A többség szerint az MI megkönnyíti majd a munkát
A hazai munkavállalók általánosságban úgy vélik, hogy a munkaerőpiaci körülmények akár már egy-két éven belül is jelentősen átalakulhatnak, és a megkérdezettek közel fele optimista ennek a technológiai átalakulásnak a hatásaival kapcsolatban – derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös felméréséből.
A BNP Paribas Cardif negyedévente elkészített Munkaerőpiaci Stabilitási Indexének meghatározásakor idén ősszel először vizsgálta meg részletesen a hazai munkavállalók mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos vélekedését. A kutatás elsősorban arra kereste a választ, hogy a magyar munkavállalók szerint milyen hatással lesznek az állásukra az ilyen típusú technológiai rendszerek.
A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók szerint a mesterséges intelligencia át fogja alakítani a mindennapokat: 43 százaléka szerint nagyon, közel 20 százalékuk szerint teljesen és valamivel kevesebb, mint egynegyedük szerint csak kicsit fog megváltozni az emberek élete ennek hatására. A változás megítélésével kapcsolatban azonban egyenlő arányban megosztottak a válaszadók: 41 százalékuk véli úgy, hogy az általánosságban inkább rossz, vagy nagyon rossz következményekkel jár, másrészről azonban közel 46%-uk bizakodó a mesterséges intelligencia hatásaival kapcsolatban. Egy másik kérdéshez kapcsolódóan kiderült, hogy a munkavállalók közel kétharmada (63 százalék) szerint a mesterséges intelligencia elsősorban azokat érinti majd hátrányosan, akik alacsony képzettséget igénylő munkát végeznek, csak 29 százalékuk gondolja úgy, hogy a magasabb kvalitást igénylő munkakörök vannak veszélyben.
A kutatás eredményeiből viszont az is látszik, hogy a megkérdezettek a saját munkahelyük megítélése kapcsán már jóval bizakodóbbak: ötből négy válaszadó (81 százalék) egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy az MI miatt elveszítheti az állását a következő egy-két évben és csak kevesebb, mint 5 százalékuk válaszolta azt, hogy emiatt eléggé, vagy nagyon aggódik.
Arra a kérdésre, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően vajon könnyebbé és hatékonyabbá válik-e a munkavégzés, a megkérdezettek 53 százaléka válaszolta azt, hogy valószínűleg igen, további 17 százalékuk ezt kifejezetten biztosra vette. Azzal kapcsolatban azonban, hogy az MI hatására létrejöhetnek-e új munkahelyek, rendkívül kiegyenlített a válaszadók aránya: egyaránt 32-32 százalék állította azt, hogy valószínű, illetve nem valószínű ennek bekövetkezése.
„A magyar munkavállalók nagyobb része úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jobbára pozitív hatással lesz a munkájuk jövőjére. A BNP Paribas Cardifnál az MI olyan alkalmazására törekszünk, ami az alacsonyabb hozzáadott értékű feladatok kiváltásával lehetővé teszi munkatársaink számára, hogy több időt töltsenek összetettebb és empátiát igénylő tevékenységekkel, amikkel az ügyfeleink igényeit jobban ki tudjuk elégíteni” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: bár az új munkalehetőségekkel kapcsolatos várakozások és a félelem a munkahely elvesztésével kapcsolatban ellentmondásosak, képzésekkel és új tudás megszerzésével a munkavállalók fokozhatják magabiztosságukat és csökkenthetik a jövő okozta bizonytalanság érzését.
A kérdőívben arra is rákérdeztek, hogy az érintett munkavállalók szerint mennyi idő múlva jelentkeznek a mesterséges intelligencia alkalmazásának következményei az általuk betöltött munkakörökben: 15 százalékuk szerint ez egy-két, 33 százalék szerint három-öt, 26 százalék szerint 5-10 éven belül lesz érzékelhető, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy 9 százalékuk szerint már most is érezhetőek a hatások.
Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről
A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.
