Hétfőn újraindult a vasúti közlekedés is, megerősítette, hogy mindaddig marad az állami felügyelet a MAL Zrt-nél, amíg szükség van rá.

A kormánybiztos elmondta, hogy már a lakott területek több mint 80%-át már mentesítették az iszaptól, ezt a részét a munkának a remények szerint keddre be is fejezik. A takarításban átlagosan 4 ezer ember dolgozott egyszerre.

Bakondi György elmondta, hogy tárgyalásokat folytatott a bankokkal, melynek eredményeként aláírtak egy megállapodást arról, hogy a katasztrófához kapcsolódó utalásokat az állam ellenőrzi. A közüzemi szolgáltatókat a kormánybiztos arra kérte, hogy legyenek tekintettel a helyzetre és kezeljék engedékenyebben a fizetési határidőket, és adjanak kedvezményt a helyieknek. Tárgyalásokat folytat a biztosítókkal is folyamatosan a károsultak érdekében.

A károsultakat nyilatkoztatták arról, hogyan képzelik el jövőjüket a lakhatás szempontjából. Több alternatívát kínáltak fel a károsultaknak: lakást kaphatnak a helyben épülő lakóparkban, új építésű családi házban, választhatnak a környéken álló használt, vagy az ország más pontján felkínált ingatlanok közül. Már majdnem minden tulajdonos szándékát sikerült felmérni, néhány válaszra várnak még – számolt be a kormánybiztos. A kormány az elmúlt húsz napban gondoskodott a lakosság ideiglenes elhelyezéséről, egészségügyi ellátásáról.

Lezajlottak a statikai felmérések arról, hogy mely házat kell lebontani. Már kijelölték azt a területet Kolontáron, ahol felépülhet az új lakópark és elkészültek a házak tervrajzai. Az építést egy katasztrófák utáni újjáépítésben tapasztalt építésvezető felügyeli majd, aki részt vett a beregi árvíz és az idei borsodi árvíz utáni újjáépítésben is.

A lebontott házak helyén nem építenek fel új házakat Kolontáron, helyükön egy emlékparkot hoznak létre. 500 millió forintos ráfordítással helyreállították a vasúti pályát, így már hétfőn újraindulhatott a forgalom a vonalon.

A kormánybiztos elmondta, hogy megalakul egy állam által megbízott ügyvédi csoport is szakértőkkel, ők irányítják az újjáépítés során az ingatlankezelést és szerződéskötéseket. Létrejött egy szakmai koordinációs központ, ennek az a feladata, hogy a nemzetközi szakmai jellegű felajánlásokat kezelje, vagyis eldöntse melyik mennyire hasznos, hol és mikor van rá szükség.

A MAL Zrt.-nél a termelés újraindították a munkahelyek és a működőképesség megőrzése érdekében, és hogy megteremtsék a lehetőségét a kártalanítások későbbi kifizetésének. A felügyelők többek között megnézik, hogy milyen a gyár biztonsági megfelelősége, a működés szabályozottsága és vezetése, a gazdasági rendje, a létesítés és alapítás körülményei. Kiemelten vizsgálják a privatizáció körülményeit, és az akkor vállalt tulajdonosi kötelezettségek teljesülését. A vállalat által felajánlott 1,5 milliárd forint összegű kártérítési összegről a katasztrófabiztos elmondta, hogy nagyon kevésnek tartja. A vállalatot képviselő ügyvédi irodával kapcsolatban megjegyezte, az állami felügyeletet megelőző napon, október 11-én adott a MAL Zrt. megbízást az irodának, és öt havi megbízási díjat ki is fizetett számára. A kormánybiztos megtiltotta a további kifizetéseket az ügyvédi iroda számára, és írásbeli tájékoztatást kért arról, hogy kinek a nevében tárgyal az ügyvéd.

