Összefoglaló,hogy az ellenzéki tényleges- és viccpártok miképpen élték meg a nemzeti ünnepet.

A Kétfarkú Kutya Párt nem veszi komolyan a nemzeti ünnepet sem


Fotó: MTI/Illyés Tibor

„A molinó minden előtt!” feliratú, nemzeti színű transzparens mögött vonultak fel a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által szervezett alternatív, ironikus hangvételű békemenet résztvevői csütörtökön Budapesten.

A felvonulás az Oktogontól indult, ahol a párt elnöke, Kovács Gergely ismertette az általuk megfogalmazott 12 pontot. Ebben  egyebek mellett az „űrbéli viszonyok megszüntetését”, „negyvenévenkénti országgyűlést Pesten”, és „a cenzúra szabadságát, a sajtó eltörlését” követelték.

A több ezer részvevő – akik közül többen jelmezt viseltek – rendőri felvezetéssel a Blaha Lujza teret és az Astoriát érintve az Erzsébet térre vonult egy teherautó mögött, amelyről a felvonulás közben zene szólt.

A tömegben a kormányon és kormánypárti politikusokon is élcelődő, gúnyos feliratú táblákat, valamint nemzeti színű és európai uniós zászlókat is lehetett látni. A táblákon egyebek mellett az alábbi feliratok voltak olvashatók: „Aki nem vejünk, az ellenünk”; „itt többen ENSZ-emtelenedtek”; „Ne menj el szavazni!”; „boldogok a stadionépítők”; „a választás csak fárasztás”.

A tömegben többször skandálták a többi között azt, hogy „nem kell kormány”; „Viktor a király”, és „ingyen sört!”.

Amikor a menet egy időre megállt a Rákóczi úton a Kazinczy utcánál, akkor a tömeg vége a Nyár utcánál volt.

Az Erzsébet téren a felvonulás végén a felszólalók ironikusan arról beszéltek, több százezren vettek részt a meneten, amelynek célja, hogy szót emeljenek az „utolsó rabláncról”, a demokráciáról, „ami gúzsba köti egységre szomjas magyar szívünket”. Hangsúlyozták egyebek mellett, hogy nincs szükség több választásra, mert az csak megosztásra jó, ezért erős központosított Magyarországot akarnak, ahol – mint fogalmaztak – egy a cél, egy a pártrendszer, és a kettő is egy.

Mint elhangzott, a részvevők a demokrácia ellenségeiként vonultak az utcára, mert a demokrácia „elnyomó rendszer, ahol az emberek bele akarnak szólni a politikába”.

A rendezvény végén kihirdették, hogy hadat üzennek az ENSZ-nek.

A Jobbik építkezne és a korábbi balodali vargabetűk után újra előkerült a Szent Korona


Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A Jobbik elnöke 12 pontba foglalta elképzeléseit a párt március 15-i ünnepi megemlékezésén Budapesten, ahol azt közölte: valódi problémákkal akarnak foglalkozni.

Vona Gábor ezen törekvések között említette a valódi biztonságot, kifejtve: azt nem óriásplakátokkal, hanem határőrséggel tervezik, és semmiféle kvótát nem fogadnak el. Erős és igazságos Európát sürgetett, továbbá valódi demokráciát független intézményekkel és kíméletlen elszámoltatással.

Az ellenzéki politikus működő egészségügyi és szociális rendszert javasolt, jelezve, önálló egészségügyi minisztériumban gondolkodnak, és külön tárcát szánnak az oktatásnak is, amelyet modern, 21. századi formában képzelnek el.

A pártelnök igazságos és rugalmas nyugdíjrendszert szorgalmazott, amelyben a nők mellett a férfiak is 40 év után nyugdíjba vonulhatnak, és differenciáltan emelkednek a juttatások.

Korszerű, a közszférában dolgozókat és az egyenruhásokat megbecsülő államigazgatást, továbbá az önkormányzatok megmentését ígérte, és igazságot követelt a devizahiteleseknek.

Vona Gábor az elvándorlás megállítását sürgette, ehhez méltó ifjúság- és családpolitikát, otthonteremtési és bérlakás-építési programot kínált.

