Fotó: MTI/Komka Péter
Hirdetés

Nem a gyöngyöspatai per az első, amelyben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány elégtételt követelt az általa pártolt roma diákoknak, cigány közösségeknek. Több győztes csata is áll a szervezet mögött. Az első pert 2004-ben indította Miskolcon. A város polgármestere a szocialista Káli Sándor volt ekkor, az alapítványt ez nem rettentette el, meggyőződéses szegregátornak nevezve az MSZP politikusát. Egyben ez volt az Esélyt első olyan pere, ami bizonyította Soros György számára a szervezet talpraesettségét és tettrekészségét; a pénzember e győzelem után kezdte támogatni a csoportot.

A CFCF (ez az Esélyt alapítvány nevének angol rövidítése) egyik alapítója Ujlaky András, aki társával, az argentin állampolgárságú bankárral és üzletemberrel, Eleőd Ádámmal 10-10 ezer dollárt tett be az alapítvány kasszájába. Ujlaky egyik nyilatkozata szerint ez csupán a szerény infrastruktúra kiépítésére – irodabérlés, egy-két számítógép – volt elegendő. No meg arra, hogy „megtervezzék az első iskolai pert”. A Fővárosi Bíróság 2004. január másodikán vette nyilvántartásba CFCF-et, a szervezet vagyona ekkor egymillió forint volt. A csoport látszólag a világ megcsorbult igazságát akarta helyreállítani – mint a Soros-szervezetek általában –, 2016-ban viszont könnyelműen elszólta magát Ujlaky András, amikor azt mondta, hogy „mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxembourgi Európai Unió Bírósága elé”. Azaz nyers politikai cél bújt meg a fennkölt igazságkeresés mögött.

Az Emmi államtitkára, Rétvári Bence most azt is kifogásolja, hogy amíg a CFCF szegregációs perek sorozatát indította, addig semmilyen építő javaslattal, a romákat valóban segítő programtervezettel sem állt elő, és ez érvényes a most zajló gyöngyöspatai konfliktusra is, amelyet szintén a CFCF tart a kezében.

Egy 2007-es adat szerint közben az alapítvány 24 millió forintot kapott a Soros György-féle Nyílt Társadalom Intézettől. Ez a forrás tartja életben a CFCF-et. A szervezet saját jelentései szerint például 2012-ben költségvetésének 96 százalékát, 2013-ban ugyancsak ennyit, 2014-ben 82, 2015-ben 78 százalékát kapta Soros Györgytől, ami körülbelül 30 millió forintot jelentett évente. Ujlaky András nyilatkozataiban is elismerte, hogy mindig ez volt a CFCF egyetlen bevétele, az alapítvány lényegében ebből él.

Pert mindenáron

A Soros-hálózat különben nem Magyarországon, hanem Csehországban kezdte meg a maga szegregációellenesnek álcázott tevékenységét. Ott meglehetősen sok, a magyarországinál jóval több eljárást kezdeményezett, de végül távoznia kellett, kiszorították, akárcsak a CEU-t annak idején Prágából, az egyetem ezért települt át hazánkba. Most nincs mód a hazánkban indított szegregációs perek felsorolására és vizsgálatára, kiterjedt témáról van szó, amire hely hiányában csak később, egy másik cikkben kerítünk sort. A kiprovokált eljárások többségében kártérítést kellett fizetniük az alpereseknek. Kérdés, mennyi jut ebből az alapítványnak, hiszen Soros 2015-ben például csak a CFCF kiadásainak 78 százalékát térítette meg, valahonnan jönnie kellett a fennmaradó 22 százaléknak. Igaz, az Esélyt nemcsak a Nyílt Társadalom Intézet és a Magyar Soros Alapítvány segíti, de a Norvég Civil Támogatási Alap, az Ökotárs Alapítvány és a Sigrid Rausing Trust is.

Vitán felül áll ugyanakkor, hogy e perek folyamatosan alapot szolgáltatnak Brüsszel támadásaihoz a magyar jogállamiság kapcsán. Idetartozik annak az etnikai feszültségnek a fenntartása is, amelyben megjelenik a rettegő cigányok és az őket inzultáló magyarok képe, holott a valóság ennek épp az ellenkezője. A perek jelentős részében deszegregációs programot is kellett kezdenie az alpereseknek a bíróság végzése alapján.

