A szervezett bűnözés átvenni készül a gazdaság irányítását

A kilencvenes évek végére jellemző nyílt utcai leszámolások időszaka köszönthet újra Magyarországra – írta a Jane’s brit biztonságpolitikai lap. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a szervezett bűnözői csoportok megerősödtek, és befolyásukat a gazdasági szférán kívül a politikára is kiterjesztették.

Július közepén jelent meg a brit szaklapban az az elemzés, amely a magyarországi szervezett bűnözéssel foglalkozik. Ennek ellenére a rendőrség és a nemzetbiztonsági szervek csak másfél hónappal később, egy, a Jane’s elemzését részleteiben közlő másik újságcikk kapcsán értesültek a hazai alvilág átalakulását taglaló írásról. Az érintett szervek egyike sem kívánt nyilatkozni, a Demokrata kérdéseit elutasították, arra hivatkozva, hogy ez csak sajtóértesülés. A Nemzetbiztonsági Hivatal által évente kiadott évkönyv viszont tavaly már úgy értékelte a hazai szervezett bűnözésben lezajló átalakulásokat, hogy bizonyos csoportok arra törekednek, hogy beépüljenek a gazdasági, politikai döntéseket befolyásolni képes vezetői szintekre.

A hazai szakszolgálat megállapítása összhangban van a Jane’s elemzésével, amely közli, hogy a magyar maffiacsoportok átvették az alvilág irányítását, és az orosz szervezett bűnözői csoportokat is felülmúlják. A Jane’s szerint a hazai bűnszervezetek a védelmi szolgáltatásokon, a kábítószer-kereskedelmen, az embercsempészeten és a pénzmosáson kívül az illegális szemétlerakásban is megszerezték a vezető szerepet. Az elemzés nyolcvan szervezett bűnözői csoportot említ, amely a hazai alvilágban tevékenykedik, mintegy négyezer fővel.

Magyarország geopolitikai adottságai és a hatóságok gyengesége miatt kedvelt célterületévé vált a bűnbandáknak. Az Európai Unió és a többi volt szocialista blokk közötti folyosóként használják a nemzetközi és a hazai maffiacsoportok hazánkat. A maffia magyarországi történetében új szakasz kezdődött. A rendszerváltoztatástól egy évtizeden át zajlott a különböző nemzetközi csoportok egymás közötti háborúja a területekért, most a politikai döntéshozatalba való beépülés időszaka zárult le.

A bűnszervezetek összecsapása, a robbantásos merényletek, főnökök kivégzése, illetve letartóztatása után a magyar bűnbandák átvették főként szláv csoportoktól a hazai prostitúció, a drogkereskedelem és az embercsempészet feletti befolyást. A tanulmány szerint az ezredforduló óta a bűnszervezetek kerülik a nyílt utcai összecsapásokat, leszámolásokat, hogy ne kerüljenek a rendőrség látókörébe. Ehelyett inkább a politikai, gazdasági és szociális elitet célozták meg. Jövedelmük legalizálására igénybe veszik ügyvédek, pénzügyi tanácsadók segítségét is. A Jane’s megjegyzi, a maffiacsoportok párhuzamosan működtetnek legális és illegális tevékenységeket. Előbbieken keresztül a nagyobb volumenű uniós és állami pénzen finanszírozott beruházásokba igyekeznek bekerülni.

A biztonsági szaklap szerint Magyarországon a maffiacsoportok megerősödtek, és a közönséges bűnözői tevékenységről a súlypont a fehérgalléros bűnözésre helyeződött át. A bűnözők és a jogalkotók közötti versenyfutás örökké tart. Dr. Bárándy György ügyvéd szerint a törvényhozásnak nincsen számottevő lemaradása a törvények megalkotásában, a bírói gyakorlatban uralkodó szemléleten viszont sürgősen változtatni kellene. Úgy vélte, ma az álhumanizmus csapdájába esett az igazságszolgáltatás, és a bűnözők érdekeit jobban szem előtt tartja úgymond humanitárius szempontok alapján a tisztességes emberekkel szemben, például amikor a bűnelkövető nevét, fényképét nem lehet közölni az újságokban. A Jane’s-jelentéssel kapcsolatban Bárándy György megjegyezte, valóban megfigyelhető egy átrendeződés a szervezett bűnelkövetésben a gyors és a legnagyobb keresetet hozó fehérgalléros bűncselekmények irányába.

