A lengyel külügyminiszter ukrán propagandával támadta Magyarországot
Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratát, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a véleménynyilvánító szavazást Kijev európai uniós csatlakozásáról – közölte Szijjártó Péter csütörtökön Antalyában. A külgazdasági és külügyminiszter magyarellenes lejárató kampányról beszélt.Szijjártó Péter szerint magyarellenes lejárató kampány zajlik, amire az az indok, hogy ellenezzük Kijev európai uniós csatlakozását.
A tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri szintű ülését követően kiemelte, hogy „sorosista, magyargyűlölő” lengyel kollégája, aki az egyik legháborúpártibb politikus Európában, most papagáj módjára ismételte el mindazokat a vádakat, amelyeket az ukrán lejárató kampány elemeiként az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben hallhattunk. Természetesen a lengyel külügyminiszter vádjait határozottan visszautasítottam, és világossá tettem, hogy itt egy Magyarországgal szemben zajló lejárató kampányról van szó
– tudatta.
„Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik, és látszik, hogy ezt a magyarellenes rágalomhadjáratot Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni, és világos, hogy mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU–tagságával kapcsolatban”
– tette hozzá.
Ezért is kérek mindenkit, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson, s ne engedjük, hogy Brüsszelben, Varsóban vagy Kijevben dönthessenek a magyar emberek feje fölött Ukrajna európai uniós tagságáról
– folytatta. Szijjártó Péter közölte, hogy a júniusi NATO–csúcstalálkozó előkészítéseként hosszasan vitáztak arról a javaslatról, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) öt százalékára kellene emelni a tagok védelmi költségvetését. Aláhúzta, hogy egyelőre a korábban előírt, kétszázalékos szintet is csak húsz tagállam érte el stabilan a harminckettő közül, de ettől függetlenül jogos egy újabb célkitűzés meghatározása, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években sok szövetséges átadta a fegyverarzenálja egy jelentős részét Ukrajnának, így a NATO védelmi képességei összességében rendkívül meggyengültek.
Rámutatott, hogy Magyarország 2023 óta folyamatosan teljesíti a katonai büdzsére vonatkozó célokat, sőt ezen források 45 százalékát fejlesztésekre fordítja, ami az ötödik legmagasabb arány a NATO-ban. „Tehát mi, magyarok készen állunk arra, hogy Magyarország védelméhez és a szövetség védelméhez szükséges lépéseket megtegyük” – szögezte le. Viszont fontosnak nevezte annak a tisztázását, hogy a NATO nem támadási, hanem védelmi szövetség.
Amikor védelemről beszélünk, akkor a saját védelmünkről beszélünk, nem valamilyen külső szereplő védelméről […] Ukrajna védelme nem a szövetség, nem a közösség, nem a NATO védelmét jelenti. Ukrajna jelenleg a veszélyt jelenti
– figyelmeztetett. Majd hangsúlyozta, hogy ha Ukrajna miatt közvetlen konfrontáció törne ki a NATO és Oroszország közt, az a harmadik világháborút jelentené, ezért itt van az ideje az eddigi „vörös vonalak” megerősítésének, azaz világossá kell tenni, hogy el kell kerülni a konfliktus ilyen irányú kiterjedését. A miniszter úgy vélekedett, hogy ennek fényében az riasztó, hogy ezúttal is több kollégája beszélt arról, hogy még több pénzt és még több fegyvert kell küldeni Ukrajnának.
A további részletekről IDE kattintva olvashat.