Még az 1920-as évek második felében történt, hogy Geszteréden, egy Balázs János nevű kondásgyerek honalapításkori sírra bukkant. Nem is annyira ő, mint inkább a konda, amely nem kis kárt okozott a leletanyagban, mire azt Balázs észrevette. Értesítette is nyomban a birtok bérlőjét, Geszterédi-Goldstein Lászlót, aki pedig igyekezett mindent összeszedni, amit csak lehetett. Mivel az esetnek hamar híre ment, a falu lakói is vittek, amit csak értek. Nem volt kis munka hát, hogy a nyíregyházi múzeumba összegyűjtse Geszterédi-Goldstein a hamarosan elkezdődő ásatásból előkerült, no meg a falusiak által elhordott értékes leleteket. Nem is sikerült neki ez teljes egészében. Ám a legértékesebb, amit ott felleltek, egy szablya, méghozzá egy aranyszablya, mégiscsak megmenekült az aranylázba jött önkéntes kincsvadászoktól.

Hirdetés

Vitéz Dr. Hidán Csaba László (Kolozsvár, 1963) erdélyi származású magyar történész, egyetemi oktató, harcművészet oktató, az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola alapítója. Felsőoktatási tevékenységéért és sokoldalú fegyvertörténeti munkásságáért a Magyar Érdemrend lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült.

Ennyit tehát Hidán Csaba László bajtársam és az alcímben szereplő aranyszablya kapcsolatáról – gondoltam én tévesen. Bár megfordult a fejemben, hogy A Siroki vár kapitánya című írásomban – amely ugyanúgy része A Magyar katonai hagyományőrzők úttörői, jeles alakjai című sorozatnak, mint ez a Csabáról szóló fejezet – az ott említett és Bécsben őrzött „Aranykard” is lehet a kapcsolódás tárgya. Nem utolsósorban azért is, mert az sokak szerint Atilla kardjaként jegyezhető a történelemkönyvek lapjain. De amilyen átütő erővel lobbant fel érdeklődésem lángja a valóságos részletek megismerése iránt, Csaba ugyanolyan lendülettel hűtötte le képzeletem hamis árnyait. Hogy aztán elmagyarázza nekem, az aranynak mint jelképnek az ő életére is jelentős befolyással bíró történelmi jelentőségét. Tette ezt olyan pedagógiai érzékkel, mint ahogyan jó néhány éve, tőle oly gyakran megtapasztalhattuk a képernyő előtt ülve. Hiszen a Duna Televízió Duna-Ház előadássorozatában, az ezredforduló idején ötvenhárom Rendhagyó Történelemóra keretében, önvédelmi bemutatókkal kiegészített előadásai, azok hiteles tanításai, gondolkodási és értékrendi útravalóként, bizony sokak emlékezetében hagytak nyomot.

Az arany mint jelkép

Az arany a sztyeppei népeknél a napot, a világosságot, az előkelőséget, a szabad férfit jelképezte – magyarázta Csaba. Az aranyöv-veretes fegyveröv a katonai érdemet mutatta. Az aranylándzsás kifejezés testőri-parancsnoki rangot jelentett. A Mongol Birodalom egyik utódállama az Aranyhorda volt, utalva az állam nemes eredetére. A dzsürcsi dinasztia nava Kün, azaz Nap dinasztia volt. A kündü-kende a fejedelmi méltóság neve volt. Az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola emiatt választotta ezt a nevet, hiszen a szablya több mint ezer évig őseink legfontosabb fegyvere volt. A geszterédi 1927-ben talált aranyszerelékes szablya honalapító vezéré lehetett, az úgynevezett bécsi szablya, amely teljesen aranyszerelékes, pedig fejedelmi szablya volt.

Tény, hogy Csaba éppen nem egy aranyszablyát húz ki a hüvelyéből, de talán többet jelent gyenge szójátéknál azt állítani, hogy számára a szablyavívással való foglalatosság hivatás, úgy is fogalmazhatnánk, hogy neki ez aranyat ér
Korábban írtuk

