Amikor a kismama gyermekét várja, az ultrahang vizsgálaton az orvos ellenőrzi a magzat létfontosságú szerveinek fejlődését – így a vesék működését is, és már akkor jelzi, ha valami rendellenességet lát.

„A leggyakoribb fejlődési rendellenesség az üregrendszeri tágulat, amit a vizelet elvezető rendszerben (a vesétől a húgycsőnyílásig bármely szinten) lévő szűkület okoz. Ezen eltérést sok esetben a gyerek „kinövi”, ám súlyosabb esetben sebészeti beavatkozásra van szükség. A húgyúti rendellenességekre azért is fontos figyelni, mert felszálló fertőzések kialakulására hajlamosítanak. Csecsemő-kisgyerekkorban ez főként a fiúkat sújtja, a későbbi életkorban a lányoknál lehet gyakoribb a fertőzés. Gyermekkorban a leggyakoribb vesét érintő betegség is a húgyúti fertőzés, amely oka bakteriális fertőzés, a kórokozó legtöbbször a székletben normálisan jelenlévő E.coli baktérium. A húgyúti fertőzések kialakulásában tehát környezeti hatás (felfázás) nem játszik szerepet. A kezelés antibiotikum kúrát jelent, végső esetben sebészeti beavatkozással jár. A gyermek-nephrológia tárgykörébe tartoznak a vizelettartási problémák is (éjszakai, illetve egyéb, szervi alapon kialakuló bevizelés, vizelettartási nehézség) – ezek a gyerekkori vesekórok igen nagy hányadát teszik ki. A gyerekkori inkontinencia hátterében valódi szervi okot ritkán találunk, a tünetek többnyire átmeneti, funkcionális eltérésekre, és pszichés tényezőkre vezethetők vissza. Kivizsgálása általában 5 éves kor felett szükséges, de nappali tünetek esetén ennél előbb is indokolt lehet.” – mondta Dr. Reusz György gyermeknephrológus, a Magyar Nephrológiai Társaság elnöke, a Nemzeti Vese Program szakmai vezetője.

Gyermekkorban a vese ritkább rendellenességei közé tartozik a patkóvese, ami valójában anatómiai eltérés, de ez többnyire nem jár súlyos következményekkel. Szintén ultrahangon látható eltérés a kettős veseüreg-rendszer és a cisztás vesebetegségek mindegyike alapos kivizsgálást igényel. A vese daganatai is előfordulhatnak, de jóval ritkábban, mint felnőtteknél. A vesekő gyereket is sújtó, olykor súlyos tüneteket okozó kórkép, amely legtöbbször görcsös fájdalmat, vérvizelést okoz.

Dialízis és vesetranszplantáció gyermekeknél

A gyermekkori veseelégtelenség szerencsére igen ritka kórkép. Magyarországon napjainkban mintegy 8-12 gyerek jut évente a végállapotú veseelégtelenség stádiumába, amikor vesepótló kezelésre is szükség lehet. A krónikus veseelégtelenség többnyire lassan alakul ki, klinikai tünetei későn jelentkeznek, ezért sokszor későn ismerik fel.

A nemzetközi statisztikákból lehet következtetni rá, hogy mennyi a már vesepótló kezelést igénylő új gyerek. Az EDTA (European Dialysis and Transplant Associacion) adatai szerint a nyugati országokban 1 millió 15 év alatti lakosra számítva, évi 3-6 gyereknél kezdenek „vesepótlást”. Az elmúlt években a szám összességében nem változott, ám az arányok egyes korcsoportokon belül eltolódtak. Nő az 5 év alattiaknál indult kezelések aránya, 5-15 év közöttieknél pedig ez kissé csökken.

Krónikus veseelégtelenség esetén vesepótló kezelést kell alkalmazni gyermekek esetén is, ami az életbentartó dialíziskezelést jelenti, illetve transzplantációra való alkalmasság esetén a veseátültetést.

Magyarországon elsőként Szegeden (1980), majd Budapesten (1985) és több vidéki centrumban (Debrecen, Miskolc, Pécs) indult gyerek-művesekezelés. A gyermekkori veseátültetés szintén ekkoriban vált rendszeres eljárássá. Ma már komoly szakmai támogatása van az élődonoros programoknak, az élő donáció ugyanis optimális feltételeket teremt a veseátültetéshez, az így beültetett vesék sokkal életképesebbek. Hazánkban évente mintegy 15 gyereknek van szüksége vesetranszplantációra. Az OVSZ statisztikája szerint 2009-ben és 2010-ben egyaránt 9-9 gyermek kapott új vesét. Nagy áttörést hozhat az Eurotransplanthoz való csatlakozás is, hiszen jóval könnyebb donorra találni, ha szélesebb körből lehet meríteni.

„A vese betegségeinek időben történő felismerése gyermekkorban különösen fontos. A folyamatos orvosi kontroll, a szükséges kezelések mellett azonban éppolyan fontos a szülők és a család alkalmazkodása is: a betegség sok esetben új életmódot, életformát követel meg, amit nemcsak a szülőknek kell kialakítani, hanem el is kell fogadtatni azt a beteg gyermekkel”- mondta Zoltán György, a Nemzeti Vese Program operatív vezetője.