Múlt szerdai ülésén a nagyvázsonyi képviselő-testület a jelenlévők többségének döntése értelmében feloszlatta önmagát. Ezzel a polgármester megbízatása is megszűnik, a településen legkésőbb júliusban időközi választást kell tartani. Eddig ez egy országos érdeklődésre kevéssé számot tartó hír, ám az események háttere modell értékű, az önfeloszlatást kezdeményezők célkeresztjében ugyanis Fábry Szabolcs, Nagyvázsony Fidesz–KDNP-s elöljárója áll.

A hajtóvadászatra a helyi önkormányzat nevében a 2006-ban első ízben megválasztott polgármester által a Pannon GSM Távközlési Zrt.-vel (a cég egy évvel ezelőtt a Telenor Magyarország Zrt. nevet vette föl) megkötött flottaszerződés, pontosabban ennek bizonyos folyománya szolgáltatott ürügyet. Fábry Szabolcs ugyanis 2009. október 15-én azon kéréssel fordult a Pannonhoz, hogy támogassa a gyermektáborokat szervező, illetve a Nagyvázsonyi Futár című helyi közéleti lapot is kiadó Pontes Alapítványt (cserében a Pannon promóciós lehetőséghez jutott volna).

Nagyvázsony elöljárója az elmúlt 20 évben rendszeresen szervezett és vezetett önkéntesen hasonló táborokat a Kárpát-medence különböző pontjain. Aki részt vett már ilyesmiben, az tudja, hogy a költségek jó kétharmadát jellemzően támogatásokból kell előteremteni, ezért fontosak a különböző cégek támogatásai.

Vajai Csilla, a Pannon GSM illetékes ügyintézője a támogatást azonban elhárította, mondván, a cégnek nincs ilyen kerete, ellenben felajánlotta, hogy 250 ezer forintot havi 20 ezer forintos bontásban jóváír a telefontársaság. Ebből a polgármester és felesége, Fábryné dr. Takács Tímea (a Pontes Alapítvány kuratóriumának elnöke) számláin 98 ezer forintot érvényesítettek, ami annyit jelentett, hogy nem pénzmozgás történt, hanem ilyen összeget nem kellett kifizetni telefonszámlaként, a kérdéses összeget pedig Fábry Szabolcs befizette a Pontes Alapítvány számlájára, így vált a jóváírás támogatássá.

Henn Ferencné körjegyző azonban 2010 januárjában jelezte, hogy ez szabálytalan eljárás, mivel a jóváírásról előző év november 15-én megkötött szerződés értelmében a kedvezményezett az önkormányzat. Ezért a polgármester 2010. március 10-én tájékoztatta a történtekről a testületet, mely áldását adta arra, hogy a jóváírás összege ily módon fordíttassék a szándékolt célra, az alapítvány támogatására.

Egy képviselő, Nyúzó László azonban nem fogadta el az utólagos tájékoztatást, sőt feljelentést tett az ügyben, habár a 2010. március 24-i, általa kezdeményezett rendkívüli testületi ülés résztvevői leszavazták ilyen irányú kezdeményezését. Így kerekedett 2010 márciusában a mondvacsinált botrány, melynek nyomán az ügyészség a szabálytalan eljárás miatt megállapította a sikkasztás vétségét, ugyanakkor leszögezte, annak társadalmi súlya csekély, a közvagyont semmiféle kár nem érte, emiatt a nyomozást lezárták, Fábry Szabolcsot pedig megrovásban részesítették. A nyomozó hatóság tehát megállapította, hogy nem történt bűncselekmény, a meghallgatások során a telefontársaság ügyintézője elmondta, hogy a konstrukciót ő javasolta, vagyis nem a polgármester kezdeményezett valamiféle trükkös módszert.

Nagyvázsony elöljárója a Demokrata kérdésére elismerte, hogy hibázott, ellenkező szándéka ellenére valóban elkövette a vétséget.

Mivel az ügyészség nem vitte bíróságra az ügyet, hanem lezárta, a történet itt véget is érhetett volna, de következett a tavaly őszi helyhatósági választási kampány, ahol annak része lett, így állt elő az a kellemetlen helyzet, hogy Nagyvázsony egyik héten még a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által megnyitott Dumaszínház rendezvénnyel szerepelt a Veszprémi Napló címlapján, a rá következő héten viszont már Fábry Szabolcs „bűnügyéről” cikkezett a megyei lap, a feljelentő, a vállaltan baloldali érzelmű Nyúzó László pedig még azzal is megvádolta a polgármestert, hogy református lelkészhelyettesi szolgálata nem volt legális. Ezt a református egyház nyilatkozatban cáfolta.

A kampány tehát korántsem volt békés és sportszerű, ennek ellenére Fábry Szabolcs másodszor is bizalmat kapott a nagyvázsonyiaktól, éspedig több szavazattal, mint 2006-ban, amikor egyébként Nyúzó is indult az elöljárói tisztségért; színesíti e képet, hogy ő tavaly ősszel nem is jutott be a testületbe.