Kaukázusi, ázsiai mesterektől tanult

Hidán Csaba László a Károli Gáspár Református Egyetem docense, harcművészet oktató, az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola alapítója. Régészként és történészként hadtörténettel, valamint sztyeppei középkorkutatással foglalkozik. Nemcsak elméletben, hanem – a kísérleti régészet módszereivel – a gyakorlatban is vizsgálja az adott korszak fegyverzetét. A Kárpát-medencében, Mongóliában és Georgiában végzett kutatásokat. Mongóliában együtt dolgozott helyi hagyományőrzőkkel és kaszkadőrökkel is. Idős, háborút járt emberek tapasztalataival felvértezve, az Országos Testnevelési és Sportmúzeum ösztöndíjasaként kaukázusi, ázsiai mesterektől tanult. Ugyanakkor a magyar és német történeti források kutatója lett, doktori értekezésének tárgya pedig a XI-XIV. századi magyarországi könnyűlovasság. Minősítő diplomát Shi-kung Lee Kang Wing honkongi nagymestertől kapott 2008-ban, majd 2010-ben. A diploma az Aranyszablya vívórendszerét sztyeppei nomád és régi magyar technikákon alapuló harcművészetnek minősíti. Szakmai tudását 2018-ban soke Takemasa Okuyama, tíz danos japán karate nagymester oklevéllel erősítette meg.

A fényképen: Hidán Csaba László és a Batu kánt alakító mongol színész, Bold Csojmbol. Az 1242 – A Nyugat kapujában című film forgatásán, Szilvásváradon akadt közös teendőjük 2022-ben

Aranyszablya Történelmi Vívóiskola

Az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola 1994 óta foglalkozik szablya-, fokos- és lándzsavívással. A rendszeres heti edzések mellett történelmi bemutatókat tartanak, régészeti parkok kutatóprogramjaiban vesznek részt és táborokat is vezetnek. Jelenleg a Villámtánc KSE harcművészeti szakosztályaként tevékenykednek Kistarcsán. Az Aranyszablya vívórendszerében nagy hangsúlyt kap a szabadharc, teljes erővel és gyorsasággal, védőfelszerelésben. (Itt érdemes megemlíteni, hogy a szablyavívásról Hidán Csaba László – társszerzőkkel – 1996-ban megjelent könyvében már részletesen írt, amikor az Országos Testnevelési és Sportmúzeum ösztöndíjasaként dolgozott, A honfoglalók hétköznapjai címmel.

Csaba néha csapatával, máskor egyedül, de gyakran vállal iskolákban, művelődési házakban és régészeti parkokban rendhagyó történelemórákat, harci bemutatókat, filmekben pedig katonai szakértőként is dolgozik

„A hazaszeretet nem irányul senki ellen, de ha kell, szembeszáll mindennel!”

A fenti idézet Hidán Csaba Lászlótól származik, és kiegészített mondanivalójával így áll össze: „Az igazi bátorság szeretetből fakad és a hazaszeretet nem irányul senki ellen, de ha kell, szembeszáll mindennel!” E vezérelv szellemében cselekszik ennek az idézetnek a megfogalmazója, csakúgy, mint az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola minden tagja, s ezt a szellemiséget népszerűsítik fellépéseiken. Amiből azért az elmúlt évek alatt összegyűlt jó néhány. Napjainkig a Kárpát-medencében, de olyan távoli tájakon is, mint Mongólia vagy éppen Norvégia, több mint nyolcszáz bemutatót, ismeretterjesztő előadást tartottak. Hidán Csaba László 2022-ben Koszovóban, a KFOR parancsnokságán is tartott előadást és harci bemutatót – szablyával, íjjal, fokosbaltával és harci késsel, XV. századi felszerelésben.

Többen a Magyar Honvédség szerződéses vagy tartalékos katonái is a csapatból. A képen balról jobbra: Kiss Gábor, Kormos Ádám, Hidán Csaba László, Polgár Kristóf és Liszi János

Egy katonai hagyományőrző munka- és hétköznapjai

A rendszeresen szervezett táborokban és bemutatókon, a harci technikák mellett, a hazaszeretet erősítése, valamint a magyar katona vitézségének és emberségének bemutatása mindig a fontos célkitűzések közé tartozik. A táborok helyszíne leginkább Kistarcsa, csakúgy, mint a rendszeres heti edzéseké is. (Csabát világhálós korunkban megtalálni nem nehéz, s aki szeretne hozzá csatlakozni, keresse őt!)

