A Salgótarjánban és vonzáskörzetében élő családok jövedelmük 73%-át fogyasztási cikkekre költik, míg a fennmaradó összeg jelentős hányadából hiteltörlesztő-részleteiket fizetik. Mindezek miatt a salgótarjáni háztartások fogyasztási szerkezete inkább hasonlít a nyugdíjasok költési szokásaira, mint az átlagos hazai fogyasztókéra. A korlátozott anyagi lehetőségek ellenére az ár, illetve a minőség mellett a megkérdezettek számára fontos, hogy lehetőség szerint magyar terméket vásároljanak – derül ki a BGF PSZK Salgótarjáni Intézetének kutatásából.

Az alacsonyabb jövedelmek egyik oka a magas munkanélküliség

A Salgótarjánban és vonzáskörzetében élő megkérdezett családok nagy része (81%-a) három-, négy illetve ötfős háztartás. A térségben komoly problémát jelent az állástalanság, a vizsgált háztartások 28%-ában van munkanélküli. A helyi háztartások 53%-ában a havi nettó jövedelem 100 000 illetve 200 000 forint közé esik (módusz alapján 155 224 forint – tipikus érték), az egy háztartásra jutó nettó átlagos jövedelem 177 000 forint (súlyozott számtani átlag). A megyeszékhelyen és térségében élők alacsony keresete illetve jövedelme alapvetően befolyásolja a háztartások fogyasztási lehetőségeit és szokásait.

A salgótarjáni családok fogyasztási szerkezete a nyugdíjasok költési szokásaira hasonlít

Salgótarjánban és térségében egy háztartás havonta átlagosan 123 900 forintot költ el ún. nem tartós fogyasztási cikkekre, melyből 43 100 forintot (33,13%) fordít élelmiszerre, 35 700 forintot (27,44%) háztartási energiára, 12 600 forintot (9,68%) üzemanyagra, 11 300 forintot (8,67%) ruházkodási cikkekre, 7 300 forintot (5,61%) dohányárura és szeszesitalra, 13 900 forintot (10,68%) különböző szolgáltatásokra. Tartós fogyasztási cikkekre évente átlagosan 74 000 forintot költ egy háztartás, ez átlagosan havonta 6200 forintot (4,79%) jelent.

A vizsgált háztartások jövedelmeik jelentős részét – 73%-át – költik el fogyasztásra. A fennmaradó 47 800 forintból, mely bevételük 24,6%-a hiteltörlesztő-részleteiket (átlagosan 43 548 forint) fizetik. Ennek megfelelően csekély összeg marad megtakarításokra. Az országoshoz képest keveset költenek a vizsgált háztartások szeszes-italra, dohányárura, tartós fogyasztási cikkekre és különböző szolgáltatásokra, mint a buszbérlet és –jegy, szerelők díja, internet, kábeltévé stb.

Salgótarjánban és vonzáskörzetében élő családok fogyasztási szerkezete sokkal inkább hasonlít a nyugdíjasok fogyasztási szokásaira, mint az átlagos hazai fogyasztókéra. Elsődlegesen élelmiszerszükségleteiket, valamint háztartási energia igényüket elégítik ki, további termékekre (tartós fogyasztási cikkek, szolgáltatások, szórakozás) kevesebb pénzük marad.

A megkérdezett háztartások „kosarában” relatív kiugró értéket képvisel a ruházkodás (8,67%). Ennek magyarázata, hogy a megkérdezett háztartások korösszetételük (jellemzően aktív korúak és gyerekek alkoztják) és életvitelük miatt viszonylag gyakrabban vásárolnak ruhaneműket.

A családok számára fontos, hogy hazai terméket vásároljanak

A vizsgált háztartások számára vásárlásaik során az ár illetve a termék minősége közel hasonló súllyal esik latba. A kérdésre, hogy előnybe részesítik-e a magyar termékeket a külföldiekkel szemben, a megkérdezettek 53%-a válaszolt pozitívan, amely alig marad el az országosan mért 68%-tól*.

Ez némiképp meglepő eredmény annak tükrében, hogy a felmérésben résztvevő családok anyagi lehetőségeik kedvezőtlennek mondhatóak. Az eredményt az is indokolhatja, hogy a megkérdezettek körének – korösszetételből fakadóan – igényei magasabbak, mint például a nyugdíjas, illetve alacsonyabb keresetű háztartásoké. Ugyanakkor a vásárolt termék árának fontosságát hangsúlyozza, hogy a válaszadók 85%-a hármasnál (közepesnél) jellemzőbbnek ítélte meg saját figyelmét az akciós hirdetésekkel kapcsolatban.

