A pénz sötét útjai
Kovács László szocialista pártelnök nemrég hallomásait osztotta meg a sajtó nyilvánosságával: egyre többet hallani a Fidesz közeli cégek érintettségéről a K&H-ügyben – jelentette ki a párt első embere. Mint mondta, semmilyen adat sem bizonyította, hogy az MSZP vagy annak gazdasági holdudvarába tartozó szereplők bármelyike részt vett volna a sikkasztásban vagy a pénzmosásban. Nem olyan biztos abban, hogy ez ugyanígy van a Fidesz közeli cégek esetében is.
– Rendkívül rossz hatással van Kovács László lelkiállapotára, hogy az MSZP a közvélemény-kutatók szerint elveszti szavazóit, és a sorozatos korrupciógyanús ügyei, valamint gazdaságpolitikai hibái miatt mélyrepülésben van – közölte Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint Kovács László azon kijelentésének, hogy a legnagyobb ellenzéki párt érintett a K&H-ügyben annyi valóságalapja van, mint az ál-Teller-levélnek, vagy mint annak, hogy 23 millió román munkavállaló árasztja el Magyarországot.
Nem ez az első eset, hogy a június 16-án a PSZÁF elnökének, Szász Károlynak megveretésével kirobbant ügyben a szocialisták nemcsak megpróbálkoznak a rájuk vetülő gyanú sötét árnyától megszabadulni, hanem azt politikai ellenfeleikre terelni, vagy új ügy kirobbantásával áttematizálni a politikai közbeszédet.
A botrány kivizsgálását szorgalmazó ellenzéki politikus, Rogán Antal került először a kormánypártiak célkeresztjébe, a fideszes honatya azonban a személyes érintettségét firtató támadásokkor felszólította a K&H vezetését, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek a szocialisták vádjait igazolnák. Demeter Ervin szintén egyik élharcosa a vörös polip elleni küzdelemnek. A polgári kormány titokminiszterét azzal igyekeznek kellemetlen helyzetbe hozni, hogy hivatali ideje alatt Kulcsár Attila már a Kereskedelmi és Hitel Bank brókercégénél dolgozott. A Fidesz korábban egy felhívást juttatott el a Kereskedelmi és Hitel Bankhoz, hogy tegye közzé azoknak a fideszes politikusoknak, illetve az előző kormányzat azon tagjainak nevét, akik üzleti kapcsolatban álltak velük. A pénzintézet egyetlen jobboldali képviselőt vagy korábbi minisztert sem nevezett meg.
Vádaskodások, feljelentések vannak, vizsgálóbizottság még mindig nincs. A nyári ülésszak végén kezdeményezte az ellenzék az ügy kivizsgálásra egy testület felállítását, de azt a kormánypártok megakadályozták. A nyár folyamán azonban nemhogy feledésbe merült volna az ügy, hanem mind több szocialista párti politikus került azzal összefüggésbe. Véletlenek csúnya játéka lenne mindez?
Rogán Antal is erre a kérdésre kereste a választ a parlamentben. Véletlen-e, hogy a K&H Bankból éppen akkor került ki hatmilliárd forint és vándorolt át az Inter-Európa Bankhoz, amikor előbbinek vezérigazgató-helyettese László Csaba, utóbbinak pedig Medgyessy Péter az elnöke? Véletlen-e, hogy Lamperth Mónika férje éppen az ügy egyik szereplőjének a Brittonnak épületében bérel irodát? Véletlen-e, hogy két szocialista polgármester, Andó Sándor és Horváth Csaba is kapcsolatban volt Kulcsár Attilával? Véletlen, hogy Puch László, az MSZP pénztárnoka a Britton cégtől származó luxusautóval közlekedik és nem emlékszik arra, találkozott-e a választási kampány alatt Kulcsár Attilával? Véletlen, hogy éppen a Medgyessy-kormány egyik év végi határozata könnyíti meg a bankszámlákon vándorló pénzek útjának elrejtését?