Csaba nem csak gyalogos harcos, hiszen négy éven keresztül lóháton is gyakorolt. Kopjával, szablyával és íjjal próbálta magát. Tudását igyekszik átadni az érdeklődőknek. A rendszeres heti edzések 1993 óta teremben és a természetben is folyamatosak. Elmondható, hogy az érdeklődés azóta sem szűnik

Ha hihető, ha nem, úgy jártam, hogy miközben ehhez a fényképhez írtam a kapcsoló szöveget 2025. február 25-én, és nekikezdtem Csaba filmes életének kissé részletesebb ismertetésébe, eközben a többnyire bekapcsolva tartott televíziómból mintha Csaba hangja szűrődött volna ki. Csak a képernyőre kellett pillantanom, és meg is bizonyosodhattam róla, hogy valóban ő szerepel az egyik kulturális műsorban, amint éppen egy kedves riporternőnek kardszúrását fokossal, meglehetősen ügyes fordulattal hárítja el. Ami pedig a fényképen látható hadmozdulatokat illeti, hogy arról is essék szó, egy olyan kort idéz, ahol már a fokost rég felváltották a lőfegyverek. Egy I. világháborús történelmi dokumentumfilmhez készített szemléltető képsor felvételeinek vagyunk a szemtanúi.

Kiss Gábor és Hidán Csaba László, az Akik nem tették le a fegyvert című film forgatásán, a Pannóniai Filmstúdió megbízásából

Ne legyen kétségünk, valahol minden történész időutazó, így Csaba is. Ő azonban nemcsak a szellemi térben, hanem a fizikai térben is szereti felidézni a figyelme középpontjába kerülő korszakokat. Olyannyira, hogy 2014-ben kiásott saját kertjében egy lövészárkot, és azt, mint látható, I. világháború korát idéző tárgyakkal be is rendezte. Ráadásul idejének egy részét ott is töltötte. Csajkából evett, kulacsból ivott, és még hosszasan lehetne sorolni az időutazást megkönnyítő cselekedetek sokaságát, csak hogy kicsit közelebb kerüljön a vizsgált időszak és történelmi esemény átéléséhez. Persze mindez nem csak úgy, egy hirtelen támadt fellángolás eredménye, hiszen 2014 előtt már több évre visszamenően foglalkozott I. világháborús történelemmel és közelharccal, amiről tanulmánykötetet is írt.

Csaba itt éppen Tolnai Világlapját lapozgatja. Márpedig a „Tolnait” lapozgatn önmagában is egyedülálló időutazást jelent

Letett valamit a magyar katonai hagyományőrzés asztalára

Hidán Csaba László 1994-ben az ELTE történelem–régészet szakon végez. A Kodolányi János Egyetemi Előkészítő Intézet beosztott történelemtanára 1993-1994-ben, majd a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. PhD-jét 2009-ben szerzi meg Könnyűlovas fegyverzet és hadviselési mód a XI–XIV. századi Magyarországon címmel. Főleg népvándorlás kori és középkori fegyverzet és viselettörténettel, kísérleti régészettel, középkori fegyver- és hadtörténettel, valamint erdélyi várak és vártemplomok építészettörténetével foglalkozik. Beszél angolul és románul. Vendégelőadóként, alkalmi jelleggel, kísérleti régészettel kapcsolatos előadásokat tart Franciaországban, Németországban és Norvégiában. Ezeken a helyeken harci bemutatókkal is népszerűsíti az ősi magyar harcmodort. Mongóliában tisztelet övezi az ázsiai és európai hun kutatásban végzett munkájáért. Magyarhonban a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében 2016 és 2017 között 16 előadást tart Budapesten és Székelyudvarhelyen. Mindez filmre kerül, mi több, 2021-ben a Pannóniai Filmstúdióval további négy filmet készítenek a katonai hagyományőrzésről. Ami külön érdekesség, hogy 2022-ben Tatabányán részt vesznek az OCR Európa-bajnokságán, harci bemutatóval.

Ha valakiben felvetődne a kérdés, hogy mit jelent az OCR, akkor arra itt a rövid válasz: az OCR az Obstacle Course Racing rövidítése, ami olyan futást jelent, melynek során természetes és épített akadályokat is le kell küzdeniük a résztvevőknek.

Elismerései, kitüntetései:

2000: „Nívódíj”– Duna TV

2003: A Honvédelemért Kitüntető Cím, III. fokozat

2013: A Magyar Érdemrend lovagkeresztje

2023: A Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének elismerő oklevele

Fontosabb önállóan megírt könyvei:

Fegyverek magyar kézben, 2015

Régi magyar fegyverek-nem csak hagyományőrzők számára, 2018

A hadviselés művészete – Emberi tényezők, 2020

Mongol utakon, 2023