Azt is megfogalmazta: a multinacionális cégeknek juttatott adókedvezmények helyett a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését támogatnák.

A politikus 12. pontként a béruniót jelölte meg, kifejtve: tisztességes béreket és munkakörülményeket követelnek minden munkavállalónak.

Vona Gábor ezekre a kormányváltás 12 pontjaként hivatkozott, megjegyezve, noha van, ami most kimaradt, érezhető, hogy valódi problémákkal kívánnak foglalkozni.

A politikus értékelése szerint jelenleg a félelem, a keserűség, a harag és a fájdalom uralja az általános körérzetet. Azt is mondta: ma nem külső fenyegetettség, hanem egy „belső hatalmaskodó elnyomása és tébolya” veszélyezteti Magyarországot, és míg korábban olyan érzése volt, mintha az ország a kommunizmusba süllyedne vissza, ma úgy véli: a középkorba, a feudalizmusba tart. Mint mondta, a mostani nagyurak vadászkastélyokban laknak, bár nem hintókkal közlekednek, hanem helikopterrel és jachttal; nem gímszarvasokra vadásznak a Bakonyban, hanem rénszarvasokra Skandináviában; nem kilencedet szednek törvények szerint, hanem mindent ellopnak törvénytelenül, és „nem magyar bortól részegednek le, hanem kokaintól Ibizán, és lassan oda tartunk, hogy az első éjszaka jogát is követelni fogják”.

Az ellenzéki politikus szimbolikusan egy vár építésének igényét vetette fel, amelyhez – mint mondta – meghív minden jó szándékú, tisztességes magyart, s amelynek tornyán nem a félelem és az elnyomás zászlaja lobog, hanem a szabadságé. Megerősítette, hogy nem azt nézi, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt. Kijelentette: nem akar soha többé magyar ember ellen harcolni, arra Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor építette a politikáját.

Vona Gábor azt kérte a jelenlévőktől, hogy a következő 3 hétben tegyenek meg mindent a választási sikerért. „Mi Attila unokái vagyunk és Attila unokái nem félnek senkitől, csak a Jóistentől” – hangoztatta, azt kérve: „mentsük meg Magyarországot!”.

Az ünnepségen a Jobbik 106 egyéni képviselőjelöltje esküt tett a Szent Korona másolata előtt. A fogadalom szerint a politikusok csak és kizárólag a nemzetet szolgálják majd, nem engednek semmilyen külső nyomásnak és fenyegetésnek, óvják a nemzetet a hazugságtól, nélkülözéstől és szolgaságtól. Azt is kinyilvánították, hogy amennyiben a párt elnökségének kétharmados döntése alapján alkalmatlanná válnának képviselői feladatukra, mandátumukat azonnal visszaadják.

A pártelnök előtt Volner János frakcióvezető mondott beszédet, azt fogalmazta meg, hogy vissza kell venni a rendelkezést a hazai gazdaság felett, az oligarchákat pedig el kell számoltatni.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke a kormányváltás fontosságáról beszélt, kifejtve: az elmúlt kétszer nyolc évben ki voltak szolgáltatva, eljött azonban az idő, hogy visszaszerezzék a reményt.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője pedig azt hangoztatta: egyszer s mindenkorra véget vetnek a Fidesz „nemzeti hűbérrendszerének”. Elég volt a pökhendi fideszes nagyurak hatalmaskodásából, akik lenézik a szegényeket, a közmunkásokat – jelentette ki.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik másik szóvivője pedig azt kérdezte: vajon 1848 tizenkét pontjából van-e olyan, amely ma ne lenne aktuális? Az egyik legidőszerűbb kérdésnek azt nevezte, hogy létezik-e Magyarországon szabad sajtó.

A rendezvényen részt vevők megtöltötték a Batthyány Lajos-örökmécses körülötti teret. Sokan kokárdát viseltek.

Az ellenzéki párt zászlóin kívül magyar, székely és Árpád-sávos lobogókat is látni lehetett. Egy transzparensre azt írták: „Aki magyar, a Jobbikra szavaz!”

Az eseményen a pártot népszerűsítő videókat játszottak be. A résztvevők a magyar és a székely himnuszt is elénekelték.

