Minden tekintetben pozitívan alakult a Fidesz számára az Európai Néppárt múlt heti kongresszusa. Az EPP liberális szárnya kiütéses vereséget szenvedett, a csúcsjelöltnek választott Manfred Weber határvédelemről és a kereszténység védelméről beszélt, a magyar kormánypártokról pedig ismét bebizonyosodott, hogy jelentős súlyuk van a legnagyobb európai pártcsaládban.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

Valószínűleg sokan meglepődtek, amikor október közepén kiderült: Orbán Viktor és a Fidesz a nem kevéssé flexibilis Manfred Weber jelölését támogatja az Európai Néppárt csúcsjelölti tisztségére. Friss volt még ugyanis az az emlék, hogy számos más néppárti politikushoz hasonlóan a német frakcióvezető is megszavazta a Sargentini-jelentést. Másfelől azonban egyáltalán nem volt meglepetés a fideszes döntés: Weber ugyanis kereszténydemokrata, ezzel szemben ellenfele, Alexander Stubb volt finn miniszterelnök az északi liberális irányzatot, vagyis a Néppárt liberális szárnyát képviseli.

A kettejük közötti különbség a hazánkhoz való viszonyulásukon is látszott. Olykor barátságtalan és kemény bírálatai ellenére Weber többször hangsúlyozta, nem a Fidesz kizárása a cél a kritikákkal vagy éppen a Sargentini-jelentés támogatásával, hanem a párbeszéd megindítása. A cseh közrádiónak például múlt hét elején azt mondta, meggyőződése, hogy egy ilyen párbeszédet az Európai Néppártban is le tudnak folytatni.

– Nem panaszkodnunk kellene egymásra, hanem közösen leülni egy asztalhoz és beszélgetni. Ezeket a problémákat csak így oldhatjuk meg – fogalmazott.

Ezzel szemben Stubb többször is pedzegette a Fidesz esetleges eltávolítását a pártcsaládból. Egy november elején a RedaktionsNetzwerk Deutschland médiacsoportnak adott interjújában például arról beszélt, hogy az Európai Néppártnak (EPP) „fontolóra kellene vennie az Orbán Viktor jobboldali magyar miniszterelnök vezette Fidesz kizárását”, illetve „ha Orbán Viktor nem tiszteli a pártcsalád értékeit, akkor el kell hagynia az EPP-t”.

Weber esetében ráadásul a kritikák magyarázhatók voltak részben azzal is, hogy már előre gondolkodik: ahhoz ugyanis, hogy az EP-választás után valóban Jean-Claude Juncker utódja, az Európai Bizottság vezetője lehessen, nem elég, ha a legnagyobb pártcsalád csúcsjelöltje. Szélesebb kompromisszumra, más frakciók támogatására is szüksége van, például a szocialistákéra. Stubb esetében nincs szó taktikázásról, közte és a magyar kormánypártok között alapvető ideológiai különbségek vannak.

A liberális média éppen ezért abban bízott, hogy a múlt heti helsinki kongresszuson szóba kerül a Fidesz kizárása a Néppártból. Az előzetesen beterjesztett határozati javaslat kapcsán pedig, amely egyebek mellett a liberális demokrácia értékeinek védelmét is tartalmazta, azt írták: ez kifejezetten a Fidesznek szól, és ha a magyar küldöttség nem szavazza meg, komolyan megkérdőjeleződhet a helyzete a Néppárton belül. Nem lett igazuk.

Erős Európa

Orbán Viktor a kongresszus második napján szólalt fel. A Fidesz elnöke beszéde elején méltatta a tavaly elhunyt Helmut Kohlt, akit a Néppárt egyik legkiválóbb államférfijának nevezett.

