Angela Merkel nemrég elismerte a no-go zónák és a párhuzamos társadalmak létezését, ám Németországban a politikai korrektség hajszolása továbbra is meggátolja, hogy az emberek őszintén elmondhassák véleményüket a migránsok betelepítéséről. Pedig lenne miről beszélni, a gyilkosságok száma száz százalékkal, a nemi erőszakok száma százharminc százalékkal nőtt az elmúlt években – mondta a Demokratának Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Az olasz választók lenullázták a baloldalt, amely éveken át asszisztált a migránsok beáramoltatásához, a tavalyi németországi választások pedig Angela Merkelt hozták nehéz helyzetbe. Fordul a szél Nyugaton?

– Megnézhetjük bármelyik európai választást, mindenhol, így Olaszországban és Németországban is a migráció volt a legfontosabb kampánytéma, de nem kell messzire menni, így van ez nálunk is, és jó okkal. Olaszországban csak Rómában 180 ezer illegális bevándorló él, jó részük parkokban, közterületeken, ami igencsak rontja a közbiztonságot. Nemrég jártunk ott és a saját szemünkkel láttuk, ahogy este eltűnnek az olaszok, és előjönnek az afgánok, pakisztániak. Németországban hosszú ideig nem sikerült kormányt alakítani, méghozzá azért, mert a hagyományos nagy pártoktól, a CDU–CSU-tól és az SPD-től tizenegymillió választó pártolt el, egyértelműen Merkelék elhibázott, átgondolatlan migrációs politikája miatt. Az sem véletlen, hogy a harmadik legnagyobb párt ma Németországban az AfD.


– Azért a körülményekhez képest bukhattak volna nagyobbat is. Amikor 2016-ban Németországban is elindult a terrorhullám, nem sokan fogadtak volna arra, hogy Merkel kap még egy ciklust…

– Itt egy idősebb generációról beszélhetünk: megvizsgálták a választási adatokat, Merkelre nagyrészt olyan emberek szavaztak, akik nyugdíjasok, vagy már majdnem elérték ezt a kort. Hasonló a helyzet, mint Franciaországban, ahol sokan szimpatizáltak Marine Le Pennel, de eközben féltek is attól, hogy beváltja ígéretét, és visszavezeti a frankot, kiléptetve ezzel az országot az eurózónából. A németek nem bíztak az AfD-ben, legfőképp abban, hogy van olyan gazdaságpolitikája, amely a korábbi, megjegyzem, tartósan sikeres pályán tudja működtetni az országot, ezért inkább a kisebbik rossz­ra szavaztak, azaz Merkelre, mondván, vele a gazdaság és a politika viszonylag kiszámítható marad. A fiatalok, családosok viszont azt mondták, féltik a gyerekeik, unokáik jövőjét, ők pártoltak át az AfD-hez.


– Milyen a közhangulat? Ki merik már mondani, hogy baj van?

– A politikai korrektség hajszolása még mindig napi szintű őrületet okoz. Csak egy aktuális példa: nőnap közeledtével most a himnusznak mentek neki, mondván, hogy gendersemlegessé akarják tenni a szövegét. A német nyelv Vaterlandnak, vagyis apaföldnek nevezi az országot. Ezt akarják most átírni Hei­matlandra, és persze ez a kényszer uralja a migránsokkal kapcsolatos kommunikációt is. A befogadás keretét ugyan már meghatározták, de a 200 ezres felső határnak a felmérések szerint nem örülnek a választók, hiszen jól látható, hogy tíz év múlva ez már egy kétmilliós nagyváros, mint például Köln vagy Hamburg lakosságának felel majd meg. Ráadásul, aki menekültstátust kap, az maga után hozhatja a családját, ami fejenként nagyjából öt embert jelent. Így az évi kétszázezer valójában évi egymillió, tízéves távlatban pedig tízmillió bevándorló. Tőlünk sem áll távol ez a probléma, ha a választásokon nyer az ellenzék, jó eséllyel teljesítené a Brüsszel és az ENSZ által erőltetett kvótát. Ez éves szinten tízezer migránst jelent, amiből nagyon hamar 50 ezer lesz. Tíz év alatt ez nagyjából 500 ezerre emelkedik, ehhez jön még a természetes népszaporulat és a kvóták esetleges emelése. Mindent összevetve tizenöt-húsz év alatt a magyarországi lakosság tíz százaléka migrációs hátterű lenne.


– Ami az eddigi tapasztalatok alapján végleg megtorpedózná a közbiztonságot…

– A terrorcselekmények szerencsére mostanában szünetelnek, vélhetőleg azért, mert a terrorszervezetek támogatói belátták, hogy ha folytatják, hamar véget ér a befogadás, egyre több ember válik migrációellenessé. A bűncselekmények viszont jelentősen megugrottak: a gyilkosságok száma száz százalékkal nőtt, a nemi erőszakok száma százharminc százalékkal, a különböző szexuális bűncselekmények száma kilencvennyolc százalékkal emelkedett. A migránsok szövetségi szinten egy nap nyolcszáz bűncselekményt hajtanak végre. Nagyon rossz a bűnügyi statisztika, a napokban még Merkel is elismerte, hogy léteznek no-go zónák, ahol a rendőrök is veszélyben vannak. És ott vannak a radikálisok is, lehetett látni például Kölnben, amikor radikális iszlamisták az Iszlám Állam zászlajával ütötték a kiérkező rendőröket. Beszéltem volt kollégáimmal, akik elmondták, az elkövetők már nem futnak el a rendőrök elől, körbeveszik többtucatnyian a rendőrautót, lerúgják a visszapillantót, becsmérelik az egyenruhásokat, sőt volt nem egy eset, amikor fizikailag is nekik támadtak. Megakadályoztak például egy őrizetbe vételt vagy egy drograzziát. Hetven-nyolcvan rohamrendőr bevetésével tudták csak a bajba jutott rendőröket kimenteni. Lőszert mindenki fél használni, mivel a sajtó egyből felkapná az esetet, mondván, hogy az agresszív rendőrök lőnek a menekültekre.