Hasonló a helyzet, mint az 1920-as évek elején volt. Ebből az időszakból való a következő vicc is: Kohn találkozik Grünnel az utcán.

– Nagyon rosszul nézel ki, Grün. Mi van veled? – Csődbe mentem – mondja Grün szomorúan. – És hol a pénz? – kérdezte Kohn. – Nem érted, hogy csődbe mentem? – ismétli Grün. – Jó, de hová tetted a pénzt? – kérdezi újra Kohn. – Nincs pénz – mondja Grün. – Akkor te nem csődbe, hanem tönkrementél! – állapítja meg Kohn.

Ahogy a húszas évek elején a kapitalizmusban, úgy ma is óriási pénzt lehet keresni a csődbemenetellel. Bárándy György szerint szigorú törvényekkel lehetne megakadályozni azokat a folyamatokat, amelyekről a Jane’s jelentése is beszámolt, de úgy véli, erre a törvényhozás csak egy, az egész társadalmat súlyosan érintő trauma után vállalkozik majd.

Dr. Kahler Frigyes bíró a Demokratának elmondta, a büntető törvénykönyvet az elmúlt tizenhat évben több mint százszor módosították. A törvények szigorodtak, és igyekeznek azokat a területeket lefedni, amelyeket a szervezett bűnözés magáénak mond. A maffia típusú bűncselekmények visszaszorítása ellen a legtöbb törvény a polgári kormány idején született. Bekerült a törvénykezésbe a bűnszervezet fogalma, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett bűnelkövetés. Rendkívül szigorúan büntetik a fegyverkereskedelmet, illetve súlyosbító körülménynek számít a bűnszervezetben elkövetett törvénysértés.

Kahler Frigyes szerint azonban hiába folyamatos a Btk. átalakítása és modernizálása, ha a bűnüldöző szerveknek nem biztosítja a kormányzat a korszerű technikát, a működésükhöz szükséges forrást. Amíg ez így van, addig a bűnözők mindig két lépéssel járnak majd üldözőik előtt.

Kontrát Károly, az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes tagja szerint 2002 óta sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem finanszírozta a rendőrség, a határőrség működését. A rendvédelmi szervek milliárdos nagyságrendű hiányt görgetnek maguk előtt. Ennek érezhetőek a következményei: 2005-ben nőtt a bűncselekmények száma, romlott a közbiztonság. Kontrát Károly úgy vélte, a bűnszervezetek megerősödéséért a kormányt terheli a felelősség, mivel az ő kezében van a döntés, hogy megfelelő forrással segítse a bűnüldözők munkáját.

– Azokban az országokban, ahol a gazdasági termelés növekedése lelassul, az állam megszorító intézkedéseket vezet be, tízezreket bocsát el a közszférából, ahol szűkülnek a központi források, ott felerősödik a bürokrácián át a korrupció – mondta Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke. – A gazdasági hanyatlással megnő az uniós források, valamint az adófizetői forintok jelentősége, ezért a bűnözői csoportok igyekeznek elmélyíteni kapcsolataikat a politikai döntéshozókkal. A rendszerváltoztatáskor, akik jó időben, jó helyen voltak, hatalmas vagyonokra tehettek szert illegális forrásokból. A szervezett bűnözői csoportok az elmúlt tizenhat évben arra törekedtek, hogy legalizálják a vagyonukat, és beépüljenek az állami gépezetbe.

Megfigyelhető az is, mondta a képviselő, hogy jómódú, befolyásos üzletemberként igyekeznek ezek a személyek megjelenni a társadalmi életben. Gazdasági területen a tőke már a rendszerváltoztatás előtt belenőtt a politikába, a legalizált vagyon pedig nem direkt módon, de megjelenik a pártok mögötti támogatásban. Simicskó István szerint a pártfinanszírozásról szóló törvény rossz. Hazugság, hogy a pártok képviselőnként egymilliót költenek a kampányra. Mivel a rendszer hazug és átláthatatlan, létrejött egy érdekszövetség a pártok és a támogatóik között, amelyet nem szívesen rúgnának fel a felek. Ez oda vezetett, hogy az erkölcsi értékítélet helyett a politikában felerősödött a pragmatizmus azon eleme, amely a pénzről szól. Simicskó István úgy vélte, erősebb és hatékonyabb titkosszolgálatokra lesz szükség, hogy a szervezett bűnözői csoportokat visszaszorítsák.

