Fotó: MTI/Soós Lajos
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke beszédet mond a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságának közös szervezésû, Testvéri találkozás a közel-keleti kereszténységért és a szentföldi béke elõmozdításáért címû rendezvényén a szeretetszolgálat Bem rakparti központjában 2021. szeptember 9-én
Hirdetés

A politikus, a KDNP elnöke a szeretetszolgálat Bem rakparti központjában beszélt erről, ahol az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson (NEK) a Szentföldről és a Közel-Keletről érkezett egyházi vezetőket láttak vendégül.

Semjén Zsolt a szeretetszolgálat tevékenységei közül kiemelte az üldözött keleti keresztények támogatását.

Hangsúlyozta, a segítséget kell odavinni, hogy a keleti kereszténység ne tűnjön el a Szentföldről, Keletről és meg tudjon maradni a szülőföldjén. Azokat, akiknek onnan el kellett menekülniük, úgy kell segíteni, hogy itt teljes életet tudjanak élni és integrálódni tudjanak a magyar társadalomba – fűzte hozzá.

Semjén Zsolt a szeretetszolgálat második fő területének az üldözött magyarok támogatását nevezte, példaként említve a romániai forradalom idején megsegített erdélyi magyarokat, illetve a Venezuelából evakuált ottani magyarokat. Azt mondta, hogy a keleti kereszténység tönkretételében nagyhatalmak felelőtlen politikája a bűnös, a venezuelai helyzetben pedig egy őrült kommunista rendszer.

A kereszténydemokrata politikus felidézte: a venezuelai magyarok azután telepedtek le a dél-amerikai országban, hogy a Szovjetunió 1956-ban leverte a magyar forradalmat. „Elmentek egy bőrönddel, ott felépítettek egy egzisztenciát, családot, céget, (ezt) egy őrült kommunista rendszer tönkretette és most egy bőrönddel újra hazajöttek” – mondta Semjén Zsolt.

Hozzátette: a szeretetszolgálat nagyon sok venezuelai magyart fogadott be és integrált a magyar társadalomba.

Kitért arra is, a katolikus szervezet a magyarországi hajléktalanoknak, drog- és alkoholproblémákkal küzdő, szétesett családból érkező embereknek nemcsak hajlékot és ételt ad, hanem szeretetet is; „embernek tekinti őket”.

A miniszterelnök-helyettes jelezte, a magyar állam ugyanúgy finanszírozza ezeket az intézményeket, mint az államiakat, majd azt közölte, hogy ma Magyarországon a teljes szociális ellátás fele immár egyházi.

A szeretetszolgálat alapító elnökét méltatva Semjén Zsolt a többi között arról beszélt, hogy Kozma Imre élettörténetének világtörténelmi távlata van. „Az istentelen bolsevizmust az Imre atyák döntötték meg” – fogalmazott, hozzátéve, ebből az következik, hogy „az imádság mindenható, és Isten a történelem ura, és ez ami reményünk”.

Kozma Imre tanúságtételében saját – a kommunizmus alatt viszontagságos – papi pályáját is felidézve ismertette a szeretetszolgálat létrehozásának és működésének történetét.

Kijelentette, közösségük alkalmas volt a „máltai üzenet” képviseletére, azaz a hit védelmére és a rászorulók segítésére. A többi közt felelevenítette, hogy karitatív tevékenységet végeztek egyebek mellett a szökőár sújtotta Srí Lankán és a Közel-Keleten is, majd méltatta a magyar kormány Hungary Helps programját.

„Nincs keresztény közösség karitatív tevékenység nélkül” – hangoztatta.

A rendezvény részeként a központtal szomszédos Szent Ferenc sebei templomban tartottak imaalkalmat a keleti egyházi vezetőkért, ezen felolvasták Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjét.

A templomban Bechara Butrosz al-Rahi, a maronita egyház vezetője, Louis Raphael Sako pátriárka, a káld katolikus egyház vezetője, Jusszef Abszi görögkatolikus melkita pátriárka, William Shomali ammáni püspök, végül Michael August Blume pápai nuncius mondott imát és áldást.

Korábban írtuk