Karácsony Gergelyék az ördöggel is összeállnának


Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki pártok közötti szélesebb együttműködés mellett foglalt állást csütörtökön Budapesten. A közös ellenzéki megemlékezésen Karácsony Gergely azt mondta, akár az ördöggel is lehet szövetkezni.

A Párbeszéd társelnöke a Fővám téren tartott rendezvényen közölte, az MSZP-Párbeszéd is kész arra, hogy egyoldalúan visszaléptessen jelölteket az egyéni választókerületekben. Hozzátette ugyanakkor: „ki fogjuk taposni a pártokból”, hogy létrejöjjön egy szélesebb összefogás.

Karácsony Gergely szerint az ördöggel úgy kell összefogni, hogy „ne váljunk mi is ördögökké”.

Azt mondta, a kormányváltás után olyan szövetségi kormányzást alakítanak ki, amely „csendes forradalmat” indít el az egészségügyben, az oktatásban, a munka világában.

Az MSZP-DK-s salgótarjáni polgármester tanulna a múltból, hogy ne történhessen többet erőszak és vérontás

Tanulnunk kell a történelmünkből, hogy az elnyomás, a vérontás, a gaztettek ne ismétlődhessenek meg; de az ember, a magyar ember szabadságra szomjazik, mindig a szabadságot vágyta, minden nagy ünnepünk is erről szól – mondta Fekete Zsolt (MSZP-DK-Tarjáni Városlakó Egyesület), Salgótarján polgármestere ünnepi beszédében, csütörtökön.

Fekete Zsolt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére tartott városi ünnepségen felidézte, hogy a mai salgótarjáni középiskolásoknál alig voltak idősebbek azok a fiatalok, akik 170 évvel ezelőtt a Pilvax kávéházból indulva az elnyomó hatalommal szemben Magyarország szabadságáért emeltek szót.

170 évvel később, napjainkban ismét középiskolások, főiskolások mennek az utcára a jövőjüket féltve, a jövőjükért küzdve; figyelni kell rájuk, oda kell figyelni a szavukra, ugyanis értük, nekik építjük Salgótarjánt, értük és nekik kell, hogy épüljön az ország is – tette hozzá.

Salgótarján polgármestere arra is kitért, hogy kinek-kinek mást jelent a szabadság, „egy azonban egészen biztos: a belső szabadsággal szemben a diktatúra tehetetlen”. 

Mint kifejtette, ha a külső körülményeinken egymagunk nem is tudunk változtatni, a saját belső szabadságunkat megteremthetjük.

Meg kell teremtenünk lelkünk szabadságát úgy, hogy békét kötünk önmagunkkal és elfogadjuk különbözőségeinket – mondta.

Fekete Zsolt úgy fogalmazott: „nincs vastagabb rablánc annál, mint ami a másságainkból fakadó szitokszavakból jött létre, és nincs sötétebb vakság annál, amit a gyűlölködés mérhetetlensége okoz”.

Salgótarjánnak egy választása van, ha sikeres, erős és talpraesett akar lenni, ez pedig a belső szabadság útja – hangsúlyozta, hozzátéve: ez akkor lehetséges, ha képesek vagyunk szembenézni gyengeségeinkkel és büszkén vállaljuk erősségeinket mindnyájan, alázattal, haszonszerzés nélkül, mert ez a város sokkal többet érdemel, és ehhez mindannyian kellünk.

Fekete Zsolt az ünnepségen azt is megfogalmazta, az 1848-as márciusi ifjaknak nem volt választásuk, csak a szabadságharc, de nekünk van: szabadságvágyunk kifejezésének békés és legdemokratikusabb eszköze a választás.

Salgótarján polgármestere a beszédét azzal zárta, válasszunk jól, válasszunk felelősen, válasszunk a lelkünk szabadsága szerint, és – idézte Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét – soha ne feledjük: „habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr”.

A Múzeum téren tartott városi ünnepség végén intézmények, szervezetek, önkormányzatok mellett a DK, a Fidesz, a Jobbik, az MSZP és a Magyar Munkáspárt helyi szervezeteinek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit Széchenyi István szobránál.

(MTI)