Hirdetés

Az évezredek során a Föld mozgása „megszülte” azokat a geológiai formákat, amelyeket a székelyek a hegyvonulatokra tekintve örökké maguk előtt láttak. Úgy hiszik, hogy a csúcsokat és dombokat csak valami különleges kéz alkothatta. Eresztevény fölött a Bodoki-havasok végnyúlványán ősi titkokat őriz az Óriáspince-tető. A monda szerint réges-régen egy óriás élt a dombtetőn, de az emberek megzavarták a nyugalmát. Kincseit elrejtette valahol a domb belsejében, és elhagyta a vidéket. Azóta szeretnék a háromszéki emberek megtalálni az óriás kincsét.

Az újabb időkben régészek végeztek kutatásokat az Óriáspince-tetőn. Az ásatások során két bronzkori halomsírt tártak föl. A székelyek ősi lármafadombja ma történelmi emlékhely. Szépen kicsinosították a környezetet, és a fontosabb eseményeket itt tartják meg. Legutóbb a Székely Vágta helyszíne volt a domb alja, itt készültek a lovasok a versenyre, ami a győztesnek belépőt jelent a budapesti vágtára is.

A szakrális dombtetőre 12 kapun át vezet az út, ezek a stációk Háromszék vérzivataros évszázadait ölelik föl. A sajátos keresztút betetőzéseként egy jurta szálfákból álló szerkezete nyúlik az ég felé, alatta egy kőoltár a szertartásos eseményekhez. Itt, az új zarándokhelyen tartották néhány éve a háromszéki magyarok világtalálkozóját. A domb oldalán elszórtan alacsony kőoszlopok állnak, amelyekre rávésték Háromszék településeinek nevét. Az Óriáspince-tető a kőoltárral és a jurtát formázó faépítménnyel az életadó Napot jelképezi. A szent helyet „székely Stonehenge”-nek is nevezik.

A Nemzeti Vágta előfutamaként évek óta itt tartott Székely Vágtára egy-egy csapatot nevezhet az idetartozó három megye: Maros, Hargita és Kovászna. A magyar hagyományokban szintén meghatározó huszárok a vágta ideje alatt szívmelengető műsort adnak a versenyre odasereglő tömegnek. Az udvarhelyszéki Lőrincz István kitanulta a huszáregyenruha pontos készítését. Bogárfalvi szabóműhelyében maga veszi le a méreteket, hogy elkészítse a huszár-hagyományőrzők ruháját.

Az idei Székely Vágta ideje alatt 150 ló fordult meg az Óriáspince-tetőn. Háromszék mindig is híres volt tekintélyes lóállományáról, már csak azért is, mert az autók száma lassan gyarapodott, és a mezőgazdasági gépek is csak a nagygazdák udvarán kezdtek megjelenni. Teherszállításhoz, utazáshoz, háborúkhoz, határvédelemhez is szükség volt lovakra. A győztes a kovásznai Fazekas Alpár lett.

Az Óriáspince-tető zöld, erdős környéke sok hétvégi házzal gyarapodott. A Besenyő-patak felduzzasztásával egy tavat hoztak létre, mellette tölthetik a hétvégéket, a nyarakat a környék lakói. Ha szerencséjük van, és ismerik az ősi mondát, meglelhetik a valaha ott élt óriás mesés kincsét is.