A külföldi tőke szolgálatában
Az érdi vízmű privatizációjáról már az Európai Bizottság is kimondta, hogy átláthatatlan körülmények között ment végbe. Ennek ellenére a visszavásárlásra a fideszes vezetés alatt sem kerülhetett sor, ugyanis az MSZP–SZDSZ-tandem úgy bebetonozta a szerződést, hogy 2030-ig biztosan a francia cég kezén marad a működtetés joga. A fideszes önkormányzat évekig nem fizetett a franciáknak osztalékot, mivel azok nem voltak hajlandók a szükséges felújítási munkálatok elvégzésére. A 2019-es önkormányzati választásokon azonban egy régi SZDSZ-es káder lett Érd polgármestere, a francia cégre pedig újra rámosolygott a szerencse. Az önkormányzati százmilliók kifizetése újrakezdődött.
Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) 26 százalékát még 2005-ben vette meg a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) a Veolia nevű francia céggel közösen. Az érdi önkormányzat kezében 47,1, a környékbeli önkormányzatok tulajdonában 26,9 százaléknyi részesedés maradt. Az önkormányzati részesedés összesen tehát 74 százalék, szemben a franciák 26 százalékával.
Mindezzel párhuzamosan az FCSM-ben a Veolia 25 százalékos részesedést szerzett, az ÉTV-ben megszerzett 26 százalékos közös tulajdoni hányaduk pedig úgy oszlott meg, hogy 20,8 százaléka a franciáké, és mindössze 5,2 százalékot birtokol az FCSM. A kusza tulajdonosi viszonyok mellett a fővárosiak és a francia Veolia az érdi vízművekből származó nyereség 75 százalékára tarthatnak igényt, Érdnek pedig mindössze 0,00003 százalék jut. Jutányos megállapodás, legalábbis a francia cég számára.
Tulajdonosi szerkezet
Az aránytalan szerződés megkötésére még az MSZP-s Döcsakovszky Béla polgármestersége és az SZDSZ-es Csőzik László alpolgármestersége alatt került sor. 2005-ben azzal indokolták a városi vízműveket működtető cég eladását, hogy a város saját erőből képtelen lett volna finanszírozni a víziközművek fejlesztését. Az FCSM és a Veolia vállalta, hogy két éven belül legalább egy nyolcszázmillió forintos beruházást hajt végre. Azt persze nem verték nagy dobra, hogy a megegyezés szerint erre úgy kellett sor kerüljön, hogy az üzletrészért kapott vételárat vissza kellett adni a franciának, akik ebből fizették a fejlesztéseket. Ugyanígy a vízműért kapott bérleti díj teljes összegét is vissza kellett és kell adni a cégnek mind a mai napig, amiből a franciák karbantartási és rekonstrukciós munkákat végeznek. A történethez hozzátartozik, hogy a vízmű eladása úgy valósult meg, hogy a közművet működtető céget vették meg a franciák, a vízhálózat az önkormányzat tulajdonában maradt. Ha bármiféle fejlesztésről lenne szó, arra külön kell az önkormányzatoknak pénzt biztosítani az ÉTV számára.
A városi cég eladására meglepően alacsony áron történt: a Veolia és az FCSM mindössze 1,3 milliárd forintot fizetett az ÉTV-ben birtokolt részesedésükért. Összességében tekintve az ügylet csak a francia vállalatnak volt előnyös, Érd veszített az eladáson. A megállapodás része volt az is, hogy a franciák adják a vízmű menedzsmentjét, csak a hozzájárulásukkal lehet üzleti tervet megszavazni, és ők határozzák meg az üzletpolitikát is. Tehát gyakorlatilag minden fontos ügyben egyedül a Veoliát illeti a döntés joga. Az érdi és egyéb önkormányzatok a maguk 74 százalékos részesedése ellenére lényegében csak követői az eseményeknek.
A megállapodást már a cég eladásakor komoly viták kísérték. Mindenki látta, hogy valami szélhámosság van a háttérben, az MSZP–SZDSZ-es vezetést még saját, SZDSZ-es szakértői is óva intették attól, hogy aláírja a megállapodást. Csőzik akkor égre-földre megesküdött, hogy nem támogatja a vízmű eladását, aztán valamilyen rejtélyes okból mégis megszavazta a közgyűlésben.
