A román politikai elit fél a székelyek kezdeményezéseitől
Az egyik legolvasottabb román napilap hasábjain Sabina Fati neves publicista – aki egyben a lap társfőszerkesztője – megállapítja: 1919 óta a román politikai elitet időnként elfogja a félelem, hogy esetleg elveszíti Erdélyt, s hogy Budapest kiterjesztheti befolyását erre a „provinciára”, amely a Habsburgok idején együtt fejlődött az akkori Közép-Európa egészével.
Sabina Fati cáfolja azoknak a román politikusoknak a véleményét, akik szerint a brüsszeli székelyföldi iroda megnyitása „fölösleges provokáció”, „precedens nélküli támadás” lenne Románia szuverenitása és területi épsége ellen.
A kommentátor szerint ez a kezdeményezés Tőkés Lászlónak azt a törekvését segíti, hogy a maga oldalára állítsa az erdélyi magyarokat. Így akarja ugyanis bizonyítani számukra – írja a szerző -, hogy az a térség képes akkor is boldogulni, ha nem csupán Bukarest felé tartja kéregető tenyerét, hanem utat keres a brüsszeli intézményekhez is. A cikkíró szerint Tőkés a lehetőségek olyan új tárházát akarja megmutatni a magyaroknak, amely sokkal tágabb a két hatalmi központ – Budapest és Bukarest – által elvárhatónál.
Az a tény, hogy az irodának éppen a Magyar Régiók Háza ad otthont, inkább gazdasági, semmint politikai megfontolásból ered – véli a szerző. A székelyek pénzt akarnak vonzani Hargita és Kovászna megyékbe, amelyeket a bukaresti központi kormányzat éveken keresztül elhanyagolt – állapítja meg Sabina Fati.
Úgy véli: a székelyeknek ez az elképzelése ismét felszínre hozza a román politikai elit régi félelmeit, azt, hogy Bukarest továbbra is a történelem által meghaladott sztereotípiák és előítéletek foglya.
(MTI)