Fotó: MTI/Máthé Zoltán, archív
Hirdetés

A képviselők tényeken alapuló mechanizmus létrehozását sürgették annak érdekében, hogy az unió az „európai értékek felhígulásával szemben” valóban meg tudja védeni jogrendjét, az emberek alapvető jogait és az unió nemzetközi hitelét.

Az 521 szavazattal 152 ellenében, 21 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint a mechanizmus minden tagállamra nézve egyenlő mérce szerint, tisztességes és pártatlan módon, az arányosság elvét mindenkor tiszteletben tartva működne.

A szöveg szerint a mechanizmus létrejöttét támogató képviselők aggályosnak tartják „az autokratikus és illiberális tendenciák erősödését és megszilárdulását”, amit tovább súlyosbít a koronavírus-járvány és számos tagországban a korrupció, a dezinformáció és az „állam foglyul ejtése”.

Véleményük szerint a mechanizmusra azért van szükség, mert az uniónak nincsenek megfelelő eszközei ahhoz, hogy kezelni tudja alapértékeinek „példátlan és egyre súlyosbodó válságát”. Ezt az is jelzi, hogy az Európai Unió Tanácsa ezidáig képtelen volt érdemi előrelépésre az uniós szerződés 7. cikke szerinti, folyamatban levő eljárásokban, ezért „a különutas politika zavartalanul folytatódhat”.

Korábban írtuk

Kijelentették, az uniós intézmények közötti megállapodásra van szükség az európai értékek érvényre jutását megvizsgáló ciklusról.

„Az országspecifikus ajánlásokon alapuló új éves ellenőrzési ciklusnak egyszerre kell gondoskodnia a jogsértések megelőzéséről és orvoslásáról” – fogalmaztak.

Véleményük szerint emellett határidőkhöz és célok teljesítéséhez kötött, konkrét intézkedéseket kell megjelölni, igazodva többek között a 7-es cikk szerinti eljárásokhoz, a kötelezettségszegési eljárásokhoz és az uniós költségvetés forrásainak kifizetésére vonatkozó jogállamisági feltételrendszerhez, amint az hatályba lép.

Az állásfoglalás szerint az EP által javasolt mechanizmus a meglévő eszközöket – így egyebek mellett a jogállamiságról szóló európai bizottsági jelentéseket – fogná egységbe, és azok helyébe lépne.

Hidvéghi Balázs: az új eljárás politikai zsarolásra adna lehetőséget

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében azt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament egy olyan újabb jogállamisági eljárás létrehozására kéri az Európai Bizottságot, amely a tagállamok parttalan politikai zsarolására adna lehetőséget. A jogállamiság fogalmának kitágítása mellett ráadásul álfüggetlen „szakértőknek” és civil szervezeteknek adna a tagállamok vizsgálatára és büntetésére vonatkozó jogköröket.

„Az Európai Parlament baloldali többsége minden eszközt bevetne, hogy nyomást gyakoroljon a más értékek mentén gondolkodókra. A cél a továbbiakban is nyilvánvalóan az, hogy az ideológiailag számukra nem tetsző politikát követő kormányokat jogállamiság címszó alatt zsarolhassák” – fogalmazott.

A kezdeményezés a vizsgálódást a jogállamiság mellett a demokráciára és az alapvető jogokra is kiterjesztené, amely által olyan tág jogállamisági fogalom jönne létre, hogy „borítékolható a fogalommal való visszaélés és annak politikai célokra való felhasználása”. A javaslat ráadásul tisztázatlan hátterű álfüggetlen „szakértők” számára biztosítana döntő beleszólást a folyamatba, illetve jelentős szerepet szánna az elmúlt években Magyarország ellen álbizonyítékok szolgáltatásában élen járó civil szervezeteknek – emelte ki Hidvéghi Balázs.

Magyarország 504 millió eurót kaphat

Az Európai Bizottság javaslata értelmében Magyarország 504 millió eurónyi (mintegy 180 milliárd forint) kedvező feltételű hitelt kaphat a koronavírus-járványból adódó munkanélküliséget mérséklő uniós pénzügyi eszköz (SURE) forrásaiból – olvasható a brüsszeli testület szerdai sajtóközleményében.

Magyarország augusztusban nyújtotta be a pályázatát az unió válságkezelő programjára, a bizottság a magyar pályázat jóváhagyását megelőzően már 16 uniós tagállamam támogatási kérvényét hagyta jóvá.

A Magyarországnak nyújtott támogatással együtt, az unió eddig 87,8 milliárd eurónyi pénzügyi segítséget javasolt 17 EU-tagországnak.

Amennyiben a tagállamok kormányait tömörítő uniós intézmény, a Tanács jóváhagyja a bizottsági javaslatot, Magyarország kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában jut hozzá a támogatáshoz, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatási programok, valamint a kapcsolódó egészségügyi intézkedések költségeit hivatott fedezni.

A SURE program forrásaiból eddig Olaszország és Spanyolország kapta a legmagasabb támogatást, 27,4 milliárd és 21,3 milliárd eurót. A visegrádi országok közül Csehország 2 milliárd, Lengyelország 11,2 milliárd, Szlovákia 631 millió eurót kapott.