A legendás sípos tüntetés

2003-ban a Kendermag Egyesület – Juhász Péter vezetésével – tüntetést szervezett a drogliberalizáció mellett, de a rendezvény botrányba fulladt, mert a sípos ellentüntetők hangorkánja elnyomta a marihuána legalizálása mellett felszólalókat. Az ellentüntetést a „Friss Levegőt” polgári kör szervezte. Vezetőjüket, Horváth Évát kérdezte a Demokrata arról, hogyan emlékszik vissza az akkori eseményekre.

– A szokásos polgári körös találkozónkon vetődött fel, hogy a drogliberalizációért szervezett Vörösmarty téri tüntetésen nekünk is meg kellene jelennünk, hogy kifejezzük az ellenvéleményünket. A balliberális médiumok akkoriban folyamatosan ezt a rendezvényt reklámozták. Úgy éreztük, tiltakozni kell a Kendermag Egyesület akciója ellen, főleg azért, mert pont anyák napjára szervezték az eseményt. A rendőrség engedélyezte a tiltakozó demonstrációnkat, de csak úgy, ha kordonnal választanak el minket a drogos tüntetőktől. Ekkor találtam ki azt, hogy síppal kellene kifütyülni őket. Korábban egyébként már volt egy hasonló sípos tüntetésünk, amikor a RTL Klub elé vonultunk tiltakozni. A tüntetés előtt ötezer darab sípot osztottam szét a Vörösmarty tér bejáratánál. Emlékszem, amikor elfogyott, többen kérdőre vontak, miért nem vettem többet. Nem számítottam rá, hogy ennyi síp nem lesz elég, ugyanis mintegy tízezer ellentüntető jött ki a felhívásunkra, tehát sokkal többen voltunk, mint a drogosok. Olyan hangosan szóltak a sípok, hogy teljesen beléjük fojtottuk a szót. Amikor egyre több ellentüntető ment át a kordonon, majd sípolt a színpad előtt, a rendőrség, annak érdekében, hogy ne szabaduljanak el az indulatok, félbeszakította a rendezvényt.

Este hat óra körül a BRFK képviselője valóban közölte, a káosz miatt a demonstráció kezelhetetlenné vált. Ezért a rendőrség arra szólította fel a résztvevőket, hogy hagyják el a Vörösmarty teret. A könnyű drogok legalizálásáért tüntetők el is mentek, a többségben lévő ellentüntetők azonban késő estig uralták a sikeresen megbuktatott drogos tüntetés helyszínét, a budapesti Vörösmarty teret. Tóta W. Árpádot, a már akkor is szélsőséges hangvételű, neoliberális index.hu publicistáját ekkor meglehetősen messzire repítette a gyűlölet, ugyanis azt írta, bele kellett volna lövetni az ellentüntetőkbe. Idézzük a szóban forgó szövegrészt a forrás megjelölésével:

„Jó reggelt, szegény, szerencsétlen magyarok. Megint szegényebbek lettünk egy sortűzzel. Le kellene már számolni azzal a hülyeséggel, hogy demokráciákban a rendőrnek muszáj tehetetlennek lenni. Arra tartjuk ugyanis többek között, hogy megfegyelmezze azt a fix csőcseléket, amely időnként hídblokáddal és utcai garázdálkodással éli ki aktivista ostobaságát. Nem málészájjal bámulni, ahogy néhány száz feltüzelt félállatka trombózist okoz a közlekedésben, vagy éppen lokálisan megszünteti a demokráciát. Tessék ilyenkor lövetni, ahogy normális országokban szokás. A standard eljárás az, hogy feláll szépen a rohamrend­őrség falanxba, és kioszt száz-kétszáz gumilövedéket.” (Tóta W. Árpád: Anyád napja, index. hu, 2003. 05. 05.)

A rendőrség 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján „szépen” megfogadta Tóta W. Árpád tanácsait, és belelőtt a tömegbe.

(L. G.)