A kormány a szolgálatok átszervezésére készül, a jelenlegi öt helyett a jövőben három szervezet maradna meg. Szilvásy György kancelláriaminiszter konkrétumokat nem mondott még az átszervezésekről. Az ellenzék ragaszkodik egy hatástanulmány elkészítéséhez és ahhoz, hogy az összevonások előtt a testület meghallgassa valamennyi szolgálat munkatársait, mondta a Demokratának a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke.

Az előző kormányzati ciklusban a K&H-üggyel többször kapcsolatba hozott Tóth András tárca nélküli miniszterként felügyelte a titkosszolgálatokat. 2006-tól a gazdátlanul hagyott szervek irányítása Szilvásy György kancelláriaminiszterhez került. Miközben más országok a terrorizmus elleni harcra hivatkozva óriási összeget költenek a szolgálataikra, hazánkban az elmúlt években leépítették a katonai felderítést, a szervezeteket pedig szoros politikai irányítás alá vonták.

Hogy miként akarja felvenni a harcot a politikai szférába is beépülő szervezett bűnözéssel szemben a Gyurcsány-kormány? Úgy, hogy információink szerint a szervezett bűnözés elleni, még az Orbán-kormány által létrehozott koordinációs központ megszüntetését tervezi. Csintalan Sándor, korábbi szocialista országgyűlési képviselő, a Defend egykori tulajdonosa szerint a politika kriminalizálódott és nem az alvilág politizálódott át. A szervezett bűnözői csoportok csak azokra a szintekre épülnek be, ahol érdekeiknek megfelelően befolyásolhatják a döntéseket.

Csintalan Sándor szerint legyen bármilyen összetételű is a parlament, az ügymenetet az államapparátus határozza meg. Az egykori országgyűlési képviselő a Demokratának azt mondta, az olajügyet annak idején a pártpolitikai szférába tolták fel, de nem vizsgálták meg az egész rendszert attól kezdve, hogy a törvényhozásnak ki terjesztette elő a vámszabályok módosítását, amely egyik sarkalatos pontja volt a rendszer működtetésének. Az alvilág rendkívül precízen szervezett, ezért oda épül be, ahol tényleg hatással lehet a döntésekre, ez jellemzően az apparátus. Csintalan Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy az elkövetkezendő években a legnagyobb pénzösszegek az uniós támogatások formájában vándorolnak át a rendszeren.

Hazánkban egy rendkívül kusza és átláthatatlan rendszert hoztak létre az EU-s pénzek fogadására, amelynek élére Bajnai Gordon került.

– A Jane’s elemzése sokak érdekeit szolgálhatja – mondta Csintalan Sándor -, ugyanis a Gyurcsány-kormánynak átmenetileg sikerül elterelnie a figyelmet a konvergenciaprogramról, amely tulajdonképpen a lakossági megszorító intézkedések összegzése. Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából azonban mégis romboló hatásúak a cikk által közölt állítások, amelyek szerint a szervezett bűnözői csoportok megerősödtek hazánkban. A politikai vetélytársak kihasználják majd ezt a helyzetet, azt, hogy az országnak nincs felelős kormánya. Az, hogy az alvilág befolyást tudjon szerezni a politikában, attól függ, hogy milyen az uralkodó politikai és üzleti erkölcs. Ezt legutóbb augusztus 20-án tapasztalhattuk meg…

1994 nyarán kezdődtek Magyarországon a robbantásos bűncselekmények. Ekkor néhány órás eltéréssel bomba robbant Szabadkán, Szegeden, az Országház XIX. kapujánál, a Mátyás-templomnál. Az utóbbi helyszínen egy szerb szimbólumot találtak. A feltételezett elkövetőről készült fantomkép, de nem sikerült azonosítani. Az 1994-es év másról is emlékezetes maradt: 12 ismert vállalkozót öltek meg. Többen közülük megtagadták a védelmi pénz kifizetését, vagy maguk is törvénytelenségeket követtek el, amivel keresztezték egy ellenérdekelt bűnszövetkezet tevékenységét.

