A Semmelweis Egyetem a világ száz legjobb egyetemének egyike

Hankó Balázs az SE Általános Orvostudományi Kar doktoravatási ünnepségén a gyógyítást az egyik legszebb hivatásnak nevezte és elmondta, hogy a magyar felsőoktatás öt évvel ezelőtt kezdődő megújulása során szakítottak a korábban az intézményekre erőltetett szocialista nagyvállalati működéssel.

A magyar egyetemek nemzetközi kapcsolataival összefüggésben a tárcavezető kiemelte, hogy a kormány által létrehozott Pannónia-program ma már jobban teljesít, mint az Erasmus.

A miniszter méltatta az SE névadója, Semmelweis Ignác tevékenységét, aki tudásával, szorgalmával, megfigyeléseivel, az igazság melletti kitartásával a reá bízottak életét védte még akkor is, amikor szinte mindenki támadta őt és azóta millió és millió édesanya, százmilliók életének megmentője lett. Ez a hit, kitartás, szuverenitás az, ami példát és irányt mutat, a megújult és sikeres magyar felsőoktatás is ilyen szuverén döntésben fogant – fogalmazott.

A most végző orvosegyetemisták egy olyan egyetem diplomáját vehetik át, amely a világ 30 ezer egyetemének felső egy százalékához tartozik és több mutató alapján is a világ 100 legjobb egyetemének egyike – hangsúlyozta a miniszter.

Hankó Balázs szerint az SE a hivatalos nemzetközi rangsorban csak a „valóságot véltnek, a véltet valóságnak mutató véleménymonopólium”, egyfajta „reputációs szorzó” miatt található hátrébb és ez csak a kutatók jogos jussát akarja elvenni, minden jogi és morális alapot nélkülöző módon.

„Ha minket megpróbálnak bezárni, akkor egy huszárvágással új irányba nyitunk” – hangoztatta, hozzáfűzve, hogy az Erasmusnál ma már jobban teljesítő Pannónia-programnak köszönhetően idén őszig mintegy nyolcezren jutnak el a világ vezető egyetemeire, közülük az előző tanévben 590 SE-hallgató volt.

A kormány egyebek mellett az új orvosi képzési, innovációs kutatási központ létrehozásával is tovább támogatja az SE fejlesztését, a jogos kollégiumi igénynek pedig az új diákvárosban kell megoldódnia – mondta.

A miniszter ismertetése szerint ma további 11 magyar egyetem található a világ legjobb öt százalékában, 2030-ra pedig újabb egyetemek lesznek Európa TOP 100-as kategóriájában.

A tárcavezető elmondta: az elmúlt években a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségének bővülésével mintegy 63 százalékkal nőtt a társadalmi szempontból kiemelt jelentőségű képzéseken részt vevők, például az orvostanhallgatók száma és az állami ösztöndíjasoké, külföldi diákoké is növekedett, az SE pedig a tudományos tevékenységével, a kutatás, innováció terén is élen jár, emellett családbarát egyetem is.

Hankó Balázs arról is beszámolt, hogy a megújulással létrejövő új felsőoktatási finanszírozási rendszer célja a középszerből való kilépés volt, a kormány autonómiát teremtett az egyetemeken, két és félszeresére nőtt a teljesítményösztönzés.

A magyar felsőoktatás rendszerét ma csak az ellenérdekeltek támadják, a megfigyelések, eredmények viszont azt mutatják, hogy „igazunk van” – mondta a miniszter.

Merkely Béla, az SE rektora arra intette a diplomájukat most átvevő 517 végzős orvost, hogy sose elégedjenek meg kötelező feladataik elvégzésével, és arra kérte őket, hogy munkájukkal öregbítsék az egyetem hírnevét, tevékenységük középpontjában mindig a betegek, a rászorulók, az elesettek álljanak.

Hangsúlyozta, hogy az orvos- és egészségtudományban átütő sikereket csak határokon átívelő együttműködéssel lehet elérni, a külföldön szerencsét próbálókat pedig arra bátorította, az ott megszerzett tudást mielőbb hozzák haza.

Merkely Béla az SE-t világszínvonalú tudáscentrumként jellemezte, ennek kapcsán pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar űrhajósprogramban, Kapu Tibor felkészítésében is részt vettek.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus „motivációs beszédében” többek között arra hívta fel a végzősök figyelmét, hogy az emberek egy orvoshoz mindig komoly elvárásokkal fordulnak és ezért is nagyon fontos, hogy közérthetően, ugyanakkor szakmai szinten is beszéljen például a betegekkel.

Arra bíztatott, hogy szakterületük kiválasztásakor a keresést addig érdemes folytatni, amíg nem „lángol” bennük a motiváció, ez segíthet abban, hogy az orvoslást a lehető legjobban, a legmagasabb színvonalon tudják végezni.

Az orvoslás terén a Nobel-díjas fizikus a betegségek megelőzését tartja a legfontosabbnak, ennek kapcsán a szűrőprogramok jelentőségét emelte ki.

Nehezményezte, hogy még mindig várat magára a krónikus betegségek korai stádiumban való felismerésének elterjedése és ismertetése. Szerinte vérből, vérplazmából kivont információkkal lehet létrehozni egy ilyen megelőző rendszert, amelynek segítségével ezek a betegségek könnyebben gyógyíthatók, de az csak akkor ér valamit, ha az emberek eljárnak a szűrővizsgálatra és a betegek motiválásában kérte a most végzett orvosok segítségét is.

Ennek a rendszernek a működtetésével az egészségügy számára is milliárdok takaríthatóak meg – hangsúlyozta Krausz Ferenc.