A CFCF huszonnyolc pert indított eddig. Az egyik legkülönösebb eljárás az volt, amelyben a kaposvári Kodály általános iskola ült a „vádlottak padján”. A per 2008-ban kezdődött, és egy 2013-as újrakezdést is ideszámítva, 2016-ban ért véget. A Pécsi Ítélőtábla úgy rendelkezett, hogy 2017-től nem indíthat új első osztályt az iskola, ami lényegében az intézmény bezárását jelenti. Az ítéletet az érintett cigány családok sem támogatták, többen elmondták, hogy alapjában véve elégedettek az ott zajló oktatással, másrészt pedig ez az iskola esik a legközelebb a romák által lakott utcákhoz…

Arcok, kapcsolatok

A CFCF-t Mohácsi Erzsébet – az ismert jogvédő, Mohácsi Viktória egykori miniszteri biztos, SZDSZ-es politikus testvére – vezeti. Ő és Ujlaky András adott muníciót és kezdőlökést Jávor Benedek EP-képviselőnek ahhoz, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson az unióban Magyarországgal szemben úgymond a romák elnyomása és állítólagos szegregációja miatt. Ujlaky András kéthetes tanfolyamot végzett a CEU-n, itt ismerkedett meg Mohácsi Erzsébettel, és itt pattant ki kettejük fejéből a CFCF ötlete. A szintén alapító Eleőd Ádám bankár és üzleti tanácsadó, az argentínai Buenos Airesben él, alapítója és egyben elnöke az ottani, Save The Children Argentina (Mentsd meg a gyerekeket) alapítványnak.

A mostanában gyakran felbukkanó Farkas Lilla, a CFCF jogi szakértője és képviselője nemrég még az Egyenlő Bánásmód Hatóság élén küzdött a melegházasság intézményének bevezetéséért. Érdekes portré még Daróczi Gáboré is, aki Gyurcsány-kabinet szóvivőjének, az elhunyt Daróczi Dávidnak a testvére. A 2004-es esztendőben az Esélyegyenlőség Kormányhivatal programmenedzsere volt, mellette miniszteri biztosként tevékenykedett. Most nemcsak a CFCF kuratóriumában tölt be vezető szerepet, de egyben a Romaveritas Alapítvány igazgatója is. Ez a szervezet is a Soros-hálózattól és a Norvég Civil Alaptól kap támogatást; csak 2016-ban 40 ezer dollárt kasszírozott Sorostól. Karácsony Gergely kormányában Daróczi Gábor lett volna az oktatásért felelős miniszter. A nevek között felbukkan Léderer Tamás is, a Keleti pályaudvar 2015-ös „parancsnoka”, a Migration Aid aktivistája. Most ő vezeti a gyöngyöspatai NapSukár tanodát (ez a roma diákokat segítő napközi). Ez a tanoda osztja a városban az élelmiszer-adományokat is, mert az önkormányzat helyett a NapSukárral kötött szerződést erre a Magyar Élelmiszerbank Egyesület.

Nyomás a pénzért

A gyöngyöspatai önkormányzat és az ügyben illetékes Hatvani Tankerületi Központ udvarias levélben fordult a szegregációs perben érintett roma személyekhez, családokhoz. Nincs fenyegetés, nincs provokáció, és nincs ultimátum sem a küldeményben. Az önkormányzat és a tankerület csupán arra kérdezett rá – mindketten alperesek a bírósági eljárásban –, hogy a megkeresett patai polgár és családja hajlandó-e egyeztetni a pénzt kiváltó, tanulmányi lehetőségeket kínáló szegregációs kárpótlásról. Ebben idegen nyelvi, illetve informatikai képzés is benne lehetne. Tizenegyen még a peres eljárás során jelezték, hogy elfogadnának egy ilyen ajánlatot. Igaz, ők is kérik a pénzt, de ígérik, hogy azt majd saját tanulmányaikra, illetve gyerekeik képzésére fordítják. Az ügyben korábban már megszólalt az Esélyt alapítvány jogi szakértője, Farkas Lilla is. Mondván, „aki veszekedni akar, és szájalni, azt magára hagyja az alapítvány az egyeztetésekben”. A taktikáról, a stratégiáról, ahogy mindenről, tehát a CFCF dönt.

Egy rondóval vagy inkább körtánccal állunk szemben. A jelmez változhat, de a táncosok szűk csoportja mindig ugyanaz marad. És úgy tűnik, a romák statisztái az előadásnak.