Rogán Antalhoz hasonlóan sokan és sokfélét kérdeznének a kormányfőtől, illetve a kabinet tagjaitól a brókerüggyel kapcsolatban. Azt is talán, milyen formában valósult meg az az együttműködés Kulcsár Attila és az általa Tóth Andrásnak írt feljegyzésben említett és a jelenlegi államtitkár és egy miniszter között. Mint a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta, Kulcsár Attila készített a szocialista nemzetbiztonsági államtitkárnak egy összeállítást a K&H-ügy szocialista szálairól. Eszerint a 2002-es választásokat megelőzően a volt pénzügyi tanácsadó – a Britton és a K&H mellett – részt vett az MSZP kampányának finanszírozásában is.
Horváth Csaba II. kerületi szocialista országgyűlési képviselő és polgármester korteshadjáratának pénzügyi hátterének tisztázása a jövő egyik nagy feladata (lásd keretes írásunkat). S egyben az érdeklődés középpontjába helyezheti az MSZP tavalyi országgyűlési és önkormányzati választásokon alkalmazott egész pályás letámadásának – a rengeteg óriásplakát, szórólap, a fizetett politikai hirdetések – pénzügyi forrását. A szocialisták tavaly a Médiagnózis adatai szerint az országban a második legnagyobb hirdetők voltak.
Az MSZP a választások évében hirdetésekre 893 millió 351 ezer forintot, az SZDSZ alig több mint 309 milliót, míg a polgári összefogás 229 millió 963 ezer forintot költött. A háttérben azonban jóval nagyobb összegek mozdultak meg, egyes becslések szerint összességében tízmilliárd forintot is felemészthetett a kampány. A politikai szervezetek költségvetése szinte átláthatatlan, a választásról szóló törvény értelmében a képviselői helyekért harcba szálló pártok mindegyike mandátumonként egymillió forintot számolhat el a könyvelésén keresztül. A pártkasszába az állami támogatáson túl számos közvetlen – saját tagdíj, párt által alapított vállalkozásoktól – és közvetett forrásból származó pénz is bekerül. Előbbi nyilvános adat, a többit homály fedi, így a pártközeli cégek további cégeinek, a politikai szervezetekhez kötődő alapítványoktól származó támogatások vizsgálata nem tartozik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatáskörébe. A K&H-ügy, illetve a számvevőszék jelentése a pártok költségvetésének vizsgálata kapcsán megjegyezte, hogy a választási eljárásról és a pártok működéséről szóló törvények jelenleg nem biztosítják a kampánypénzek eredetének és felhasználásának teljes átláthatóságát, így az Állami Számvevőszék nem tudja teljes mértékben betölteni a választási eljárás átláthatóságával kapcsolatosan azt a szerepét, amelyet az alkotmányos szabályozás megkívánna.
A választás éve pártköltségeinek vizsgálatakor az ÁSZ kimutatta, hogy a 386 milliós keretet egyik párt sem lépte túl, viszont a szervezeteknél tartott ellenőrzések során a bevételi adatok elszámolásában hiányosságokat állapítottak meg. A számvevőszék jelentése kiemelte, a választási pénzek forrásainak jogcíméről a szervezetek nem vezettek teljes körűen elkülönített nyilvántartást. Az ÁSZ többször jelezte, mindeddig hasztalanul, hogy törvénymódosítással kell átláthatóvá tenni a pártok költségvetését.
Átláthatatlannak tűnik az adófizetők forintjainak tárcaközi vándorlása is. Különös az a húsz nap is, amely során 13 milliárdnyi közpénz mozdult meg. Tavaly az év utolsó hónapjában, karácsony táján – ahogy Áder János, a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott – lázas munkára fogtak több intézményt is. A húsz nap krónikája: 2002. december 10-én finanszírozási szerződést kötött az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) és a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. December 11-én jóváírnak ötmilliárd forintot az ÁAK-nál. December 27-én hatályba lép az a rendelet, amely szabadon utalhatóvá teszi a számlákon lévő pénzeket. Szintén ezen a napon az ÁAK és a NA előlegnyújtási szerződést kötött. Három nappal később módosították a felek a szerződést és újabb ötmilliárdot írnak jóvá két részletben az ÁAK számára. Szilveszter napján megérkezett a második részlet, továbbá előlegnyújtási szerződés értelmében újabb hárommilliárd kerül az útkezelőkhöz. A 13 milliárd forint vándorútja itt nem ért véget. Kulcsár Attilához és a K&H Equitieshez került, és onnan, mint a bróker egy korábbi nyilatkozatából kiderült, ő maga sem tudja, hogy hova.
