– A gyűjtőszenvedély nem ritka dolog, az már annál inkább, ha valaki a magyarság múltjának kincseit próbálja összeszedni. Hogyan kezdődött?

– Hobbiként indult, mára ismeretterjesztés lett belőle. Kezdetben csak annyit tudtam a turulról, amit az iskolában megtanítanak: Emese álma, az Árpád-ház származása, a tatabányai szobor… A közvetlen környezetemben nem vettem észre őket, pedig például a Gellért-hegyen is van kettő, ahol régebben naponta ott utaztam el előttük, de soha nem figyeltem rájuk – egészen addig, amíg nem került a figyelem középpontjába a XII. kerületi turulszobor. Akkoriban éppen Szarvason jártam, amikor megláttam, hogy a főút melletti emlékmű tetején is egy turul van. Megálltam és lefotóztam. Később minél többfelé jártam, egyre többet vettem belőlük észre, a végén pedig már tudatosan elkezdtem figyelni rájuk. Mindent megörökítettem, a madarat, a környezetet, a feliratokat, az évszámokat és egyre gyűltek a képek. Egy idő után rájöttem arra, hogy nekem ezt rendelte az élet feladatnak: összegyűjteni a Kárpát-medencei turulokat, és minél több emberrel megismertetni.

– A Kárpát-medence mely részeit sikerült eddig felderíteni?

– Keleten Madéfalváig jutottunk el, a felvidéki Vágfarkasd turulszobra a legészakabbi, a mai Heiligenkreuz, azaz Rábakeresztúr a legnyugatabbra fekvő, a délvidéki Bácskossuthfalva pedig déli irányban a legtávolabbi. Ebben a spektrumban már mindenfelé jártunk. Most úgy látom, az Alföldön van talán a legkevesebb – persze ott kevesebb település is van –, a Dráva mentén és Zemplénben pedig a legtöbb.

– Egyedül járja az országot, vagy akadnak segítői is?

– Sokan segítettek, segítenek. Amikor a gyűjtésről tudomást szereztek, ismerősök, barátok, gyakran jelezték, hogy utazásaik közben láttak itt-ott-amott turulszobrot, volt aki tudott képet is küldeni. Tavaly júniusban a Trianon Múzeumban találkoztam dr. Nagy Barnabásné Magdi anyóval, aki egy nyolcvanéves tündér, hat unokával és egy dédunokával, ő felajánlotta a segítségét. Ingyen utazik, harcol a vidéki buszmenetrendekkel, negyven fokban is megy és fotózza a turulokat. Hálával tartozom a gyergyócsomafalvi Szilágyi családnak is, akik a székelyföldi turulokat gyűjtik. Nagy segítséget tudunk egymásnak nyújtani egy másik szenvedélyes turulgyűjtővel, a törökkanizsai honlap szerkesztőjével, Horváth Zsolttal. Ő a gyűjteményét feltette a délvidéki városka általa szerkesztett magyar nyelvű honlapjára is. De meg kell említenem a várpalotai Trianon Múzeum igazgatóját is, dr. Szabó Pál Csabát, aki lehetőséget adott, hogy kiállíthassuk az összegyűjtött képeket.

– Mikor nyitott meg a turulkiállítás, hol lehet megtekinteni?

– Tavaly április elejére készült el az anyag, a Minerva Polgári Kör vállalta, hogy a fotókat és a feliratokat elkészíti és megrendezi a kiállítást a Trianon Múzeum falán „Turulszobrok a Kárpát-medencében” címmel. Ez egy állandó kiállítás lett, de sajnos hely hiányában nem nagyon bővülhet.

– A hároméves gyűjtőmunka után mit gondol, hány turul lehet szerte a Kárpát-medencében?

– Jelenleg ötszáznál több turul helyét ismerjük, de ennél sokkal több is lehet, főleg, ha az épületrészeken található turulszobrokat is figyelembe vesszük.

– Ekkora anyagból akár könyv is készülhetne…

– Kérték is többen, hogy ne csak CD-n adjuk ki, de egy ilyen album nagyon sok munkát, időt és pénzt igényelne. Ráadásul ez most nem az az időszak, amikor az emberek megengedhetnék maguknak, hogy megvásárolják. Ezért is készült inkább a kiállítások látogatói, a folyamatosan érdeklődök és segítők körében felmerült igénynek eleget téve egy CD-lemez, amely egyfajta digitális fotóalbumként mutatja be a szobrokat. A CD az első három év alatt összegyűlt száznegyven turulmadár mintegy kétszázötven fotóját tartalmazza, szerte a Kárpát-medencéből. Ezt tavaly júliusban adtuk ki, rendezvényeken és a Polgárok Házában árusítom.

