Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

– Bár az Agrármarketing Centrum több mint két évtizede működik, az elmúlt években egyre többször találkozni a különböző rendezvényeikkel, kampányaikkal. Hogyan döntik el, melyek az éppen aktuális területek?

– Az AMC-ről érdemes tudni, hogy állami tulajdonban áll, az Agrárminisztériumtól kapjuk a támogatást, és a tárca jelöli ki a szakpolitikai irányokat is. Feladataink közé tartozik a belföldi termékpályakampányok lefolytatása, illetve az élelmiszeripari exportfejlesztés is, utóbbi során a világ szinte minden szegletébe igyekszünk eljutni. Sokat dolgozunk ezen, de jó az alapanyag, a magyar gazdáknak és élelmiszeripari gyártóknak versenyképes, rendkívül jó minőségű termékeik vannak. Ami pedig a belföldi kampányokat illeti, ezek azt a célt szolgálják, hogy segítsenek azokban az ágazatokban, ahol közbeavatkozásra van szükség valamilyen zavar, probléma orvoslására. Ez lehet mondjuk egy külpiac elvesztése például egy embargó okán, ilyenkor a belföldi fogyasztás ösztönzésével igyekszünk segíteni, vagy olyan helyzet, mint az afrikai sertéspestis nyomán előállt sertéspiaci probléma.

– „Mi lesz az ünnepi vacsora?” elnevezéssel futott december közepéig a minőségi sertéshús fogyasztását népszerűsítő kampányuk. Mennyire viselte meg a 2020-as esztendő a sertés­ágazatot?

– Nem titok, hogy nehéz évet zárt a magyar agrárium és a magyar élelmiszeripar is. A sertéshúsfogyasztás ösztönzésére elsősorban azért van szükség, mert mint utaltam rá, hazánk az emberre nem veszélyes sertéspestis miatt komoly távol-keleti és kelet-európai piacokat vesztett el. Egyébként évek óta dolgozunk a sertéspiaci fogyasztási trendek alakításán, azt tapasztaljuk, hogy a különböző termékpályakampányoknak van értelmük, nőtt a belföldi fogyasztás és a szerkezete is helyesebbé, egészségesebbé vált. De kampányoltunk idén a halfogyasztás mellett, meggy-, dinnye- és almafogyasztást ösztönző kampányunk is volt, sőt a kisebb húsipari ágazati kampányok mellett a tavaszi, nehéz időszakban a dísznövényágazatnak is igyekeztünk segíteni. Úgyhogy összetett a munkánk, és biztos vagyok benne, hogy az idei, nehézségekkel teli év után a 2021-es esztendőben is lesz bőven teendőnk.

Korábban írtuk


– Azt mondta, hogy nőtt a belföldi sertésfogyasztás. Ez a halfogyasztásra is igaz?

– A magyar halágazat kifejezetten erős, kiváló halászaink és halgazdálkodóink vannak. Az édesvízi halak piacán az export terén is sikeresek számítunk, pontyban és afrikai harcsában dobogósok vagyunk az Európai Unióban. Viszont az is igaz, hogy mi, magyarok még mindig nem eszünk elég halat, ami egyrészt azért baj, mert az ágazatnak a belpiacra is szüksége van a fejlődéshez, beruházásokhoz, másrészt az egészséges táplálkozásnak szerves része a hal, ami ásványi anyagokkal, vitaminokkal van tele, fehérjében gazdag táplálék, jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak. Jelenleg az adventi-karácsonyi időszakra esik az egészéves halfogyasztás harmada, a kampányainkkal azt szeretnénk elérni, hogy az év többi hónapjában is nagyobb mennyiség fogyjon.

– Az elmúlt másfél-két évtizedben egyre nagyobb a kereslet a biotermékekre. Mennyire képes kiszolgálni a magyar mezőgazdaság ezeket az igényeket?

– Szerencsére maximálisan. Valóban, bel- és külföldön is nőtt az ökológiai termesztésből előállított termékek piaca, a magyar gazdálkodók ezen a területen is kemény munkát végeztek, fel tudtuk venni a nemzetközi trendeket, növekszik a termékmennyiség, helyt tudunk állni ebben a folyamatban.

– A magyar borászat folyamatos fejlődése és magas színvonala közismert. Mennyire látszik ez az exportban, és hogyan alakul a hazai fogyasztás?

