Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hirdetés

Varga Judit szerint az Európai Unió (EU) bevándorlásügyben kialakított álláspontjában változásra engednek következtetni Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatai, a külső határok megvédésének hangsúlyozása, valamint a német belpolitikai folyamatok.

Továbbá a dublini reformcsomag teljesen megfeneklett, a nyugat-európai politikusok közül is sokan belátták, hogy nem lehet olyan dolgokat ráerőltetni a tagállamokra, amelyek sértik az érdekeiket – folytatta a miniszter, hozzátéve, hogy a feszültségek ugyanakkor továbbra is fennmaradnak Nyugat-Európában.

Nekik most elsődleges kérdés, hogy mit kezdjenek azokkal a gazdasági bevándorlókkal, akik „már náluk vannak és eszük ágában sincs hazamenni” – mutatott rá.

A jogállamiság és az EU kérdéskörét érintő felvetésre válaszolva Varga Judit arról beszélt, hogy a nemzetközi szakmai meghatározás szerint a jogállamiság betartása elsősorban a nemzeti intézmények – alkotmánybíróság, bíróságok, ombudsmanok – elsődleges feladata, és ez abból ered, hogy az EU tagállamainak más és más jogi hagyományai vannak.

A jogállamiság kérdéséből akkor lehet probléma, ha politikai fegyverként kezdik el használni a „fősodortól eltérő, ugyanakkor legitim politikai álláspontot képviselő államok ellen”. Ez az akció már évek óta zajlik Magyarországgal szemben, a politikai ellenfeleink ebben a folyamatban a jogállamiság fogalmát teljesen eltorzították – értékelt Varga Judit, aki szerint ezt mi sem igazolja jobban, mint az uniós hetedik cikkely szerinti eljárás körül kibontakozott politikai vita.

Úgy fogalmazott: „az unióban zajló folyamatokat látva a kérdést úgy tudom egyszerűsíteni, hogy ahol bevándorlásellenes kormányok vannak, ott nem működik a jogállamiság, ahol pedig támogatják a bevándorlást, ott virágzik a jogállam”.

A tárcavezető határozott nemmel válaszolt arra, hogy össze lehet-e kötni a jogállami elveket az uniós támogatások kérdéskörével. Rámutatott, az uniós szerződés szerint minden tagállam egyenrangú, nincsenek politikai feltételek.

Varga Judit beszélt arról is: kedvező jeleket lát annak kapcsán, hogy megváltozik az Európai Bizottság mentalitása. A bizottság elnöke számára elsődleges szempont lehet az, hogy ne megsértse, hanem megértse Közép-Európát – mondta.

A készülő csődeljárási kódex kapcsán Varga Judit elmondta: el kell érni, hogy a működési nehézségekkel, adósságokkal küzdő vállalkozások ne a megszűnés felé sodródjanak, hanem a működőképesség fenntartása legyen a céljuk. Sokkal gyorsabbá kell tenni az esetleges felszámolási eljárásokat, és arra is megoldást kell találni, hogy a cégek hitelezői a vállalkozás felszámolása után valóban hozzájuthassanak a kölcsönadott pénzükhöz.

Varga Judit a közösségi oldalakat vizsgáló minisztériumi munkacsoportról szólva elmondta, hogy a techóriások által gyakorolt cenzúrát szeretnék megvizsgálni, hogy ki, mit, milyen alapon tehet. „Itt a magyar felhasználók szólásszabadságának a védelméről van szó, nem másról” – jelentette ki.

Kifejtette, a munkáját ősszel megkezdő munkacsoport nem szabályozást alkot, hanem a kialakult helyzetet elemzi, megvizsgálja a jogi körülményeket. Nem tudjuk ugyanis, hogy hová kerülnek az adataink, valamint azt, hogy az állampolgárok véleményét, álláspontját adott esetben milyen alapon korlátozzák – magyarázta.

Az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bíró Tanács közti vitára vonatkozó kérdésre válaszolva Varga Judit kijelentette: azt igazságügyi miniszterként nem minősítheti, de szeretné, hogy a konfliktus nyugvópontra kerüljön. Varga Judit elmondta azt is, az Országos Bírósági Hivatal dinamikusan vágott bele a bíróságok működésének modernizációjába. Az európai igazságügyi eredménytáblán elért eredmények mindezt visszaigazolják, büszkék lehetünk arra, hogy – például hatékonyságban, digitalizációban és gyorsaságban – Európa élvonalához tartozik a magyar igazságszolgáltatás.