– Milyen környezetben lehet turulszobrokra bukkanni?

– A legtöbb turul a világháborús emlékműveken található. Tavaly novemberben, amikor jászfelsőszentgyörgyi turulszobrot avatták újra, akkor hallottam először az 1917. évi VIII. törvényről. Eszerint minden településnek lehetőségeihez mérten meg kell emlékeznie a világháborús hősökről. Ennek következtében a legtöbb szobor első világháborús, de van közöttük második világháborús is, hiszen bővült a hazáért haltak névsora. De állítottak turulokat 1848 és 1956 hőseinek. Vannak helyi jelentőségű emlékművek is, a húsvétkor ellopott győrkismegyeri például a Napóleon elleni győri nemesi felkelésnek állít emléket, a pusztaszeri a honfoglalásnak, a romhányi Rákóczi csatájának emlékműve, a székelyföldi Madéfalván levő pedig az 1764. évi székelyöldöklés mementója.

– Hogyan kapcsolódnak a turulszobrok a harci eseményekhez?

– Az 1917. évi VIII. törvény ajánlásai között a turul, a katonaalak vagy az úgynevezett búsuló Árpád-motívum szerepel. Sok helyen ezek az alakok együtt jelennek meg, míg másutt külön-külön. Az egész ország területén működhettek ekkoriban turulszobor-készítő műhelyek. Minden vidéken látszik egy-egy mester keze munkája. Háromféle ábrázolási formát lehet megkülönböztetni. A Kisalföld környékén az úgynevezett figyelő turullal találkozhatunk, az ő feje magasabban van, mint szárnyai. A védelmező turul kiterjesztett szárnyakkal áll, feje azokkal egy magasságban található. A számomra legszebb forma viszont az úgynevezett harci vagy proaktív turulmadár, amely szárnyait a feje fölé emeli. Abban azonban nincs egyetértés, milyen madár is valójában: mostanság általában a kerecsensólyommal azonosítják, de a turult több forrásban sasnak, héjának is fordítják.

– Mik a terveik a turulmadarakkal?

– Amikor tavaly júliusban megjelent az első CD, írtam az összes olyan település polgármesterének, amelynek turulszobra a CD-n szerepel. Először Tatabánya városa rendezett egy kisebb helyi kiállítást a fotókból tavaly decemberben. Idén februárban a XII. kerületi Művelődési Központ állította ki a képeket, majd országjárásra indította, ugyanazzal a címmel, mint a többi kiállítás, „Turulszobrok a Kárpát-medencében” . Ezen országjáró keretében eljutottak már a fotók Szarvasra, Karcagra, Debrecen-Józsára, Telkibe, Tapolcára, idén láthatók lesznek még Budapest két kerületében, Cegléden, Sopronban, Darányban, Pusztaszeren, Iregszemcsén és Jászfelsőszentgyörgyön, de már jövőre is van előjegyzési lista. A kiállítási anyag ingyenes, csak a szállítást kell az érdeklődő városnak-községnek megoldani. Ősszel megjelenik a gyűjtés második része CD-n, a következő két évben tervezek egy harmadik és negyedik CD-t. További terv, hogy felvesszük a kapcsolatot könyvtárakkal, iskolákkal, akik felhasználhatnák a képeket az oktatáshoz. Nagyon remélem, hogy a turullal való megismerkedés hasznára válik majd a fiatalságnak, hiszen elsősorban őket kell megnyerni a magyarság ügyének. A turulgyűjtés során jöttem rá magam is arra, hogy rengeteg olyan érték hever körülöttünk, amiket nem veszünk észre, pedig – ahogy Nemes Viktória tanárnőnk gyakran mondja – „ha mi magunk nem őrizzük meg a hőseinket, emlékműveinket, jelképeinket, más nem fogja helyettünk megtenni”.

Gerhát Petra

A Turulszobrok a Kárpát-medencében című képes CD-lemez megrendelhető a katona.detti@t-online.hu email címen vagy a (06 30) 378 7665-ös telefonszámon.