Fotó: MTI, archív, illusztráció
Fotó: MTI, archív, illusztráció
Hirdetés

Az innovációs és technológiai miniszter a felsőoktatási intézmény saját képalkotó-diagnosztikai szolgáltatásainak elindulása alkalmából tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a tárca a járvány kezdetekor több kutatócsoportot hozott létre, és 24-25 a koronavírushoz kapcsolódó kutatási projektet finanszíroz.

A több fővárosi egyetem szakemberei lélegeztetőgépek fejlesztésével foglalkoztak, mások már meglévő gyógyszerek alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták, kutatások indultak a fertőzésen átesett betegek véréből nyerhető szérum készítése miatt, és fontos projektek kezdődtek új gyógyszerek előállítása érdekében is – tudatta a politikus.

Az egyik első lépés azonban egy járványmatematikai kutatócsoport létrehozása volt, a kormány intézkedéseinek jó részét e szakemberek modelljeire alapozta – mondta Palkovics László, hozzátéve: az elmúlt hónapokra visszatekintve, a Röst Gergely, az SZTE matematikusa vezette csoport valamennyi előrejelzés megállta a helyét.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

Valamennyi kutatás és projekt során fontos volt a hazai felsőoktatási intézmények összefogása, melyek közül a miniszter kiemelte a négy orvosképző egyetem együttműködését.

Palkovics László kitért arra, hogy Szegeden nemcsak az egyetem, hanem a ELI-ALPS lézeres kutatóközpont is bekapcsolódott a járvány elleni küzdelembe. Az intézet egyik épületében járványkórházat alakítottak ki.

A miniszter emlékeztetett rá, a kormány három éve döntött arról, hogy 4,8 milliárd forintot biztosít az SZTE számára, hogy kialakítsa saját képalkotó-diagnosztikai rendszerét. Ennek előzménye, hogy az akkori kormány 2004-ben úgy döntött, ezt a betegellátás szempontjából fontos feladatot egy külső cég végzi el. A politikus szerint azonban elfogadhatatlan, hogy egy orvostudományi egyetemnek ne legyen a betegellátásban, az oktatásban és a kutatásban használható saját képalkotó-diagnosztikai rendszere.

Rovó László rektor elmondta, az intézmény csaknem 5 milliárd forintból mintegy száz új készüléket vásárolt, ezzel az SZTE nyolc telephelyen működő képalkotó-diagnosztikai kapacitása európai színvonalúvá vált.

A hibridműtők korábbi kialakítása, a fül-orr-gégészeti klinika szeptemberre befejeződő bővítése, a sebészeti és belgyógyászati ellátás korszerűsítése azt a célt szolgálja, hogy az SZTE az ország vezető klinikai központjává váljon – hangsúlyozta a professzor.

Fendler Judit, az egyetem kancellárja leszögezte, az SZTE legalább a piaci szolgáltatóval azonos hatékonysággal tudja elvégezni a képalkotó-diagnosztikai vizsgálatokat. A szolgáltatások saját kézbe vétele azonban azt is lehetővé teszi, hogy az intézmény induljon ezen a területen meghirdetett kutatási és fejlesztési pályázatokon, és a külföldi páciensek számára fizetős ellátást nyújtson.