Bejutott viszont Felföldi Zoltán, aki Fábry Szabolcs mögött végzett a polgármesteri székért folytatott vetélkedésben. Ő korábban a Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula és Vöröstó községek fenntartói társulása által működtetett helyi Kinizsi Pál Általános Iskola igazgatója volt, 2010. augusztus 16-tól Szautner Antalné tölti be a tisztséget, aki azzal a kéréssel fordult a képviselőkhöz, hogy független pénzügyi szervezettel vizsgáltassák meg az iskola gazdasági működését, mivel az intézményben a megelőző három évben, vagyis Felföldi Zoltán igazgatósága idején évente körülbelül 2,6 millió forint munkáltatói döntés alapján juttatott pluszilletmény épült be az intézmény költségvetésébe úgy, hogy erről az új igazgatónő semmiféle dokumentációt nem talált, több helyi és társközségi képviselő pedig kifogásolta az elosztás aránytalanságát.

Erről a többletkiadásról az igazgató nem tájékoztatta a testületet, noha maga is képviselő volt, sőt a gazdasági bizottság elnöke (a testületet nem mellesleg Nyúzó Lászlóval közösen vezették az előző ciklusban). Mindmáig nincs megnyugtató válasz arra, miként történhetett ez így akkor, amikor a többi intézmény szigorúan takarékoskodott.

Talán nem véletlen, hogy ők ketten, Nyúzó László és Felföldi Zoltán lettek Fábry Szabolcs legfőbb ellenfelei a helyi testületben, mely tavaly ősz óta egyébként 7 tagú, s bár a polgármestert 2006-hoz képest nagyobb támogatottsággal választották újra, a képviselők között kisebbségben vannak a jobboldali, nemzeti érzelműek.

Ebből következően pedig a balra húzók ismét fölmelegítették a „Pannon-ügyet”, s ezzel kapcsolatban április 20-ára rendkívüli testületi ülés összehívását követelték. Henn János, Stefanovitsné Sipos Mária, Vigh-Krupla Orsolya és Felföldi Zoltán előző este, április 19-én állt elő ezzel, a polgármester pedig másnap délutánra eleget tett kérésüknek, összehívta a képviselőket, ám az ülés határozatképesség hiányában elmaradt, mivel Henn és Felföldi képviselők számára egyik felkínált időpont sem felelt meg, a többiek pedig ragaszkodtak hozzá, hogy minden képviselő jelenlétében tárgyaljanak az ügyről.

Nem maradt el viszont a 27-i rendes testületi összejövetel, melyen az egyik jobboldali érzelmű képviselő, Wágenhoffer Károlyné nem tudott részt venni, amit ő idejekorán jelzett. Beszédes módon a balra húzók ezúttal nem ragaszkodtak az összes képviselő jelenlétéhez, hanem követelték, hogy az ülés napirendjén szerepeljen a „telefon-ügy”, s ezt szavazattöbbségükkel ki is harcolták, majd azt a kérdést tették fel Fábry Szabolcsnak, lemond-e a történtek miatt. A nemleges válasz nyomán Felföldi Zoltán, Henn János, Stefanovitsné Sipos Mária és Vigh-Krupla Orsolya szavazattöbbségével a testület feloszlatta önmagát. Így hát júliusban időközi választás következik.

A tét nem csekély, hiszen Nagyvázsony az intenzíven pályázó települések közé tartozik, számos kezdeményezés, beruházás fut párhuzamosan a településen. Most például a legendás Kinizsi-várat, a helyi néprajzi múzeumot kezelő és a községgazdálkodási feladatokat is ellátó Kinizsi Nonprofit Kft. élére keres a falu pályázat útján ügyvezető igazgatót. A honi politikai közeg pedig már csak olyan, hogy ilyen esetekben általában izgés-mozgás, helyezkedés kezdődik, ki-ki igyekszik rárepülni az ígéretes pozíciókra, akár nyíltan, akár strómanokat helyzetbe hozva.

Egyes hírek szerint nagyon szeretné elnyerni a megbízatást a feloszlatásban szerepet vállalt képviselő, Stefanovitsné Sipos Mária, aki korábban a zánkai úttörőtábor munkatársa volt. A vállaltan nemzeti elkötelezettségű Fábry Szabolcs nyilván neki is útban volt. A pályázatok beadási határideje pénteken járt le, elbírálásukban szerepet vállal a szakma képviseletében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, tulajdonosként pedig a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Júliusban tehát ismét választási kampány veri fel a Balaton-felvidéki nyár csendjét és nyugalmát. Az időközi voksoláson Fábry Szabolcs a történtek és a lejáratókampány ellenére – a tavaly őszi eredmények ismeretében – vélhetően jó eséllyel mérettetheti meg magát, s még az is előfordulhat, hogy a békétlenkedők ezúttal kisebbségbe kerülnek, vagyis könnyen lehet, hogy a fagylalt visszanyal.

Ágoston Balázs