A Lipóti Pékség jelmondata: mindent a vevőért! Ebben a hitben dolgoznak és fogadják a vásárlókat üzleteikben. A tradicionális receptek olyan minőségű termékek előállítását teszik lehetővé, amelyekkel bátran állhatnak a vevők elé. A pékség jelene és jövője a múlt értékeire épül.

A történet 1992-ben kezdődött, ekkor alapította Tóth Péter a szigetközi kicsiny településen, Lipóton a pékséget. A pékség alapítójával és tulajdonosával beszélgetünk, akivel áttekintjük a több mint húsz éves múltra visszatekintő Lipóti Pékség történetét, múltját, jelenét, jövőjét, és azt is megtudhatjuk, a pékség fellendülése miképpen virágoztatta fel Lipótot.

– Huszonévesen Zsiguli utánfutóval kimentem Norvégiába gépekért, mert látványpékséget szerettem volna létrehozni. Ott találkoztam egy soproni úrral, aki ötvenhatban ment ki Norvégiába, és ő már harminc-harmincöt éve a piacgazdaság szellemében vállalkozott. Érdeklődött az itthoni helyzet iránt, és elkezdtünk beszélgetni. Látta az elszántságomat és elmondta, mit tenne ő az én helyemben. Azt mondta, csinálna egy kis pékséget és vinne a szomszéd faluba is. A két legfontosabb: el kell hozni a környék legjobb pékjét és meg kell tanulni a szakmát. Felhasználtam az életbölcsességét, hallgattam a tanácsaira. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, és mindig örömmel számolok be a fejlesztésekről. Elmúlt nyolcvanéves, több ízben vendégeskedett már nálunk – mesél a kezdetekről Tóth Péter, aki 1988-tól vállalkozó.

Eleinte húsbolti eladóként tevékenykedett, majd hamar felfedezte az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, és nővérével a helyi strandon fagylaltozót nyitottak. Kezdő vállalkozóként mindig azon törte a fejét, hogyan adhatna többet a konkurenciánál. A három bérelt húsbolt egyikének szomszédságában feltűnt a konkurencia, ezért ötlött eszébe a váltás s a látványpékség ötlete, amiből végül egy kis pékség lett, mely 1992-ben négy emberrel kezdte működését. Kezdetben csak a községet és a környező településeket látták el pékáruval. 2006-ban kezdte el kiépíteni országos mintabolthálózatát.

– Sikereinket a vásárlói keresletnek és az élelmes alvállalkozóknak köszönhetjük. A vállalkozók felismerték, hogy mekkora igény mutatkozik a fogyasztók részéről az egészséges péktermékekre és egyre többen kerestek meg, hogyan tudnánk közösen együtt dolgozni. A Lipóti Pékség számára fontos az együttgondolkodás, hogy munkatársaink tudjanak azonosulni elveinkkel. Mindent a vevőért. Vidéken nőttem fel, számomra egy kézfogás és az adott szó sokkal többet jelent, mint a papír. Mi nem szerződéssel köteleződünk el a másik fél mellett, mint a multik, hanem kézfogással, elvek mentén, abban a hitben, hogy sikeresen tudunk együtt dolgozni közös érdekeinkért, a vásárlóinkért – magyarázza Tóth Péter.

A pékség felvirágoztatása számos helyi lakosnak munkalehetőséget jelent. Százhúszan dolgoznak az üzemben, ahol a teljes termékpalettát gyártják. A tatabányai üzem százötven embert foglalkoztat, onnan reggelente harminc autó kel útra, és látja el friss pékáruval a térség üzleteit. Ebben a 2007 óta működő műhelyben készülnek azok a termékek is, amelyeket fagyasztva szállítanak és a mintaboltokban sütnek ki, így a vásárlókat frissen sült finomságokkal várják. Ma már van üzemük Szomoron, Budapesten, Veszprémben és Kecskeméten is.

