A média és az állambiztonság kapcsolatáról indult kutatás
Nagyszabású sajtótörténeti kutatást végez a média és az állambiztonság kapcsolatáról a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete, valamint a Magyarságkutató Intézet – hangzott el a két szervezet közös, A nyílt cenzúrától a szabadság illúziójáig – Propagandisták, ügynökök és ellenzékiek a Kádár-rendszer sajtóéletében című konferenciáján a Magyarságkutató Intézetben, csütörtökön.Szadai Károly, a Médiatanács tagja köszöntőjében elmondta, a múlt század végére fókuszáló médiatörténeti kutatások vezetésére Borvendég Zsuzsannát, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársát kérték fel. Az ő tabudöntő, úttörő munkája irányította rá a figyelmet a média és az állambiztonság kapcsolatára, amely eddig nem volt a kutatások középpontjában – fogalmazott.
Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese köszöntőjében kiemelte: a Magyarságkutató Intézet legfőbb küldetése, hogy a magyarság eredetének, történelmének feltárásával, kultúrkincseinek bemutatásával, hagyományaink őrzésével, átörökítésével erősítse a magyarságtudatot és a nemzeti identitást.
„Az 1945 után kezdődő kommunista időszak több kárt okozott a nemzeti önértékelésünkben, mint a korábbi évszázadokban a török vagy az osztrák, Habsburg-uralom időszaka együttvéve” – mondta, hozzátéve: a kommunizmus idején tudatos nemzetpusztítás történt – elsősorban ideológiai síkon – amelyben a hatalmat feltétlenül kiszolgáló propagandagépezet, vagyis a kollaboráns sajtó a legütőképesebb fegyver volt.
Vizi László Tamás rámutatott: a Kádár-rendszerben az írott és elektronikus média az internacionalizmus jegyében asszisztált a hatalomnak a nemzeti érzés elfojtásában, a magyarságtudat eredendő bűnné nyilvánításában.
A kollaboráns sajtómunkások nemzetromboló szerepének bemutatása a Magyarságkutató Intézet küldetésével megegyező törekvés – jegyezte meg a főigazgató-helyettes, aki fontosnak nevezte, hogy feltárják „a kommunista éra alatt az elnyomásban is túlélő búvópatakokat, azokat a szellemi műhelyeket, amelyek a diktatúrában is bátran vállalták autonóm gondolkodásukat és a legkritikusabb helyzetekben is vállalták a magyarságukat”. Nekik köszönhető – folytatta -, hogy ma nyíltan beszélhetünk a cenzúráról, a „kommunista agymosásról”. Ők voltak azok is, akik történelmi tudatunk alapjait átmentették, hogy nekünk legyen mire építkeznünk – mondta.
A konferencián – amelynek védnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt – egyebek mellett szó volt az újságírás állambiztonsági és titkosszolgálati hátteréről, a Népszabadság létrejöttéről, terítékre került az ellenzéki újságírás szerepe, bemutatták például Boldizsár Iván és Vásárhelyi Miklós újságírók pályafutását is. A rendezvényen elhangzott továbbá, hogy a Médiatudományi Intézet a közelmúltban egy gyermekvédelmi munkát is elindított, amely során a média gyerekekre, fiatalokra gyakorolt hatását vizsgálják.