A magyar ellenzék mintaországában politikai leszámolásokra használják az ügyészséget
A román mélyállam célkeresztjében
Visszaéléssel vádolta meg Marosvásárhely magyar polgármesterét a romániai korrupcióellenes ügyészség. A magyar köztisztviselők ellen évek óta szisztematikus hajtóvadászat zajlik, a mintázatba pedig ez az ügy is illeszkedni látszik.Románia képtelennek tűnik megbirkózni az egyre sokasodó gazdasági nehézségekkel. Az emberek közérzete romlik, a vékony középréteg a lecsúszástól fél, miközben a jövőbeli kilátások sem biztatóak. Az államháztartási hiányt idén közel nyolc százalékra várják, miközben az ország ellen már 2019-óta túlzottdeficit-eljárás zajlik. A szakértők szerint már 2024-ben masszív megszorításokra lett volna szükség, a választások miatt azonban a kormány nem kockáztathatta meg ezeket. Noha tehát Románia hozzájutott minden uniós forráshoz, mégsem sikerült kimásznia a gödörből. A társadalmi és politikai krízis évek óta érlelődött, és annak csak az egyik kísérőtünete, hogy az elnökválasztás első fordulóját egy „vasgárdista” (ők voltak a „román nyilasok” – a szerk.) jelölt, Călin Georgescu nyerte. Bár az alkotmánybíróság megsemmisítette a választás eredményét, ezzel a bajok nem oldódnak meg. A romániai viszonyokat ismerők számára ezek után nem okozott meglepetést, hogy a román hatóságok magyar tisztviselőkkel szembeni leszámolásra használják fel a zűrzavart.
Marosvásárhely frontváros, a román–magyar együttélés ütközőzónája, ahol az etnikai erőviszonyok közel kiegyenlítettek. A rendszerváltás után stabilan magyar vezetés alatt állt, de ez megszakadt a kétezres évek elején, amikor zavaros hátterű politikai körök egy másik magyar jelöltet indítottak rá az RMDSZ favoritjára, a magyar szavazatok megoszlottak, így egy román politikus, a bűnözői jellemvonásokat mutató Dorin Florea került a város élére. Florea azonban túl mohónak bizonyult, a korrupciós ügyek túlnőttek rajta, ezért egy időre kénytelen volt visszavonulni a politikától. 2020-ban így a Vásárhely a független jelöltként induló Soós Zoltánt választotta polgármesternek. A közkedvelt múzeumigazgató személyében húsz év után újra magyar került a város élére. Soós Zoltán iszonyú magas adósságokat és rendezetlen ügyek tömkelegét örökölte meg Floreától. A magyar polgármestert sokan figyelmeztették, nehogy egy véletlenül vagy szándékosan hátrahagyott korrupciós „akna” véget vessen a pályafutásának. Egy ilyen ügy vagy annak szövevényei azért is veszélyesek, mert magyar városvezetőnek Erdélyben mindig számolnia kell azzal, hogy a titkosszolgálatok akár törvénytelen eszközökkel is megpróbálják ellehetetleníteni. A leszámolás ideje 2024-ben, az országos politikai válság közepette jött el. Az ilyen akciók részben a figyelemelterelést, részben a karizmatikus magyar nemzetiségű politikusokkal szembeni megfélemlítést szolgálják. Hogy ezúttal mi áll a háttérben, csak gyanítani lehet.
A megismert tények szerint Marosvásárhely magyar polgármesterét a korrupcióellenes ügyészség (DNA) megvádolta, hogy 2021–2024 között egymillió lej értékben fogadott el műtárgyakat egy üzletembertől, ellentételezésükként a városháza közbeszerzési szerződéseket kötött az illető cégével. Az ügyészség elrendelte Soós Zoltán 24 órás őrizetbe vételét, majd 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték. A polgármester ártatlanak vallja magát és jelezte, hogy mivel az évek óta tartó nyomozás során mindvégig együttműködött a hatóságokkal, az akciónak nincs racionális magyarázata. Tegyük hozzá, a román sajtóban jól mutat, ha egy magyar nemzetiségű politikus csuklóján is bilincs kattan, amikor egy soviniszta jelöltet is éppen letartóztatni készülnek. Természetesen nem lehet kijelenteni, hogy Soós Zoltán biztosan ártatlan, az erdélyi tapasztalatok alapján azonban kijelenthető, hogy az eljáró hatóságok tisztességével szemben sokkal erősebbek a kételyek, mint Soós ártatlanságát illetően.