A hagyományos receptúra szerint a lipóti kenyerek átlagosan négy-öt óra alatt készülnek el, a kovászidőn kívül. A kovász érésével együtt tizenhat munkaóra alatt tud a polcokra kerülni. Alapanyaga: kovász, liszt, só, víz, ahogy nagyanyáink korában.

A háromkilós Lipóti parasztkenyér mára a pékség szimbólumává lett, kerek formájával, lisztes tetejével az igazi régi kenyeret kelti életre.

Évente hétezer tonna Gyermelyi lisztet használnak fel. Adalékanyagoktól mentes, minőségi magyar alapanyagokból, magyar munkaerő által készített termékek kerülnek a boltokba. A termékpaletta igen széles, mindenki találhat kedvére valót. Diétás, sós, édes, húszféle kenyér… összesen százféle termék közül válogathatunk.

A lipóti üzemben egy éjszaka alatt közel tízezer kenyeret sütnek. Az egész bolthálózatban pedig több mint ötven tonna pékárut értékesítenek naponta. Soprontól Gyuláig több mint ötven autó szállítja a termékeket. A kiskereskedelmi bolthálózat évi hozama hét-nyolc milliárd forint. A hajdani zsigulis kereskedésből igazi magyar gazdasági sikerágazat nőtt ki.

A Lipóti Pékségnél a minőségre nagy hangsúly fektetnek, saját minőségellenőrző rendszert alkalmaznak. Az ellenőrök Mátyás királyként járják az országot, és egy tízpontos, a vállalkozók és az eladók által ismert szempontok szerinti listán értékelik az üzleteket. Az eredményt a tulajdonos és a vállalkozó is megkapja. A vevők véleménye sokat számít, ők a legfőbb ellenőrök.

– A kapitalista országok nagy előnye hazánkkal szemben, hogy a generációs tudás apáról fiúra szállt. Magyarországon az államosítással szakmák tömegét irtották ki. A „mindent gyártsunk egy helyen” elmélet számtalan kis bolt végét jelentette. Sajnálatos módon a helyzetet tovább rontotta, hogy vezető pozíciókba nem a hozzáértő szakemberek kerültek, nem a szaktudás volt a lényeg, hanem az elvhűség, a szocializmus építése. Ezért én kiemelkedően fontosnak tartom, hogy az élettapasztalatomat átadjam a gyermekeimnek, munkatársaimnak, hogy a szakmai tudás ismét generációról generációra öröklődjön. Hazánknak óriási vesztesége, hogy 1956-ban sok tehetséges, vállalkozó szellemű egyéniségnek el kellett mennie, nem volt lehetőségük, hogy bizonyítsanak a saját hazájukban. Ugyanis nem lehet mindent pénzből megoldani. Tudni kell kérni és megköszönni – magyarázza hitvallását Tóth Péter.

Minden évben mintegy száz négyzet-méterrel bővültek, és mind több embert foglalkoztattak. Friss pékárunál a szállítási távolság korlátozott, hetven-nyolcvan kilométeres sugarú körben tudják szállítani a termékeket. A kereslet folyamatos növekedése szükségessé tette további üzemek létrehozását. 2006 óta évente huszonöt-harminc boltot nyitottak. Napjainkban szinte országos lefedettségű hálózatról beszélhetünk, mely százkilencvenhét üzlettel elérte optimális mértékét, ettől függetlenül az igényeknek megfelelően további mintaboltokkal bővül a hálózat. Felvidéken tizenöt mintaboltjuk van, és Ausztriában is szeretnének magyar mentalitással, magyar alapanyagból, magyar munkaerővel boltokat nyitni. A Lipóti Pékség négyszáz embernek ad munkát közvetlenül és további több mint ezernek közvetve.

Időközben a pékség arculata megújult, a már meglévő üzleteket optimálisabb méretűekre cserélik a jövőben, ahol delikatesz jelleggel további jó minőségű hazai termékekkel, többek között lekvárral, mézzel, hús- és tejtermékekkel várják a vásárlókat. Országszerte tizenöt bolt már a megújult formában működik.