– Nekünk, akiknek a magyar hagyomány, kultúra fontos, a magyar bor nemcsak piaci kategória, hanem szívügy, érzelmi kérdés. A magyar szőlészet-borászat sok évszázados fejlődésében benne van a történelmünk, és azt vallom, hogy pontosan ez a hosszú történelem, rengeteg tapasztalat az, ami erősítheti a versenyképességünket a nemzetközi piacon. Termelésben egy hektárra vetítve nem állunk rosszul, tavaly kibocsátásban is a hatodikok voltunk az Európai Unióban, három és fél millió hektoliter bort állítunk elő, ennek közel egyharmada az exportpiacokra kerül. Nagyon lényeges ugyanakkor, hogy mind az exportban, mind a belföldi fogyasztásban megtaláljuk a palackos, magasabb minőségű borok helyét. Idén január óta tartozik az AMC-hez a közösségi bormarketing, és van egy olyan munkapiramis, amit már január-februárban meghatároztunk. Ennek csúcsán egy olyan belföldi rendezvény áll, ahová a világ borpiacának legfontosabb szereplőit; újságírókat, importőröket, sommelier-ket, Master of Wine-okat, kereskedelmi láncok beszerzőit, étterem- és szállodatulajdonokat hívnánk meg. Nem csupán azt szeretnénk megmutatni nekik, hogy a magyar borászok milyen csodákra képesek, de az esemény lehetőséget adna arra is, hogy a magyar vidékkel is megismertessük őket, kivihessük őket a dűlőbe, láthassák a szüretet, az akár több évszázados borospincéket, megízlelhessék a magyar gasztronómia ízeit. Ezek mind olyan hozzáadott értékek, amelyek növelhetik a magyar bor versenyképességét. Nyilván a koronavírus-járvány sok mindent befolyásol, de bízom benne, hogy 2021-ben tarthatunk egy ilyen budapesti eseményt, amelyre sok nemzetközi szereplőt meghívhatunk. Emellett előkészítettünk B2B-találkozókat, ahol be tudnak mutatkozni a borászok az adott célpiacokon, és az elmúlt hetekben Berlinben és Helsinkiben is tartottunk olyan hibrid rendezvényt, amelyekre a fontos borászati szakembereket hívtunk meg. 

– Ezek hogyan zajlottak?

– Kiküldtük postán a borokat, a magyar szakemberek pedig online, német, illetve angol nyelven mondták el a meghívottaknak, mit érdemes az adott tételekről tudni. De mindezek mellett folyik egy nemzetközi kommunikációs kampányunk, és készül egy olyan magyar és angol nyelvű videósorozat, amelyben Szik Mátyás sommelier mutatja be mind a huszonkét magyar borvidéket.

– A koronavírus-járvány miatt számtalan konferencia, kiállítás maradt el az elmúlt hónapokban, és csak reménykedhetünk abban, hogy jövő tavasszal lassan újraindulhat az élet. Mennyire lehet tervezni ebben a helyzetben?

– A magyar vidékre, a magyar agráriumra a gyorsan változó fővárosi világgal szemben sokan korábban is a magyar értékek, hagyományok őrzőjeként tekintettek, de 2020-ban szerintem megjelent egy új szempont. A koronavírus-járvány idején ugyanis bebizonyosodott, hogy az élelmiszer-ellátás a nemzeti szuverenitás fontos eleme. A magyar vidék, a magyar gazdák kiválóan helytálltak, el tudtuk látni magunkat élelmiszerrel, ezekben a nehéz hónapokban sem szenvedtünk hiányt semmiből, ezért köszönet illeti őket. Ami a mi munkánkat illeti, akár az élelmiszeriparra, akár a borászatra gondolunk, ezek bizalmi területek. Évente nagyjából kétszázötven magyar partnercéggel dolgozunk együtt, és tizenöt-húsz nemzetközi kiállítást, üzletfejlesztési találkozót szervezünk meg. Alaphelyzetben rengeteget számít, ha egy importőr kézbe tudja venni a terméket, meg tudja kóstolni, találkozni tud a termelővel, gyártóval; mi ennek a bizalmi kapcsolatnak a kiépítésén dolgozunk. Komoly veszteség, hogy minderre az utazási és rendezvényszervezési korlátozások miatt ebben az időszakban nincs lehetőség, de törekszünk arra, hogy online technikákkal, amennyire lehet, helyettesítsük a személyes találkozásokat. Komoly innováción is dolgozunk: összeáll egy olyan élelmiszeripari katalógus, amely idegen nyelveken is bemutatja a világnak a magyar élelmiszeripari gyártókat. Reményeink szerint 2021 nyarán az importőrök már ezen keresztül ismerkedhetnek a magyar termékekkel.