– Érzelmeink iránta ráadásul azért is mélyebbek, mert ő volt az, aki meghívott bennünket a Néppárt soraiba. Ő a Néppártot egy családnak tekintette, tudva, hogy egy családban lehetnek ugyan nézeteltéréseink, de mindig együtt maradunk – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta azt is, hogy a közép-európai nemzetek újracsatlakozásával Európa békésebb, erősebb és gazdagabb lett, mint volt, és Európát mindig az erős nemzetek tették sikeressé. – Ez ma is érvényes. Nincs erős Európa sikeres nemzetek nélkül. Nemzetek nélkül Európa elvesztené identitását, elvesztené lelki és kulturális arculatát – jelentette ki a kormányfő. – Európa vagy a nemzetek Európája lesz, vagy nem lesz. A szocialisták, a liberálisok és a zöldek éppen egy gyökereit és szellemi, lelki identitását vesztett Európát akarnak. A mi európai víziónk egy olyan Európa, amelynek egyszerre huszonhét arca van. Egy Európa, amely egyszerre keresztény és demokrata. Az EPP-ben soha nem szabad félnünk attól, hogy kinyilvánítsuk, mik vagyunk: keresztény demokraták.

Orbán Viktor szerint a Néppárt a győztesek pártja, ahhoz vannak szokva, hogy az emberek a saját pártjuknak tekintik, amely őket képviseli. Ez így volt a legutóbbi időkig, de mára megváltozott. Mivel a pártcsalád adta Európa vezetését az elmúlt öt évben, vállalni kell a felelősséget azért, hogy „az angolokat nem tudtuk belül, a migránsokat pedig nem tudtuk kívül tartani Európán”.

– 2011-ben még 16 országban adtuk a kormányfőt, ma pedig már csak hatban. Nincs mit szépíteni, ezek a tények. Nem csoda, hogy az önbizalmunk megsérült és behorpadt. Ha 2019-ben nyerni akarunk, márpedig akarunk, akkor vissza kell találni a győzelem útjára. Ideje, hogy újra győztesként gondolkodjunk, győztesként cselekedjünk és győztesként viselkedjünk – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. – Először is állítsuk helyre az Európai Néppárt egységét. Sohase szavazzunk bizalmat olyanoknak, akik arra építik a személyes ambícióikat, hogy a szocialisták és a liberálisok vádaskodásaival megosztják az EPP családját. A győzelem érdekében térjünk vissza a szellemi gyökereinkhez, és hirdessük meg a kereszténydemokrácia reneszánszát.

Orbán Viktor szerint nem szabad elfogadni a baloldal és a liberális média mércéjét, mert ha nekik akarnak megfelelni, vereségre ítélik magukat.

– A kulcs a győzelemhez ma is ugyanaz, mint volt. Újra az emberek oldalára kell állnunk. Védjük meg őket az illegális migrációtól, a terrorizmustól, a bűnözéstől és a gazdasági bajoktól. Írjuk fel újra a zászlónkra a régi igazságot: „of the people, by the people, for the people”, vagyis a népből, a nép által, a népért! És újra győzedelmesek leszünk. És végül, kedves barátaim, hadd fogalmazzak világosan: mi Weber mögött sorakozunk fel. Köszönjük, Manfred, hogy a választási kampányunkban, 2018 tavaszán eljöttél Magyarországra, és támogattál minket. Mi egy olyan embert tisztelünk benned, aki mindig tudja, mikor van ideje a vitának, és mikor van ideje az egységnek – mondta Orbán Viktor.

Pozitív jel

Manfred Weber végül kiütéses győzelmet aratott Alexander Stubb felett: a leadott 621-ből 492 szavazatot gyűjtött be, így ő lesz az Európai Néppárt csúcsjelöltje. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő a kongresszus után a Demokratának azt mondta, mivel Weber a Néppárt kereszténydemokrata, Stubb pedig az észak-európai szélsőliberális irányzatát képviseli, így a német politikus közel nyolcvanszázalékos többséggel történt megválasztása pozitív jelnek tekinthető.