Tóth Péterről közismert, hogy nem hajlandó egyetlen multinacionális kereskedőláncnak sem szállítani. Hogy miért?

– A multikkal történő tárgyalási lehetőségek minimálisak, a velük való együttműködés veszélyes a kis boltok számára, mivel nehezen tudják felvenni a versenyt a nagy kereskedelmi láncokkal. Beszállítóként a pékség is partnerük volt egy ideig. A kizsákmányoló magatartás felismerését követően nyílt meg az első mintabolt, ami ilyen értelemben a multiknak köszönhető, melyet újabb és újabb követett. A Lipóti Pékség kizárólag magyar vállalkozók közreműködésével valósítja meg terveit, így a fejlesztésből eredő haszon is az országban marad.

Sokan érdeklődtek náluk, hogyan készül a kenyér, miképpen működik egy hagyományos péküzem, ezért idén nyárra elkészült a technikájában is megújult üzem, mely kávézó és látogatóközpont is, ahol bárki megismerheti a pékszakma mesterfogásait. Itt működik egy hazánkban egyedülálló, de Európában is ritkaságnak számító új kemence, amely tizenkét emeleten süti a kenyereket. Ennek segítségével még frissebb árukat tudnak a mintaboltokba szállítani. A pékek itt kézzel készítik elő a termékeket. Gyúrnak, ízesítenek, formálnak, majd a legmodernebb technológiával sütnek. Hagyományos módszerek a huszonegyedik század technikai vívmányaival ötvözve.

– Nagyon fontos, hogy hol sül meg a kenyér, mert minél jobb a kemence, annál jobb a kenyér.

Az új technológia hatékony, roppant energiatakarékos és látványos. Az üveges galérián keresztül szemlélhetjük, ahogy szorgos kezek formálják a süteményeket, cipókat, megtekinthetjük az egyes folyamatokat a kelesztéstől a sütésig, közben a kávézó íncsiklandozó lipóti finomságait is megkóstolhatjuk. A szállítószalagon ropogós, aranyló barna kenyerek sokasága utazik a kemencétől a polcokig.

A látogatóközpontba az ország minden tájáról érkeznek érdeklődők, iskolások és felnőttek egyaránt. A gyerekek ki is próbálhatják a mesterséget, ezért aztán távozáskor szinte mindenki pék szeretne lenni. A kenyér történetével is megismerkedhetünk. Egyes kutatások szerint az időszámítás előtt úgy 3000-ben az egyiptomiak sütötték az első kenyeret.

Tóth Péter nyolc évig volt önkormányzati képviselő, 2006-tól Lipót polgármestere. A település azon kevesek közé tartozik hazánkban, ahol a testületben nincsenek politikai csatározások, közösen dolgoznak Lipótért.

– Jó úton járunk, de még rengeteg tervünk van. Szeretném tovább folytatni ezt a munkát. Imádok Lipót polgármestere lenni. Ma már jól látszik az eddig elvégzett munka. Néhány éven belül Magyarország legszebb településévé szeretnénk válni. 2009-ben a Virágos Magyarországért versenyben elsők lettünk, és az európai megmérettetésen is aranyérmet nyertünk.

Lipóton faluszépítő kör alakult: ötvenöt fiatalasszony társadalmi munkában szépíti a települést, melyet tíz régióra osztottak, és minden területnek megvan a maga felelőse. Nyáron a virágoké, decemberben meg a karácsonyi díszítéseké a fő szerep. Az ajándékkocsik mellett esténként a hangulatvilágításról gyertyák gondoskodnak, melyet a faluszépítők minden nap meggyújtanak. Nekik ez a tevékenység nem teher, hanem természetes, hogy minden lipóti számára hangulatos adventi várakozást varázsoljanak.

