Első alkalommal történik meg, hogy az Európai Unió tagállamai kormányzati szinten is közösen emlékeznek meg a totalitárius rendszerek áldozatairól – hangsúlyozta a totalitarizmus áldozatainak emléknapján, a Varsói Felkelés Múzeumában rendezett nemzetközi konferencián az MTI-nek nyilatkozva Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.

A 2011. első félévi magyar uniós igazságügyi elnökség kezdeményezésére létrejött eseményen 16 európai – köztük a horvát – igazságügyi miniszter vagy magas rangú igazságügyi illetékes vett részt. Közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy felelősséggel viseltetnek a totalitárius rendszerek áldozatai iránt, valamint azért, hogy hasonló cselekmények soha többé ne fordulhassanak elő.

Az emléknapot – részben szintén magyar kezdeményezésre – augusztus 23-án tartják, azon a napon, amikor a náci Németország és a sztálini Szovjetunió 1939-ben Moszkvában aláírta a Molotov-Ribbentrop paktumot, amelynek titkos záradékában megegyeztek kelet-európai érdekszférájuk határaiban. Ez lett a közvetlen előzménye a Lengyelország német megtámadásával néhány nap múlva kirobbanó II. világháborúnak.

A konferencián bejátszották Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének videoüzenetét, amelyben az igazságügyi biztos hangsúlyozta, hogy az emlékezés minden európai közös öröksége és kötelessége. Krzysztof Kwiatkowski, a házigazda Lengyelország igazságügyi minisztere arról beszélt, hogy az igazság, az igazságosság és az emlékezés az a három pillér, amelyre építkezve elkerülhető a totalitárius rendszerek megismétlődése.

Navracsics Tibor felszólalásában kiemelte: olyan Európára van szükség, amely közös értékeken alapul. Első helyen említette a demokrácia kultúráját, a jogállamiságot, nyitott társadalmat. Hangsúlyozta, hogy segíteni kell azokat az országokat, amelyek ma is küzdenek a totalitarizmus ellen. Nagyon fontosnak nevezte a következő nemzedékek demokráciára, demokratikus kultúrára nevelését.

A Varsói Nyilatkozatban, amelyet a konferencián más elfoglaltsága miatt részt venni nem tudó Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke már előre aláírt, a résztvevők kinyilvánították, hogy támogatják az Európai Emlékezés és Lelkiismeret Platformjának létrehozását, amely a XX. századi Európa két totalitárius rendszere, a fasizmus és a kommunizmus feldolgozásával foglalkozik majd.

Navracsics Tibor az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Magyarország a totalitarizmus áldozatainak kárpótlása és rehabilitációjuk tekintetében is jó eredményeket ért el. „A megbeszélések során is többen kérték tanácsunkat, én pedig felajánlottam mindenkinek a segítségünket, akár a budapesti Terror Háza mintájára történő feldolgozás, a kutatómunka, hálózat kiépítése, akár a jogszabályalkotás területén”. Magyarországnak ezen a téren Közép-Európában kifejezetten nagy tekintélye van, elfogadják és kicsit el is várják a vezető magyar szerepet – tette hozzá.

Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára azt mondta: mindenkinek célja a megbékélés, de ennek feltétele az igazság teljes feltárása. Szerinte Magyarország igazi tekintélye Nyugat-Európában és Amerikában abból fakad, hogy voltak emberek, akik szembe tudtak szállni a kommunista és a náci diktatúrával, és megvédték a magyarok becsületét akár pesti srácként, akár miniszterelnökként, akár bíborosként. Ez az a becsület, amely kivívta nekünk a tekintélyt, hogy most itt állhatunk, és magyar-lengyel-litván kezdeményezésre közös európai emléknapon emlékezhetünk – mondta a kereszténydemokrata államtitkár.

Utalva arra, hogy a vonatkozó uniós dekrétumot a magyar uniós elnökség alatt fogadták el, Rétvári Bence hozzátette: magyar siker, de közös eredmény mindenki számára; megmutatta, hogy ha Közép-Európa országai összefognak, érvényesíteni tudják akaratukat az Európai Unióban. Az államtitkár szerint a nemzeti és a „nemzetközi szocializmus” között nem sok különbség van, az egyik faji, a másik osztályalapon diszkriminál, de ugyanolyan pusztítást végzett, és a lényeg mindkettőnek az embertelensége.

Balogh András, az MSZP elnökhelyettese az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a szocialista párt fejet hajt a diktatórikus rendszerek áldozatainak és üldözötteinek emléke előtt, de sajnálatosnak tartja, hogy a kormánypártok „pártpolitikai célokra, a kormányzati propaganda eszközéül használták fel” az emléknapot.

Balogh András szerint a kommunizmus és a fasizmus azonosítása különösen furcsa attól a kormánytól, amely naponta tesz kritikus megjegyzéseket a nyugati világról, „hangoztatja fenntartásait az Európai Unióval szemben, míg ámulattal tekint a kommunista párt által vezetett Kínára”.

Stágel Bence az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Gaal Gergely elnökhelyettes az emléknap alkalmából az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában azt írták: az emberi élethez és az emberi méltósághoz mindenkinek elidegeníthetetlen joga van, és a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek áldozatai között nem lehet különbséget tenni. Szerintük világossá kell tenni minden nemzedék, különösen a fiatalok számára, hogy a nemzeti és a nemzetközi szocializmus, azaz a nácizmus és a kommunizmus megjelenési formái soha többé nem lehetnek részei az emberiség történelmének.

(MTI)