– Nem értünk mindenben egyet Manfred Weberrel, ahogy ő sem ért egyet mindenben velünk, ennek szimbolikus jelentőségű bizonyítéka volt, hogy míg a többi CSU-s politikus nemmel voksolt vagy tartózkodott, addig ő megszavazta a Sargentini-jelentést. Szerintem Weber azt gondolta, hogy engednie kell annak a nyomásnak, amit az európai média és más pártok gyakoroltak rá. De ezzel együtt is azt gondolom, hogy az egész helsinki kongresszust a Néppárt kereszténydemokrata irányba történő elmozdulásaként lehet értékelni – fogalmazott lapunknak a politikus. Szerinte Weber megválasztása mellett ezt támasztja alá az is, hogy az ellenzéki médiában oly sokat emlegetett kongresszusi határozat végül megszavazott szövegéből, a jelenben képviselendő értékek sorából kikerült a liberális demokrácia, elfogadva ezzel a Fidesz és más pártok módosító javaslatát.

Deutsch Tamás fontosnak tartotta Orbán Viktor beszédének üzenetét, miszerint az Európai Néppártnak vissza kell találnia a győzelem útjára, ez pedig csak akkor lehetséges, ha visszatér saját kereszténydemokrata gyökereihez.

– Én ezt kevésbé magasztos módon úgy fogalmaztam meg, hogy nekünk nem mások kottájából mások nótáját kell játszanunk, a liberális vagy szociáldemokrata nótát, hanem a saját kottánkból, a saját, kereszténydemokrata dalunkat – tette hozzá az EP-képviselő.

Ami a Fidesz helyzetét és szerepét illeti, Deutsch Tamás hangsúlyozta: a Néppárt évtizedek óta a legerősebb európai pártcsalád, aminek komoly súllyal bíró tagja a Fidesz.

– A kongresszuson az ötödik legnagyobb küldöttcsoportja a Fidesz–KDNP-nek volt, a kormányzati pozícióban lévő pártokat nézve pedig a CDU–CSU-szövetség után nekünk volt a második legnagyobb delegációnk, 34 fővel. A csúcsjelöltekre leadott 621 szavazat öt százaléka tehát tőlünk származott. Korábban Schmitt Pál, Surján László, Pelcz­né Gáll Ildikó, most pedig Járóka Lívia személyében európai parlamenti alelnököt adtunk, illetve adunk, míg Szájer József a második ciklus óta jogalkotási munkáért felelős alelnökként gyakorlatilag a második embernek számít a Néppárt frakciójában. A pozícióink erősek: itthon egymás után háromszor nyertünk kétharmados többséggel, 2004 óta pedig valamennyi EP-választáson toronymagasan győztünk – mondta Deutsch Tamás, aki szerint ehhez képest olyan politikai szereplők hullajtanak krokodilkönnyeket a Fidesz Néppárton belüli állítólagos nehéz helyzete miatt, mint az MSZP, amelynek összesen két képviselője van a szocialista frakcióban, a DK, amely szintén csak két képviselővel rendelkezik, vagy az LMP és a Párbeszéd az egy-egy képviselőjükkel.

– Egyiküknek sincs semmi olyan fontos pozíciója, ami komoly érdekérvényesítő képességet jelentene. Ha a súlycsoportbeli különbségeket nézzük, az futballhasonlattal élve olyan, mintha egy Bajnokok Ligája-szereplőt hasonlítanánk össze egy megyei másodosztályú csapattal – mondta Deutsch Tamás, hozzátéve, a Fidesz–KDNP komoly súllyal bíró, a Néppárt életében befolyással rendelkező pártszövetség, és „mindenki így is gondolkodik rólunk”.

Manfred Weber és kihívója, Alexander Stubb. Fotó: MTI/EPA

Stubb sem kritizált

Semmilyen, a Fidesszel szembeni ellenséges hangulatot nem érzékelt a kongresszuson, sőt akikkel beszélgetett, kivétel nélkül támogató hangvételben nyilatkoztak Magyarországról, mondta a Demokratának Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki maga is ott volt Helsinkiben.