Az ellenzéki honatya szerint a pénzmozgáshoz szükség volt a Pénzügyminisztérium, a Magyar Államkincstár Rt., a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a bankok együttműködésére, valamint egy kormányülés összehívására.
S vajon kiknek az együttműködésére volt szükség, hogy több milliárdnyi közpénz vándoroljon át a határon a Medgyessy Péter vadásztársaként és barátjaként elhíresült Alexandru Mudurához? A nagyváradi üzletemberről a romániai sajtó hosszabb ideje mint kétes hírű vállalkozóról ír. Medgyessy barátja a nyolcvanas években Németországban élt, majd a rendszerváltás után tért vissza Romániába, mint a Kinder-termékek kizárólagos forgalmazója. A vállalkozó megítélésének nem kedvez az a módszer, ahogyan megszerezte a rossz anyagi helyzetben lévő, nagy hagyományokkal rendelkező nagyváradi sörgyárat, melyet rövidesen bezárt, az épületeket leromboltatta, hogy helyén letegye a Lotus Plaza alapkövét. A kormányváltás óta Magyarország-szerte is ismertté vált Mudura mint Medgyessy Péter barátja, akihez a frissen kinevezett kormányfő első útjainak egyikén ellátogatott. Találkozójuk után pár héttel pedig az Eximbank 10,6 millió dolláros (közel 2,5 milliárd forintos) hitelt adott a Nagyváradon épülő plázához. Az Eximbank adatai szerint a nagyváradi befektetés a közepesnél is nagyobb kockázattal jár, ráadásul a kormány összevonta a hitelt nyújtó bankot a szintén állami tulajdonú Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-vel, mely kezességet vállal a plázahitelért. Vagyis az összevonástól kezdve egy zsebbe nyúl a közpénz után a Medgyessy-kabinet, ha netán bukik a nagyváradi beruházáson. A kivitelezésbe beszállt Mudura mellett a Pannonplast-panamában felbukkanó cégek közül a Kerék Csaba tulajdonában lévő a BR Immobilia Kft.. A hárommilliós törzstőkéjű vállalkozásba azonban 350 milliós tőkeemeléssel bekerült az amerikai Britton Interinvest Limited Liability Company is, melynek magyarországi kézbesítője szintén Kerék. (Résztulajdonosként időközben betársult a nagyváradi építkezésbe a Montrade is, amely egyike azon off-shore cégeknek, amelyeken keresztülpörgették a K&H brókercégénél elsikkasztott pénz egy részét, mely végül az Inter-Európa Bankban landolt, s ahonnan a két szír férfi vette fel.)
A nagyváradi Lotus Plaza befektetői körén kívül a Mudura-klán egyes tagjai felbukkantak a Pannonplast-panamában is.
