látja, mindenképpen hangsúlyt kell fektetni a magyar lakosság öngondoskodásának javítására. Már gyermekkortól érdemes fejleszteni az egészségértést, egészségtudatosságot, és minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy a betegségeket megelőző szemlélet legyen uralkodó az egészségügyi ellátórendszerben.

A szövetség kinyilvánította, kész együttműködni a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az egészségügy finanszírozását érintő javaslatok megvalósításában.