– Amikor Weber és a néppárti frakció jelentős része is megszavazta a Sargentini-jelentést, sokan értelmezték úgy, nem is feltétlenül alap nélkül, hogy jelentős törés van a Néppárt és a Fidesz között. Mostanra azonban ebből semmit nem lehetett érezni. Alexander Stubb például kampánybeszéde nyilvános részében csak Lengyelországot és Olaszországot említette meg, hazánkat nem, holott korábban ő volt az egyik leghangosabb kritikusa Magyarországnak. Manfred Weber pedig most, hogy néppárti közegben mondott beszédet, nem pedig az EP-ben liberálisok, zöldek és szocialisták előtt, tőle szokatlanul erős hangvételű felszólalásában a kereszténység védelméről és a határvédelemről beszélt. Például azt mondta, Európában az egyetlen igazi kapocs az, hogy minden településen van egy templom, aminek kereszt van a tetején, és a Néppárt ennek az őre.
Kovács István szerint a két jelölt kampányában is világosan megjelentek a különbségek.

– Ahogy Orbán Viktor is mondta a beszédben, Weber olyan politikus, aki tudja, mikor van ideje a vitának, és mikor az összezárásnak. Most egy féléves kampány következik, amikor nyilvánvalóan az egységnek van helye, ezért úgy sejtem, a következő hónapokban jóval kevesebb lesz a néppárti kritika a Fidesz irányában, mint az elmúlt időszakban – fogalmazott Kovács István.

A Néppártnak nem lesz egységes európai kampánya, így a pártcsalád tagjai olyan üzeneteket fogalmaznak majd meg, amikkel a saját országukban a lehető legjobb eredményt érhetik el. Mivel az a cél, hogy az EPP továbbra is hasonlóan erős párt maradjon, ehhez értelemszerűen szükség lesz a konzervatív pártok jó szereplésére, ezért mindenki érdekelt abban is, hogy a Fidesz Magyarországon magabiztos győzelmet arasson jövő májusban, tette hozzá lapunk állandó szerzője.

A jelek szerint tehát a kereszténydemokrata irányvonal győzelmet aratott a liberalizmus felett, a Fidesz helye biztos a Néppártban, Weber pedig csúcsjelöltként egészen más arcát mutatja, mint a Sargentini-jelentés vitájában. Hosszabb távon ugyanakkor az lesz a döntő, hogy a választók milyen üzenetet küldenek jövő májusban az uniós elitnek.