– Angela Merkel no-go zónás beszédének itthon is volt visszhangja. Miről beszélt pontosan a kancellár asszony?

– Kijelentette, hogy léteznek a no-go zónák, ahová a rendőrség sem mer már minden további nélkül bemenni, ahol a rendőrök támadásnak vannak kitéve, és szóról szóra így fogalmazott: „alternatív társadalmak alakultak ki” ezekben a kerületekben, amelyek semmibe veszik a német jogrendszert, saját jogaik szerint élnek.


– Mindezek dacára az SPD továbbra is enyhébb migrációs politikát szorgalmaz. Mit akarnak elérni?

– A családegyesítések felgyorsítása mellett kardoskodnak, mivel szerintük egy migráns sokkal gyorsabban be tud illeszkedni akkor, ha a családja is vele van. Ez veszélyes tévedés, mivel így leginkább a saját, megszokott környezetében fog mozogni, nem érintkezik a helyiekkel, nem tanulja meg a nyelvet, így pont a gettósodást indítja el a családegyesítés. Ebből hamarosan súlyos probléma lesz, mivel akik nem találnak munkát a gettókban, márpedig sokan lesznek ilyenek, kilátástalannak érzik majd a jövőjüket. Ezek körében könnyen téríthetnek a radikálisok… Vagy beállhatnak valamelyik maffia kötelékébe…


– Maffiaháborúkról máris lehet hallani.

– Közép-Németországban az olaszok szorítják ki a közel-keletieket, leginkább a törököket és libanoniakat a drogügyletekből, a fekete-afrikaiakat a prostitúcióból, emiatt törnek ki például bandaháborúk a területekért. A bűncselekmények többsége ettől függetlenül mégis a bolti lopás és az idősek elleni támadás az ATM-eknél. És ha ez nem lenne elég, vannak olyan városrészek, például Dortmund északi részén, ahol kilencven különböző országból érkeztek bevándorlók, gyakran egymással ellenséges népcsoportok, ami pluszfeszültségekhez vezet. Rendszeresek a török–kurd összecsapások, az afgánok és a szírek sem nagyon bírják egymást. Afganisztánon belül a hazara törzshöz tartozók gyakran késelnek meg urdukat vagy pastukat, ezek a konfliktusok pedig átkerülnek a migrációs központokba is. Ugyanez van az afrikai országok esetében is, sok a konfliktus, amit a menekülttáborokba is magukkal hoznak az emberek.


– A kormányzat érzékeli valamilyen szinten a veszélyt?

– Igen, bár főleg a török szervezetekre figyelnek oda, amelyek a török anyaországhoz hű fiatalok kinevelését vagy vallási oktatást tűztek ki célul.


– Egyes német városok máris elégedetlenek a szövetségi kormány által rájuk kényszerített belső elosztási kvóták miatt. Mennyire lehet hallani a hangjukat?

– A kisebb városokban egész egyszerűen elfogyott a pénz, nincs már keret arra, hogy menekültszállásokat nyissanak. Sok helyen már abból a pénzből vesznek el, amit oktatásra, közélelmezésre költöttek volna. Több ezer embert etetnek évek óta, segélyeznek, ami nagyon hamar felemészti egy szerényebb méretű település tartalékait. Az elosztás során voltak jelentős túlkapások is, akadt rá példa, hogy egy ötszáz fős kis faluba nyolcszáz migránst akart a központi kormány betelepíteni, a lakosság pedig közgyűléseken gyakorolt nyomást a helyi politikusokra, hogy ne hagyják.


– Viszont mind a politikai, mind a társadalmi elit a mai napig migrációpárti. Amikor egy berlini filmfesztiválon egy civil szervezet aktivistái a migránsok által elkövetett szexuális erőszakra akarták felhívni a figyelmet, a közönség nácizni kezdett…

– Csakugyan elkezdett pfujolni meg nácizni a közönség, dacára annak, hogy az említett civil szervezet alapítója egy kurd hölgy, aki maga is menekült, és a rendezvényen egyúttal arra is fel akarta hívni a figyelmet, hogy nemcsak az európai nőket, hanem a migrációs központokban élő muzulmán vagy keresztény lányokat és asszonyokat is rengeteg támadás éri. Különösen a keresztényeket, akiket a szexuális zaklatások mellett a felekezetük miatt is vegzálnak. Sajnos, ha a nők az ilyen jellegű zaklatások ellen próbálnak szervezetten tüntetni, gyorsan mozgósít az antifa, és csinálják a zajos ellendemonstrációt.

Kovács Dániel