Persze ne legyenek illúzióink, az erdélyi magyar politikában, azon belül az RMDSZ háza táján több nehézsúlyú szélhámos is található. Ennek a típusnak jellegzetes alakja volt Verestói Attila szenátor, akiről Székelyföldön nagyjából mindenki tudta, hogy kétes ügyekkel hozható összefüggésbe, ám védelmet nyújtott számára, hogy a titkosszolgálatokhoz és a román szocialistákhoz egyaránt szoros szálak fűzték. A politikus halála után voltak, akik továbbvitték politikai örökségét, és akiknek viselt dolgai iránt a korrupcióellenes ügyészség és a média ugyanúgy nem mutat érdeklődést, ahogy annak idején Verestóinál sem. A DNA rendszerint inkább olyan közéleti szereplőkre vadászik, mint dr. Tamási Zsolt, Markó Attila, Ráduly Róbert vagy Antal Árpád. Soós Zoltán esete éppen a felsoroltakéhoz hasonló. Egy mintázatot látunk hát: azok az erdélyi politikusok, akik vállalják az erdélyi magyarság nagy ügyeit, illetve intellektuális és erkölcsi tekintetben a román politikai elit átlaga felett állnak, gyakorlatilag céltáblát rajzolnak saját homlokukra.
Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét 2015 júniusában háromrendbeli hivatali visszaéléssel, Szőke Domokos alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg a DNA. Az alpolgármester állítólagos bűne az volt, hogy az önkormányzat kiadott egy üzlethelyiséget egy vállalkozónak, a bérlő pedig válaszfallal kettéosztotta és a leválasztott részt egy másik cégnek adta ki. A DNA szerint Szőke azzal károsította meg az önkormányzatot, hogy szemet hunyt az ügylet felett. A bíróság azonban megállapította, hogy a bérleti szerződés nem tiltotta meg, hogy a bérlő befogadjon a bérleménybe más cégeket, azoktól pedig az önkormányzatnak nem lett volna joga külön díjat beszedni. Az alpolgármester és a polgármester közös ügye arról szólt, hogy az önkormányzat indokolatlanul kötött szerződést egy topográfiai céggel, mivel az olyan adatokat gyűjtött, amelyet a hivatal informatikai rendszere nem tudott használni. Végül bebizonyosodott, hogy a megbízás létrejöttekor még olyan rendszert használtak, amely képes volt feldolgozni az adatokat. A felmérés által pedig megvalósultak a szakmai célok, azaz a város minden ingatlana telekkönyvet kapott, és az építkezési engedélyek kiadása is sokkal egyszerűbbé vált, sőt, megnőtt az adózási bázis is. Az ügyészség Ráduly Róbert polgármestert külön hivatali visszaéléssel is megvádolta, amikor műemlékvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva bocsátott ki építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének a felújítására. A műemlékvédelmi jóváhagyást az tette szükségessé, hogy az épület közelében egy ortodox templom is működik. A bíróság károsult félként Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségét is bevette a perbe, ám az intézkedés ellen maga a püspök tiltakozott. A Maros Megyei Törvényszék 2019 október 22-én a városvezetőket minden vád alól felmentette, illetve a város polgárai időközben újraválasztották őket. Ugyanakkor Ráduly Róbert egy pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy 17 hónapig napi 24 órán át megfigyelték, kamera és lehallgatókészülék volt az autójában és az irodájában is.
A korrupcióellenes ügyészség 2016. február 17-én egy másik székelyföldi megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy polgármesterénél tartott házkutatást. A vád szerint Antal Árpád hivatala nem rendeltetésszerűen használt fel egy EBRD-hitelt (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank). A polgármester ezek után két hónapig nem dolgozhatott, egy évig nem hagyhatta el az országot, másfél évig hatósági felügyelet alatt állt, rendszeresen meg kellett jelennie a rendőrségen, a vagyonát zárolták, lehallgatták a lakását, az autóját, az irodáját, illetve folyamatosan követték. Végül 2019 júliusában arról értesítették, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették ellene az eljárást. Ráduly Róbert és Antal Árpád esetében közös pont, hogy mindketten erőteljes lobbitevékenységet folytattak az európai fórumokon Székelyföld autonómiahatározatainak elfogadása érdekében.