Orbán Viktor a liberálisok ellensége
Egyre inkább bebizonyosodik, hogy igaza volt Orbán Viktornak, amikor augusztus végi, Matteo Salvinivel folytatott megbeszélése után a „másik tábor” vezetőjeként Emmanuel Macron francia elnököt nevezte meg.
– Az európai helyzet egyszerű. Két tábor van. Az egyiket Macron vezeti. Föl akarja robbantani az Európai Néppártot, mint ahogyan tette ezt a francia pártrendszerrel is. Ő vezeti azt a politikai erőt Európában, amely a migrációt támogatja. Macron a migrációt támogató pártok vezetője ma Európában – fogalmazott Salvinivel közös sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök. – És itt vagyunk mi, akik meg akarjuk állítani az illegális migrációt. Erről a kérdésről az EPP-ben is nagy vita van. Mi azt szeretnénk, ha az EPP-ben a mi álláspontunk lenne általános, és végre egyértelműen az európai emberek oldalára állnánk, akik nem akarnak bevándorlást.
A sajtótájékoztatón egyébként az olasz belügyminiszter is a „Sorosok pénzelte” és „éppen aktuális Macronok” képviselte európai eliteket bírálta.
Mindössze egy napot kellett várni arra, hogy a „megszólított” francia elnök válaszoljon Orbán Viktornak és Matteo Salvininek. Dániai látogatása során tartott tájékoztatóján Macron arról beszélt, hogy a magyar miniszterelnök és az olasz belügyminiszter „nagyon jól látják a helyzetet”, amikor az egyik legnagyobb ellenfelüknek nevezik.
– A napnál is világosabb, hogy a nacionalisták és a haladók között erős ellentét van. Soha nem fogok egyetérteni olyanokkal, aki ontják magukból a gyűlöletet. Amennyiben bennem látják fő ellenségüket, jól látják – mondta újságíróknak Emmanuel Macron.
S hogy a csökkenő népszerűségű francia elnök pedig valóban hazánk miniszterelnökét és az olasz Liga elnökét tartja a fő ellenségének, azt bizonyítja kormánya október végén megjelent EP-választási kampányfilmje is. A félperces videóban ugyanis egy-egy Matteo Salvinit, illetve Orbán Viktort mutató vágókép is van, közvetlenül az „Európa: unió vagy megosztottság?” felirat előtt…
De nem csupán ő kampányol Orbán Viktort ellenségként mutatva, hanem Guy Verhofstadt is. A hazánkról szóló vitákban Magyarországot mindig rendkívül indulatosan támadó belga politikus és liberálisai múlt héten, a néppárti kongresszushoz igazítva indítottak útnak Brüsszelben egy teherautót, amelyen egy magyar és egy angol nyelvű plakát volt látható. Orbán Viktor fotója mellett magyarul a „Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét”, angolul pedig az „Előbb eltette a pénzünket, most lerombolná Európát” szlogen volt olvasható.
– Világos, hogy Orbán Viktor, aki egyre inkább a vezetője a leginkább szélsőjobboldali politikai erőknek Európában, csak egyetlen dolgot szeret az Európai Unióban: a pénzt – fogalmazott a plakát mellett tartott sajtótájékoztatón Verhofstadt. – Ugyanakkor az európai értékeket egyáltalán nem szereti. Ez nem mehet így tovább. Elég volt! Eleget láttuk már, hogy nacionalista, populista, autoriter, illiberális emberek Európában arról beszélnek, hogy „mi vagyunk Európa új arca”.
Hozzátette, az ilyen politikusok ellen harcolni kell, hogy megállítsák őket, nem előzékenynek lenni velük, „ahogy az Európai Néppárt teszi”. Az eseményen egyébként Göncz Árpád momentumos unokája, Benedek Márton is részt vett.
„Guy Verhofstadt legújabb performansza nem szól másról, mint arról, hogy a belga politikus és liberális kebelbarátai a bevándorláspolitikánk miatt támadják Magyarországot, ugyanis Európát bevándorlókontinenssé, Magyarországot pedig bevándorlóországgá szeretnék változtatni” – reagált a Facebookon Kovács Zoltán kormányszóvivő. „Magyarország kormánya azonban folytatni fogja ezt a kampányt és politikát, amit elkezdett, mert a magyar emberek számos alkalommal (legutóbb épp az áprilisi választáson) kinyilvánították véleményüket és akaratukat: NEM akarnak bevándorló­országban élni!” – írta Kovács Zoltán.
Macron a „nacionalisták” és a „haladók” küzdelméről, Verhofstadt pedig a „nacionalista, populista és illiberális” politikusok elleni harcról beszél a „liberális demokrácia” védelmében, s mindketten Orbán Viktort tekintik egyik, ha nem a legfontosabb ellenfelüknek, míg Kovács Zoltán kormányszóvivő bevándorláspártiak támadásáról írt Magyarország ellen. De megfogalmazhatnánk mindezt úgy is, hogy az egyik oldalon a nemzetállamok erős szövetségében, a hagyományos európai értékekben és kereszténydemokráciában gondolkodók, a patrióták állnak, a másik oldalon pedig a nemzetállamok lebontását, az EU központosítását, a migránsok behívását támogató liberálisok. Ami biztos: a törésvonal minden eddiginél látványosabb, és így a jövő évi európai parlamenti választások tétje is különösen nagy.