Mint ismeretes, június 16-án Szász Károly, a PSZÁF elnökének megtámadása másnapján nyilvánosságra került a felügyelet jelentése, mely szerint hazánk legnagyobb műanyagipari cégében három befektető ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozva a cég belső szabályzatával ellentétesen – mely tiltotta a 12,5 százaléknál nagyobb befolyásszerzést – vásárolt tulajdonrészt. A Britton Kft. a részvények 7,2, a Pevdi Kft. 11,2, míg a Kartonpack 5,3 százalékának birtokában egyeztetve érvényesítette akaratát a közgyűléseken. A PSZÁF vizsgálata szerint az értékpapírokat a K&H Bank brókercége és mint később kiderült, annak vezetője, Kulcsár Attila vásárolta és osztotta szét a három cég között. A három társaság sajátos módon összefonódott egymással és a nemzetközi pénzvilággal is. A Britton Kft.-t 2001-ben jegyezték be a cégbíróságon, mely az amerikai Britton Interinvest Limited Liability Company (Britton LLC.) tulajdonában van, a cég, mint láttuk, érdekelt Mudura plázaépítésében. Az idén februárban ügyvezetőként Mészáros János és Kerék Csaba fejenként 37 százalékos részesedést szereztek a cégben. A Britton Kft.-ben Mészároshoz hasonló tulajdonrésszel bíró Kerék Csaba a Britton LLC. magyarországi kézbesítője és alapítója egy 2001-ben bejegyzett cégnek, a BR. Immobilia Kft.-nek, mely egyik tulajdonosa volt a Britton befektetőinek megjelenéséig Mudura Sándor mellett a nagyváradi plázának. A Britton Kft. többségi tulajdonosa a Kartonpack Rt.-nek, a társaságban közel 30 százalékos részesedést szerzett a Britton LLC. is. A Kartonpack igazgatóságát elnöki minőségben Mészáros János vezeti. Mészárosnak és a Britton Kft.-nek van egy közös alapítású társasága is, a BR Office Rent Kft., melyet jelenleg fele-fele részben Juhász Attila és Juhász Bertalan birtokol. A két cég közötti összefonódást a felügyelet nem állapította meg. Szintén Juhász Bertalan az egyik tulajdonosa – a másik Juhász Bertalanné – és ügyvezetője a tápiószecsői PEVDI Kft.-nek. Ez a három cég fogadta be a K&H-ból vezényelt Pannonplast-részvényvásárlás végén az értékpapírokat.
A felvásárlásban részt vett többek között a Népszava korábbi és jelenlegi tulajdonosa, az Auto-Danubia, állami pénzzel a Betonút Szolgáltató és Építő Rt., valamint a nagyváradi Mudura-klán egyik tagja. A Mudura családból nemcsak Medgyessy személyes jó barátja, Alexandru Mudura, hanem annak fia is összefüggésbe került a Pannonplast-üggyel. Az ifjabb Alexandru Mudura a Ramexa Rt.-n keresztül, melynek vezérigazgatója, vásárolt részvényeket, majd azt továbbította a PEVDI Kft.-nek. Egy internetes hírportál információi szerint az ifjabb Mudura cégében kapott helyet a felügyelőbizottságban Giuseppe Pini, az Inter-Európa Bank ügyvezető igazgatója, aki a budapesti területi vezetőként a pénzintézet központi fiókját is irányította.
A szálak még tovább kuszálódnak. A Magyar Nemzet rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a korábban Medgyessy Péter által irányított Inter-Európa Bankból két szír férfi által kivitt hatmilliárd forint egy része németországi számlákon keresztül a kormányfő barátjaként emlegetett nagyváradi vállalkozóhoz, Alexandru Mudurához, illetve a Lotus Plazahoz került. A polgári napilap információi szerint közel kétszázmillió forint került több off-shore cégen keresztül a Mudura-érdekeltségekhez. A nagyváradi vállalkozó a Magyar Nemzethez küldött levelében elzárkózott a pénzmosással kapcsolatos bárminemű kijelentésektől.
A brókerbotrány átível a határokon, az ügy feltárásába ezért bekapcsolódott az FBI is. Szeretne végre vizsgálódni az ellenzék is a parlamenti vizsgálóbizottságban, de a kormánypártok nem járultak hozzá a házszabálytól való eltéréshez, és így eddig nem alakulhatott meg a testület. A szocialisták időt nyertek, és a múlt héten számos módosító indítványt juttattak el a házbizottsághoz. Többek között azt, hogy az ellenzék által felteendő kérdéseket előzze meg az MSZP által megfogalmazott 61 kérdés. A vizsgálat időtartamát a szocialisták fél évre korlátoznák, ráadásul a testületet kormánypárti elnök vezetné. Répássy Róbert elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány minimális parlamenti fölényével visszaélve el akarja szabotálni a felelősség kivizsgálását.