Markó Attila ügye még az említetteknél is méltánytalanabb volt. A politikus egy többpárti kormányzati bizottság RMDSZ-es delegáltjaként a kommunizmus alatt elkobzott javak visszaszolgáltatását, illetve kárpótlását intézte. Végül azzal vádolták meg, hogy a bizottság tagjaként az indokoltnál magasabb összegeket ítélt meg a károsultaknak, amivel megrövidítették az államot. A legfelsőbb bíróság végül a kártérítési bizottság alelnökét és egy ingatlanbecsüst ítélt el, az ügy többi vádlottját felmentette. Az eset érdekessége, hogy Markó Attilát egy olyan visszaszolgáltatási ügyben is megvádolták, amelynek döntéshozatali eljárásában bizonyíthatóan részt sem vett. Tudniillik az ülés március 15-én zajlott, amikor Markó Attila éppen Székelyföldön ünnepelt választókerületében. A román állam célja azonban így is teljesült. A visszaszolgáltatási eljárást hosszú évekre megakasztották, miközben megfélemlítették mindazokat, akik támogatták a magyar egyházak és közösségek teljes kártalanítását. A Markó Attila ellen folytatott hadjárat emblematikus etapja azonban kétségtelenül egy gimnáziumi épület teljesen jogos visszaszolgáltatásához fűződik. Az erdélyi magyar politikust az ügyészség indítványára 2012. június 28-án alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, mert az illetékes bizottság tagjaként hozzájárult a kommunizmus idején a református egyháztól elvett sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásához. Az ítéletet 2014. november 26-án jogerősen három év felfüggesztettre enyhítették. Markó Attila 2015-ben Magyarországon keresett menedéket, azután tért haza, hogy minden minden ügyben felmentették végül.
A DNA magyarokat érintő összes ügye közül a legkülönösebb azon eljárás, amit egy marosvásárhelyi katolikus iskola igazgatója ellen indítottak. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye és a marosvásárhelyi plébánia visszaigényelte az Unirea román gimnázium épületét, amely a katolikus egyház tulajdona volt a kommunizmus előtt. Az ingatlant 2004 szeptemberében visszaszolgáltatták, azonban a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal megtámadta a kormányhatározatot, az egyház pedig csak hosszas huzavona után kapta vissza tulajdonjogát. Végül 2013-ban a katolikus egyház úgy döntött, hogy újra életre hívják az egykori Római Katolikus Teológiai Líceumot, a terveket pedig a helyi tanács jóváhagyta, 2015 augusztusában határozat is született az iskola létrehozásáról. A román prefektus, vagyis az állam képviselője azonban megtámadta az alapításáról szóló tanfelügyelőségi határozatot, a DNA pedig nyomozni kezdett az ügyben. Vizsgálat indult Ștefan Someșan főtanfelügyelő és dr. Tamási Zsolt igazgató ellen is, azonban a vád érvelése annyira kusza és zavaros volt, hogy a bíróság visszautasította. Meg kell említeni, hogy a fő-tanfelügyelőség két iskolaalapítási engedélyt adott ki egyszerre, a másik, román iskola esetében nem találtak semmiféle törvénytelenséget a DNA munkatársai. A bíróság végül visszadobta az ügyet nyomozati szakaszba, Tamási Zsolt pedig évekig nem kapott értesítést a hatóságoktól. Ennek ellenére több mint egy éven keresztül hatósági felügyeletet alatt állt, amit mindig 60 napra rendeltek el és ötször hosszabbítottak meg, jogalapként pedig egy évek óta hatályon kívül helyezett rendelkezést jelölt meg az ügyészség. Tamási Zsolt az ország területét nem hagyhatta el, igazgatói tevékenységét és hivatását nem gyakorolhatta, az iskolába nem léphetett be. Ahhoz is törvényszéki határozat kellett, hogy rövid időre családjával nyaralni menjen, illetve hogy doktori kutatásaihoz külföldi könyvtárakat felkereshessen. Tamási Zsolt és Ștefan Someșan ellen végül több mint hét év után, 2023-ban szüntette meg az ügyészség az eljárást. Tamási Zsolt 2024-ban Magyarországtól megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.
A felmentő ítéletek sorát látva jó esély van tehát arra, hogy egy nap Soós Zoltán ellen is megszüntessék a nyomozást, amiről végül a közvélemény egy kis része értesül majd, nem úgy, mint a letartóztatásról. Nem kizárt, hogy egy életre elveszik a magyar politikus kedvét attól, hogy köztisztséget vállaljon Erdélyben. Mindezek mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy a korábbi ügyek Laura Codruța Kövesi DNA-elnöki működése alatt zajlottak le. A magyar baloldal pedig egy olyan európai ügyészség vizsgálata alá vonná Magyarországot, amelyet évekig a magyarellenes politikai leszámolások szerzője vezetett.