Bakondi György megerősítette, hogy a MAL-nál az APEH és a Munkaügyi Felügyelőség is vizsgálódik, továbbá lefolytatnak egy teljes könyvvizsgálatot is. A kormánybiztos emlékeztetett, hogy a további környezeti károk megelőzése érdekében az állam utasítására a MAL három gátat épített fel, emellett a kormány is épített egy gátat, mely közvetlenül Kolontár még épen maradt részeinek védelmét szolgálja. Jelenleg zajlik a X. számú tározó helyzetének megoldása.

Tárgyalások folynak a mezőgazdasági területek mentesítéséről szakértők segítségével – számolt be a kormánybiztos, aki elmondta azt is, hogy korszerű és hatékony mérések segítségével sikerült megállapítani, hogy hol, milyen vastagságban szennyeződött a talaj, és milyen mélységben lesz szükség földcserére.

Bakondi György szólt arról is, hogy hosszútávon szükséges a vörösiszap gyártási, tárolási technológiájának az átalakítása és megújítása is, a nedves tárolás helyett a száraz tárolás lehet a megoldás.

(vorosiszap.bm.hu)

Hogyan működik a Magyar Kármentő Alap?

Több mint 700 millió forint gyűlt össze a mai napig a kormány által létrehozott Magyar Kármentő Alapban. A támogatás elosztásáról Kármentő Bizottság dönt.

A Magyar Kármentő Alap jogi személy. Székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Az Alap könyvvezetésére, beszámolójának elkészítésére, gazdálkodására vonatkozóan az alapítványokra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az Alap legfőbb szerve a Kármentő Bizottság, melynek feladata, hogy testületileg döntsön a beérkezett adományok felhasználásáról. A Kármentő Bizottság tagjai az érintett települések, vagyis Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely polgármestere, a Veszprém Megyei Önkormányzat főjegyzője, a belügyminiszter által, a katasztrófavédelmi szervezet állományába tartozó személy, elnöke a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság elnöke. A Bizottság elnöke felkéri a Veszprém megyei 01. számú országgyűlési egyéni választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjét a Bizottság munkájában való részvételre. A felkérés elfogadása esetén az országgyűlési képviselő a Bizottság teljes jogú tagja. Az Alappal kapcsolatos döntések előkészítését, az Alap által nyújtott támogatások forrásaira vonatkozó felhasználási terv készítését és az Alappal kapcsolatos további adminisztratív tevékenységet a Veszprém megyei védelmi bizottság titkársága végzi.

A Kármentő Bizottság döntéseit háromtagú felügyelőbizottság ellenőrzi, melynek tagjai a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság választja meg. Mind a Bizottság, mind a felügyelő bizottság tagjai díjazás nélkül végzik munkájukat. A Bizottság a döntéseit a honlapján nyilvánosságra hozza és az adományok összegéről folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot. Az Alap 2012. december 31-jéig működik.

Az adományok felhasználhatóak a katasztrófával érintett személyek lakhatása elemi feltételeinek megteremtésére a katasztrófát megelőző állapot szerinti mértékig, a katasztrófával érintett személyek átmeneti elhelyezésére, ellátásuk feltételeinek megteremtésére, a katasztrófa hatásai által előidézett egészségkárosodás megelőzésére, a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve a katasztrófával érintett térség revitalizációjára. Az Alapból működési, adminisztrációs, marketing-, bér- és egyéb járulékos költségre nem nyújtható támogatás, illetve nem fedezhető ilyen kiadás. Az Alap működésével összefüggő költségek az Alap bevételeiből nem finanszírozhatók.

Az Alapból a katasztrófával érintett Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely önkormányzatai igényelhetnek támogatást. Az önkormányzatoknak akkor nyújtható támogatás, ha azok előbb rendeletet alkotnak a kárenyhítés igénybevételének feltételeiről és szabályairól. Az Alap a támogatott helyi önkormányzatokkal támogatási szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás célját, feltételeit, összegét, folyósításának ütemezését, az elszámolás rendjét és az ellenőrzés módját.

A Kormány 252/2010. (X. 21.) Korm. rendelete a Magyar Kármentő Alapról