Noha a vízdíj ármeghatározásának jogát továbbra is az érdi képviselő-testület gyakorolta, a külföldiek találtak egy kiskaput, amivel növelni tudták a profitot. Bevezettek egy alapdíjat, ami nagyjából megkétszerezte a víz árát. Így vált igazán jövedelmezővé a francia cég érdi tulajdonszerzése.
A város megpróbálja visszaszerezni a tulajdonát
A szocialista–liberális városvezetés 2006-ban csúfos vereséget szenvedett az önkormányzati választáson. A bukásban nagy része volt a város számára előnytelen szerződés megkötésének is. Az Érd élére megválasztott fideszes T. Mészáros András József feladatának érezte, hogy a bántó aránytalanságokat helyrebillentse. Az igyekezet azonban csak félsikert hozott.
Simó Károly 2014 és 19 között alpolgármesterként követte figyelemmel a vízmű körül kialakult ügy fejleményeit. Elmondása szerint amikor a Fidesz–KDNP tárgyalásokat kezdeményezett a vízmű visszavásárlása érdekében, kiderült, hogy az MSZP–SZDSZ-vezetés olyan szerződést kötött a francia céggel, amely csak több milliárd forintos kártérítés fejében volt felbontható. A jobboldali vezetés így kénytelen volt beletörődni, hogy 2030-ig mindenképpen a Veolia kezében marad az egyik legfontosabb érdi közmű működtetése.
Ez akkor okozott még nagyobb problémát, amikor Érd város fideszes vezetése 2008-ban egy uniós pályázaton 34 milliárd forintot igényelt a városi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. 2009 februárjában az unió illetékes szervei azzal dobták vissza a pályázatot, hogy az érdi vízmű privatizációja szabálytalanul zajlott le. Azt írták, hogy nem tudják támogatni a kiépítést, ha a Veolia irányítása alatt működő ÉTV fogja üzemeltetni az épülő szennyvízcsatorna-hálózatot.
Az uniós forrást végül nagy nehézségek árán, de sikerült megszerezni. A közműcéget kettéválasztották, külön vállalat működtette onnantól a szennyvízhálózatot. Kényszerhelyzet miatt az új cég irányítása is a franciáknál maradt, így azonban az unió így már támogathatta a projektet, mivel nyílt koncessziós pályázaton nyert az új cég.
A városvezetés nem tett le arról, hogy tisztességes megállapodás útján szerezze vissza a vízművet üzemeltető céget. Erre a Modern városok program keretében kínálkozott alkalom, amikor állami forrásokat is igénybe tudott volna venni Érd városa. A tárgyalások azonban hosszúra nyúltak, érezhető volt, hogy a franciák taktikai okokból kivárnak, hátha új vezetés kerül a város élére. A Veolia egy idő után már nem is válaszolt a városvezetés megkereséseire.
A fideszes vezetésű önkormányzat a vállalattal fennálló vitái miatt 2013-tól nem járult hozzá, hogy a két cég osztalékot fizessen a francia tulajdonosoknak. Egyedül ugyan nem dönthettek, de a döntést blokkolni tudták. Az volt az álláspontjuk, hogy ha keletkezne nyereség, azt rezsicsökkentésre és az ivóvízhálózat felújítására kell fordítani, nem pedig kifizetni a világcégnek.
Csőzik Érd élén
Amikor az ex-SZDSZ-es Csőzik László 2019 őszén immár polgármesterként visszatért a hatalomba, az volt az első dolga, hogy százmilliós osztalékot fizessen ki a francia világcégnek. A vízműügy pedig újabb lendületet kapott. A cég ellenőrei egy ideje azért járják a szolgáltatási területükön található települések utcáit, hogy azokon a magánházakon, amelyeken cégtáblát találnak, visszavonják a rezsicsökkentés kedvezményét, és a közületekre vonatkozó számlázási kategória alapján állapítsák meg számukra a vízdíjat.
Az érdi önkormányzat amúgy sem túl nagy barátja a rezsicsökkentésnek. Nem meglepő ezek után, hogy a hozzá kötődő helyi médium arról közöl hétről hétre cikkeket, hogy a rezsicsökkentés miatt nem fejlődik Érden a vízműhálózat. Nem folyik be elegendő pénz, ezért a vállalat nem képes fejleszteni. A városvezetés és propaganda médiája szerint emelni kell a víz árán, hogy legyen miből korszerűsíteni.
Így készülnek ők a választásokra.