Megtették. Lapzártánkkor az ügyrendi bizottság elfogadta a kormánypárti módosításokat a brókerbotrány feltárására felállítandó testület létrehozásához. Ha a parlament többsége szavazatával támogatja a bizottság felállítását, az az MSZP-SZDSZ nyomására mindössze fél évig vizsgálódhat és először a szocialisták által feltett 61 kérdésre keresi a választ.
* * *
Veszedelmes viszonyok
A II. kerületi Fidesz és MDF által nyilvánosságra hozott adatok alapján úgy tűnik, hogy Horváth Csaba polgármester, MSZP-s országgyűlési képviselő több törvénytelenséget is elkövetett az önkormányzat 700 millió forintjának elhelyezésénél. Az ügy ráadásul a helyi ellenzék szerint kapcsolatba hozható a K&H-val, illetve Kulcsár Attilával is.
A részletekről a kerület előző polgármestere, a fideszes Bencze B. György a következőket mondta lapunknak:
– Az elmúlt hetekben napvilágot látott egy hír, mely szerint Kulcsár Attila egy Tóth András államtitkárnak készített feljegyzésben úgy említette Horváth Csabát, mintha támogatta volna a jelenlegi szocialista polgármester kampányát. Úgy gondolom, hogy a most nyilvánosságra tárt tények további színt adnak ennek az információnak – jelentette ki Bencze B. György. – Arról van szó, hogy ez év elején egy olyan hétszázmillió forintos kihelyezés történt a kerület részéről a K&H Bankhoz, aminek szinte minden részletében furcsaságokat, nagyon sok esetben jogszabálysértést lehet felfedezni. Például a polgármester egyszemélyi döntéssel olyan pénzpiaci alapba helyezte el ezt az összeget, amelyhez nem lett volna joga. Ráadásul ez az a pénzpiaci alap, amelyből nagyon sok pénz eltűnt, többek között a kőbányai önkormányzat milliárdjai is.
A fideszes politikus hozzátette, Horváth Csaba nem sokáig tartotta a pénzt ebben az alapban, a befektetési jegyeket ugyanis hat nap múlva értékesítette – szintén egyszemélyi döntéssel, jogszabályellenesen. Bencze B. György szerint ezenkívül felmerül a gyanú, hogy egy utólag aláírt, visszadátumozott szerződéssel köttetett meg az üzlet.
– Fontos, hogy tisztázzuk az ügy minden részletét, hiszen a II. kerület polgárainak joguk van tudni, hogy Horváth Csabának van-e köze a K&H-, illetve a Kulcsár-botrányhoz. Bízom benne, hogy nincs, de sajnos a jelek mást mutatnak – jegyezte meg a korábbi polgármester.
A szeptember 18-ai képviselő-testületi ülésen az ellenzék többek között a következő kérdéseket tette fel a polgármesternek:
– A 700 milliónyi szabad pénzeszköz lekötéséről szóló döntésnél miért a K&H mellett döntöttek, s miért nem a legmagasabb kamatot biztosító ajánlatot választották ki? Milyen felhatalmazás alapján fektette Horváth Csaba az önkormányzat pénzét a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. által kezelt pénzpiaci alapba? Igaz-e, hogy a befektetési jegy megvásárlásáról szóló adásvételi szerződés hetekkel a tranzakció után, visszadátumozva került aláírásra? Volt-e köze Kulcsár Attilának és a K&H-ügyben érintett cégeknek Horváth Csaba országgyűlési és önkormányzati kampányainak finanszírozásához? Milyen üzleti kapcsolatban állnak és álltak a Horváth Csaba érdekkörébe tartozó cégek – cégjegyzéki adatok szerint a V. I. P. Clip Kft. és az R-Folg Rt. – Kulcsár Attilával, a Britton Kft.-vel és más, az ügyben érintett cégekkel?
Az ülésen az ellenzéki képviselők nem kaptak érdemi választ a polgármestertől. A testület döntése alapján most a kerület pénzügyi bizottságának kell hivatalos vizsgálatot folytatnia az ügyben, és csak az eredmény ismeretében várhatóak további fejlemények a második kerületben.
(bándy)