A vidéki Magyarország a reneszánszát éli, Budapest pedig óriási bajban van
A vidéki Magyarország „a reneszánszát éli”, Budapest pedig „óriási bajban van” – jelentette ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója Székesfehérváron a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Fejér megyét érintő fejlesztéseiről szóló keddi sajtótájékoztatón.Guller Zoltán a múlt pénteki országos adatokat ismertetve rámutatott: az összes, 153 ezer vendégből 130 ezer belföldi, míg 23 ezer külföldi volt, így elmondható, hogy alapvetően a belföldi turizmus a meghatározó. Hozzátette: a külföldiek közül is csak 10 ezren érkeztek a fővárosba, a többieknek vidéki úticéljaik voltak. Guller Zoltán kiemelte: a számok azt mutatják, hogy a belföldi turizmus 70-80 százalékát a vidékiek adják.
Guller Zoltán Székesfehérvárt méltatva kiemelte: a megyeszékhely a Budapest környéke turisztikai térség második legtöbb vendégéjszakát generáló települése volt tavaly Visegrád után. Gárdony a harmadik, Velence pedig az ötödik lett ebben az összehasonlításban. Székesfehérváron 148 ezer, Gárdonyban 123 ezer, Velencén 81 ezer vendégéjszakát töltöttek el 2020-ban az ide látogatók, ez a térség vendégéjszakáinak 30 százalékát jelenti – mondta.
Adataik alapján a Székesfehérvárra látogató vendégek mintegy fele 35-44 év közti, 34 százalékuk a közép-magyarországi régióból – ebből 22 százalék Budapestről – érkezik. A város attrakciói közül kiemelkedik a Bory-vár, népszerű még a Rózsaliget, továbbá jelentős az üzleti- és sportturizmus is – ismertette a vezérigazgató.
Hozzátette: míg a fehérvári turisták 41 százaléka – nyáron mintegy 70 százaléka – elmegy a Velencei-tóhoz, onnan csak a turisták 11 százaléka látogat a megyeszékhelyre.
Guller Zoltán tájékoztatása szerint Székesfehérváron a vendéglátás forgalma idén áprilisról májusra 48,5 százalékkal nőtt, és meghaladta az 1,6 milliárd forintot. Májusban a járási vállalatok árbevételének 7,9 százaléka a vendéglátásból származott, a Gárdonyi Járásban pedig ugyanez a mutató 14,7 százalék, ami országosan a tizedik legjobb adat – hívta fel a figyelmet.
A fejlesztésekről szólva kiemelte: Fejér megyében 336 projekt részesült csaknem 20 milliárd forint támogatásban. Ebből 13 panzió és 231 magánszálláshely több mint 1,1 milliárd forint értékben fejlesztette kínálatát, 382 szoba megújult és 83 új szobát is kialakítottak. A strandfejlesztési programban kilenc strand kapott több mint 323 millió forintot, és több uniós projekt is zajlik a megyében.
Guller Zoltán hangsúlyozta: az ágazatban 2030-ig az évi 20 millió vendég és 50 millió vendégéjszaka elérése a cél ahhoz, hogy Magyarország a koronavírus-járvány után vezető turisztikai térség legyen, a turizmus pedig ismét a gazdaság húzóágazatává váljon.
Vargha Tamás (Fidesz) Székesfehérvár országgyűlési képviselője hangsúlyozta: az elmúlt két évben 228 millió forint érkezett a megyeszékhelyre a turizmus fejlesztésére, a Kisfaludy-programban 17 szálláshely mintegy 170 millió forintból újult meg.
Törő Gábor (Fidesz) Székesfehérvár északnyugati környékének országgyűlési képviselője a kastélyfelújítások közt említette a bodajki, móri, fehérvárcsurgói, iszkaszentgyörgyi és nádasdladányi fejlesztéseket, valamint a csókakői középkori vár megújítását. Hozzátette: Mór és Bodajk közt már megépült a kerékpárút, ezt Fehérvárcsurgó és Csákvár felé is tervezik folytatni, valamint Iszkaszentgyörgy és Székesfehérvár felé bekötni a Velencei-tóhoz és a Balatonhoz vezető kerékpárút-hálózatba.
Varga Gábor (Fidesz) a Székesfehérvártól délre eső térség országgyűlési képviselője választókerületét egy ökoturisztikailag jó megfogható területként jellemezte. Mint mondta, nagy lehetőséget lát a horgász- és a vadászturizmusban, hiszen a térségben számos álló- és folyóvíz is található.