Az új felsőoktatási törvény struktúrájában közelíteni fog az 1993-as szabályozáshoz, a piac által támasztott követelményeknek a szükséges formában igyekszik majd megfelelni, amelyben azonban domináns szerepet szán a minőségi kritériumoknak. Dux László előadásából kiderült, hogy a tanárképzés presztízsének visszaszerzése mellett a jelen gazdasági helyzetnek megfelelően céljuk a financiális kérdések tisztázása, amelynek mentén reálisan dönthetnek az intézmények fenntarthatóságáról, az oktatói és hallgatói létszámról, illetve a pedagógusok támogatásáról is. A kétciklusú képzési rendszerben egyensúlyt kellene teremteni a munkaerő-piaci kívánalmak, és a kimondottan csak bachelor képzésben résztvevő fiatalok lehetőségei között, ezért egy olyan koncepció kidolgozásában is gondolkodnak, amely növelheti a mesterképzésben már nem továbbtanuló hallgatók elhelyezkedési esélyeit.

A törvénymódosítást bizonyos keretek között támogatja, de új szabályozást nem tart szükségesnek Antal János, az Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatója. Inkább korrigálni kellene az előző rendszert, megszüntetni a szétaprózódást, a lehetőségekre összpontosítani és így elérni, hogy a hazai egyetemeket és főiskolákat nemzetközileg is elismerjék. Antal János elmondta, hogy egyfajta erőkoncentrációra kellene törekedni, és a tömegoktatás módszertanát oly módon elsajátítani, hogy a diplomás fiatalok használható tudással léphessenek ki a munkaerőpiacra.

Dr. Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora az állami szerepvállalás erősítését emelte ki, amelynek a munkaerő-piaci kapcsolatok formális kezelésében is mutatkoznia kellene. A hallgatók bizonyos fokú irányításával, és nem utolsósorban a sokat emlegetett belépési szelekció átértelmezésével, – ha például az emelt szintű érettségi bejutási feltétel lehetne – elejét lehetne venni a tömeges képzésnek.

A felsőoktatás jogszabályi változásával párhuzamosan már a közoktatás rendszerét módosító javaslatok is napirendre kerültek, de egyelőre nincsen kiforrott tervezet – derült ki az Oktatási Hivatal főosztályvezetőjének, Pongrácz Lászlónak az előadásából. Az érettségi adatok, valamint a felsőoktatási ponthatárok rendszere – kivéve a többletpontokat – változatlan maradt – hangsúlyozta Pongrácz László.