1995-ben a rendőri fellépés és a törvényi szigorítások miatt az illegális olajüzletek befucscsoltak. Több, az üzletben érdekelt csoport fizetésképtelenné vált, és profilváltásra kényszerült. Ekkor kíméletlen harc indult részben amiatt, hogy akik fizetésképtelenné váltak, azok életükkel fizettek adósságukért, másrészt megküzdöttek a csoportok a területek újrafelosztásáért. A prostitúció jobbára orosz-ukrán érdekeltség volt ekkor, a pénzváltást az arabok felügyelték. Elkezdődött a harc a szórakozóhelyek megadóztatásáért, úgynevezett védelmének biztosításáért, valamint a jó és biztos jövedelmet nyújtó autómaffia megszerzéséért. 1995-96 bombasztikus év volt a kriminalisztikában, jugoszláv gyártmányú kézigránátok röpítettek a levegőbe számos szórakozóhelyet, autókereskedést.

1997 fordulatot hozott a maffiaharcokban. Az ezt megelőző időben figyelmeztető céllal robbantottak a bűnbandák, személyi sérülés okozása nélkül. Innentől kezdve viszont nem volt kegyelem. Kivégezték a Nagy Fal kínai étterem tulajdonosát és családját. Felrobbantották Szlávy Bulcsú közvetlen munkatársát, saját autójában. Hasonlóképpen végeztek egy szegedi éjszakai mulató tulajdonosával is. 1998-ban 28 robbantás, illetve annak kísérlete történt. Ekkor már a célszemélyek közé kerültek politikusok is, így Torgyán József vagy Szájer József, valamint az FKGP és a Fidesz székháza. A polgári oldal ekkor a „Tiszta kezek” jelszavával vágott neki a választási kampánynak. Sikerrel.

A legsúlyosabb robbantás a júliusi Aranykéz utcai volt, amelyben négyen haltak meg, köztük a feltételezett célszemély, Boros Tamás vállalkozó. Ebben az évben végezték ki autójában Fenyő Jánost, a Vico Rt. elnökét. 1999-ben három hónapon belül gyilkolták meg géppisztollyal Döcher Györgyöt és testőreit, valamint Seres Zoltán vállalkozót. Az utcai maffiaháborúk 2001-ben zárultak le.

A szervezett bűnözői csoportok tevékenysége más, kevéssé látványos terepen rendezkedett be. A K&H-ügy kapcsán egyértelművé vált a lakosság számára a politika és a pénzügyi szféra illegális összekapcsolódása. A vörös polip azonban nem 2002 nyarán született… Az 1990-es évek derekán a titkosszolgálatok az ukrán-román határ térségében felderítést végeztek a szervezett bűnözői körökben. A küldetés során több szocialista politikus is a szolgálatok látókörébe került. Emiatt az akkori titokminiszter, Nikolits István leállította az akciót, és 1996-ban vizsgálatot rendelt el Földi László ezredes és a feladatban részt vevő tisztek ellen, sőt ennél is továbbment, megszüntette a munkaviszonyukat is.

A közvélemény előtt máig titok fedi, hogy kik azok a politikusok, akiknek neve az úgynevezett Nyírfa-ügy dossziéjában szerepel. A legtöbbször Baja Ferencet, az MSZP 1994-es kampányfőnökét emlegették. Személye nemcsak itt bukkant fel, hanem a Zefirusz, valamint a Zsurki vodkagyár körüli botrányban is. A Zefirusz Kft. esetét szigorúan titkos rendőrségi ügyként kezelték. A cég rendkívül kedvező hitelekkel, állami kézben lévő vállalatok segítségével feltűnően rövid idő alatt, megrendeléseken keresztül hatalmas ingatlanvagyonhoz jutott. A kft. felügyelőbizottságában ült Baja Ferenc is. A nyomozás nem tudta bizonyítani, tevékenyen részt vett-e a politikus az ügyletekben. Hasonló a helyzet a Zwack-ügyben is. 2003-ban a kormánypártok módosították a jövedéki törvényt, aminek köszönhetően Zwack Péter volt SZDSZ-es honatya cége milliárdos adóhátralék befizetése alól mentesült.

A felsorolás szinte végtelen, és a politika legfelsőbb szintjét is érinti. Gyurcsány Ferenc Nomentana nevű cége éveken át használt hamis adószámot. A vizsgálat az ügy elévülése miatt elmaradt. Gyurcsány, bár súlyos szabálysértést bizonyítottak rá, nem mondott le… Talán nem véletlenül. Katona Béla, a Horn-kormány minisztere lemondását annak idején azzal indokolta, hogy a szervezett bűnözés elérte a politika szintjét. Tíz évvel később a Jane’s ugyanezt jelenti rólunk. Magyarországon nem sokat változott a világ.

Sándor Csilla