A vizsgált háztartások 62%-a rendelkezik hitellel

A megkérdezett háztartások 62%-a rendelkezik hitellel. A hitelfelvevők 33%-a 100 000 forint, vagy annál kisebb összegű hitellel rendelkezik, 29%-uk egy és ötmillió forint közötti hitelt vett fel, míg 18%-uk ötmillió forintnál nagyobb adóssággal rendelkezik. A kisebb összegű (100 000 forintig terjedő) kölcsönt felvevő hitelesek, többnyire valamilyen háztartási vagy számítástechnikai eszköz megvásárlása érdekében kértek hitelt, míg a milliós nagyságú hitellel rendelkezők személygépkocsit vagy lakást vásároltak, illetve korszerűsítettek. Az átlagosan felvett hitel összege 2 216 935 forint, mely jelentősen elmarad az országos átlagtól (4-5 millió forint). Ennek magyarázata, hogy a vizsgált háztartásokat tekintve a „kishitelesek” vannak többségben, a lakosság jelentős része nagyobb összegű hitelekhez már csak jövedelme miatt sem juthat hozzá a pénzpiacon. A vizsgált térségben a felvett hitelek több mint 51%-a forint alapú, a deviza hitelek jelentős része (42%-a) svájci frank alapú, míg az euró alapú hitelekkel aránya 7%. Ez egy tekintélyes arány, és az árfolyamváltozások miatt jelentős veszteségeket szenvedtek el a közelmúltban a hitelfelvevők. Kiszolgáltatottságuk a piaci folyamatoknak jelentős, és tartósnak ígérkezik.

A vizsgált háztartások mindösszesen 21 százaléka szokott Szlovákiában vásárolni

A kutatás szerint a vizsgált háztartások 77%-ának vásárlási szokásaiban semmilyen szerepet sem játszik a szlovák-magyar határ közelsége, a válaszok szerint a családok jelentős része egyáltalán nem szokott a szomszédos államban vásárolni. A megkérdezetteknek alig 19%-a alkalmanként, míg összesen 2%-a havi rendszerességgel vásárol Szlovákiában. A korábban jellemző „benzinturizmus” Magyarországról Szlovákiába – már évek óta nem jellemző, az üzemanyagárak hasonlóak mindkét országban, Szlovákia euróövezeti tagsága, illetve a forint gyengülése pedig szintén a magyar lakosság szlovákiai bevásárlásai ellen hatottak és hatnak.

A Szlovákiából érkező bevásárló-turizmus inkább jellemző. Különösen igaz volt ez a 300 forint feletti euro időszakában, például 2009 első felében. Ennek „mérése” azonban nem tartozott a kutatás céljai közé. A szlovákiai állampolgárok magyarországi bevásárlásait tükrözi, hogy megjelentek a megyében illetve a megyeszékhelyen is a szlovák feliratok az üzleteken, illetve a szlovák nyelvű hirdetések a reklámkiadványokban.

Magas a kirándulók aránya

A válaszadók 19%-a havonta legalább egyszer elmegy könyvtárba, 13%-uk étterembe, 11% sportcsarnokba, 9%-uk megy havonta vagy gyakrabban moziba, 6%-uk színházba. Uszodába 6% jár havonta egy, vagy több alkalommal, múzeumba pedig 3%-uk. Viszonylag magas azok aránya (22%), akik egy hónapban minimum egyszer utaznak, illetve kirándulnak a szabadidő eltöltése céljából. Ebben szerepe lehet annak is, hogy ez viszonylag „pénztárcakímélő” lehetőség a szabadidő eltöltésére, a kirándulás népszerűségében a környék kedvező természeti adottságai is szerepet játszhatnak.

A megkérdezettek 59%-a válaszolta, hogy nem jár moziba, 31%-uk pedig csak alkalmanként. A válaszadók 43%-a egyáltalán nem jár színházba, ugyanakkor 49%-a alkalmanként ellátogat előadásokra. A város egy 25 méteres medencével rendelkező fedett tanuszodával bír, melybe a válaszadók 71%-a – visszajelzése szerint – nem jár, ami igen magas arány. A városi sportcsarnok látogatottsága szintén nem mondható magasnak, a válaszadók 58%-a egyáltalán nem látogatja a létesítményt.

* GFK Hungária: A vásárlók számára egyre fontosabb az áruk magyar eredete