A migráció nem megoldás
Míg Európa a társadalom öregedésével és a gyermekek számának csökkenésével küzd, az afrikai országokat a túlnépesedés és az ezzel együtt járó rossz gazdasági helyzet állítja kihívások elé – erről beszélt a ghánai Népesedési Tanács ügyvezető igazgatója a napokban megrendezett III. Budapesti Demográfiai Csúcson. Leticia Adelaide Appiah az M1-nek adott exkluzív interjúban úgy fogalmazott, a migráció nem jelenthet megoldást, mert nem tudja kiegyensúlyozni a népesedési problémákat Európában, sőt még nagyobb egyenletlenségeket okoz.
A demográfiai problémák napjainkban rendkívül fontos kérdéssé váltak, így proaktív lépés volt Magyarország részéről, hogy konferenciát rendezett a témában – fogalmazott Leticia Adelaide Appiah az M1-en.
Úgy véli, fontos, hogy a kérdésekre ott válaszoljanak, ahol a kihívások jelentkeznek, és ahol a népesedési mutatók gyengék. Kiemelte, látszik, hogy
a magyar vezetés előremutató ebben a kérdésben.
Szerinte a magyar kormány megfelelő lépéseket tesz az ügy megoldása érdekében.
Elmondása szerint az emberek kezében van a megoldás kulcsa, amely a gyermekek számában mutatkozik meg. Mint mondta, ha valakinek csak egy gyermeke van, azért válhat önzővé, de ha sok gyermeke van, akkor pedig azért. Ezt azzal magyarázta, hogy egy egyedüli gyermek nem tud kapcsolatot létesíteni az emberekkel, ha pedig több gyermek van egy családban, ők a túl sok szükség miatt válhatnak önzővé.
Kiemelte, ezért is fontos, hogy a családok megfelelő életminőséget tudjanak biztosítani a gyermekek számára nemzedékről nemzedékre. Ez egy igazi népesedést befolyásoló tényező. Ideiglenes megoldások nem kezelik az alap okokat, ezért is jelentősek Magyarország intézkedései, amelyek nemcsak Európára, de Afrikára is kihatnak.
Afrikában is aránytalansággal küzdenek, pedig nagyon fontos, hogy meglegyen az egyensúly. Hangsúlyozta, Magyarországon ez egy történelmi fontosságú szerep, amely nemcsak a családokról szól, hanem a nemzetek fejlődéséről is.
Leticia Adelaide Appiah beszélt a ghánai helyzetről is, ahol szerinte az emberi erőforrást át kell alakítani emberi tőkévé, hogy hasznossá váljon. Az emberi erőforrás, azaz a gyermek egy Isten adta forrás, de ezt az embereknek kell kapitalizálnia és tőkésítenie. Ez azt jelenti, hogy megfelelően kell működnie az egészségügynek és jó nevelést kell biztosítani a gyermekek számára. Hozzátette, csak ezután lehet a természetes forrásokat kiaknázni.
Arról is beszélt, hogy a globális versenyképességi jelentés a 2018-as évben világszerte egy 60 százalék körüli átlagértéket jelzett, Afrikában azonban még az 50 százalékot sem érte el, Ghána pedig pontosan 50 százalékon áll. Az sem jó, ha túl sokan vagyunk, de az sem, ha túl kevesen.
Egy bibliai példát idézett, amely szerint a keskeny ösvényen kell haladni. Ez azt jelenti, hogy nem szabad túlzásba esni, de nem jó, ha elmaradunk az átlagtól. Véleménye szerint, ha egy kettes és egy hármas közötti termékenységi rátát elér egy állam, azzal már képes újra reprodukálni magát. A népesedésnek és a produktivitásnak muszáj kiegészítenie egymást globális szinten – fűzte hozzá.
Nem ért egyet azzal a megoldással, amelyet egyes nyugat-európai vezető politikusok szorgalmaznak, mely szerint a migráció kiegyensúlyozhatja a problémákat.
A migráció ugyanis csak egy időszakos megoldást jelent,
ezért a hosszú távú megfejtésekben kell kezelni a problémát. Megjegyezte, a bevándorlás feszültséget is okoz, hiszen egyenlőtlenség alakulna ki az országokban.
A teljes beszélgetést erre a linkre kattintva nézhetik meg.