– Nagy örömömre egyre többen veszik át ezt a mentalitást. A gazdasági válság Lipóton is érzékelhető, így a testületünk úgy határozott, hogy a már meglévő, termálvízzel fűtött futballpálya mellé további öt pályát építünk, melyek munkálatai folyamatban vannak, ezzel is tovább szeretnénk növelni turisztikai vonzerőnket, a település bevételeit, mert szeretnénk csökkenteni a válság negatív hatásait. Húsz-huszonöt labdarúgócsapat készült nálunk az idényre. A helyiek összefogásával a padláskészleteket is kiürítettük, és falumúzeumot hoztunk lét-re. A Szigetközben a hozzánk közel lévő Duna-ág, a Holt-Duna, a bősi vízlépcső miatt a hajózás nem valósítható meg, ezért egy új beruházásnak köszönhetően komp üzemel, mely sétahajóként is funkcionál, ezzel újraéled a vízi turizmus a térségben, egyúttal ez a komp összekötő kapocs a Felvidékkel.

A kikötő Lipóttól három kilométerre, Dunaremetén található, ahol egy fogadóépületet és rámpát is kialakítottak egy 3,2 millió eurós európai uniós pályázat segítségével. Duna-híd ugyanis nyugatra vagy keletre egyaránt harmincöt kilométerre van csak. Mivel egyre többen kapcsolják össze a természetjárást és a sportot, ezért azt tervezik a környező településekkel karöltve, hogy a kerékpárutat meghosszabbítják egészen a kompig.

Az elmúlt években országszerte számos iskolát vontak össze vagy zártak be, Lipóton épp az ellenkezője történt. A hétszáz lelkes településen, ahol évente öt-hat gyermek születik, nyolc évig nem üzemelt iskola. Három éve újranyitották, felmenő rendszerben. Jelenleg negyvenhét kisdiák tanul a két tannyelvű általános iskolában. Három évfolyam van: első, második és harmadik. Évről évre nagyobb az érdeklődés. Az idén szeptemberben tizenkilenc első osztályos tanuló kezdte a tanévet, jövőre már felvételizni kell. Anyanyelvű tanárok oktatják a diákokat angolul és magyarul, iskolaotthonos formában. Már hat településről járnak Lipótra tanulni a kisgyermekek. Az iskolát ezért bővítették egy szinttel.

A Lipóti Pékség alapítványa támogatja a színvonalas oktatást. Minden fejlesztés a turizmus irányába mutat, ma már a nyelvtudás elengedhetetlen. Az iskolában a jövő munkaerejét képezik.

Lipót négycsillagos wellness-szállodája, az Orchidea Hotel immár tízéves. Esküvőknek, edzőtáboroknak, csapatépítő tréningeknek, szabadidős kikapcsolódásnak, családi programoknak és konferenciáknak is otthont ad. A szálló története nem mindennapi. Eredetileg iskolának épült még a nyolcvanas években, de túl nagy volt, így kihasználatlanul állt évekig, amikor Tóth Péter az önkormányzattal közösen a kor igényeinek megfelelő wellness-szállodává építette. A kivitelezést nagyban segítette a Széchenyi-pályázat is.

Hogy miért az orchideáról nevezték el? A polgármester úrtól frappáns választ kapunk. Feleségével nagyon szeretik a szép virágokat, az orchideát különösen. Úgy vélik, hogy ez a virág a maga szépségével és különlegességével kivívott egy rangot magának a virágok között. A hotelban tehát a látogatók nagy örömére szebbnél szebb orchideák pompáznak.

Lipóton nincs munkanélküli. Ha áttekintjük Lipót elmúlt húsz esztendejét beigazolódni látszik Tóth Péter mottója, miszerint nem problémák vannak, hanem megoldandó feladatok. Szerencsére egyre többen veszik át ezt a gondolkodást. Hogy mindebből mi a tanulság? Boldogulni Magyarországon is lehet, csak meg kell látni a lehetőségeket. Sokan mondják, hogy a magyar nép az egyik legkreatívabb a világon, észjárása, leleményessége párját ritkítja. Aki tud élni az adottságaival és a lehetőségeivel, a saját hazájában is sikeres lehet. Aki nem hiszi, járjon utána. Először is menjen el Lipótra!

Csaplár Lilla