Hirdetés

A munkáját lezáró grémium négy baloldali tagjának igen szavazatával, három jobboldali voks ellenében fogadta el az alelnök verzióját, Kovács Péter tervezetét ugyanakkor három jobboldali igen és négy baloldali nem szavazattal utasította el a testület.

Az elfogadott változat azt rögzíti, hogy az ügyben nem született olyan döntés, amely szerint a városvezetés eladja a Városháza épületét.

„Egyetlen bizottsági tag sem tudott megjelölni olyan szűkítő feltételt a pályázati kiírásban, amely a hangfelvételeken szereplő +irányított pályázatra+ vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna” – olvasható továbbá a dokumentumban.

A Soproni Tamás által jegyzett szöveg azt is megállapítja, hogy a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítési eljárása „a teljes átláthatóságra épül”.

A Kovács Péter által készített összegzés szerint ugyanakkor a Fővárosi Közgyűlés „baloldali többsége és Karácsony Gergely főpolgármester a Városháza eladása kapcsán kirobbant botrány első pillanatától kezdve megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a nyilvánosságra került tényeket”.

Emellett szerinte arra lehet következtetni, hogy Budapest vezetése el akarta adni az épületet, illetve működik jutalékos rendszer „a fővárosi ingatlaneladások körül”.

Korábban írtuk

Kovács Péter a szövegben kitért arra is, hogy a bizottság eredményes munkája „a kezdetektől szándékosan kudarcra volt ítélve”, mivel a közgyűlés a Fidesz-KDNP javaslatával szemben baloldali többségű bizottságot szavazott meg, a grémium baloldali tagjai „a kezdetektől nyíltan a prekoncepcióikat hangoztatták”.

A szavazás előtt az MSZP-s Horváth Csaba arról beszélt, hogy a „Kovács-jelentés” nem objektív, így az a grémium által nem elfogadható. A DK-s Szaniszló Sándor szerint a bizottság nem tudta a feladatát elvégezni, egyúttal kritizálta Kovács Péter elnök ülésvezetési gyakorlatát.

Soproni Tamás kiemelte, hogy a főváros jelenlegi vezetése az átláthatóság jegyében támogatta a vizsgálóbizottság felállítását, ugyanakkor kifogásolta, hogy Kovács Péter szövegében „szubjektív megállapítások” mellett „propaganda” jelenik meg.

A Párbeszéd színeiben politizáló V. Naszályi Márta eredményként értékelte, hogy az önkormányzat vizsgálóbizottságot hozott létre saját működésének átvilágítására. Úgy vélekedett, hogy a fővárosi önkormányzatnak nincs titkolnivalója, átlátható a működése.

Kovács Péter az ülésen amellett érvelt, hogy az ő változatában a tények vannak felsorolva, egyúttal – a baloldali városvezetésre célozva – azt mondta, hogy a bizottságban éppen azok vannak többségben, akiket vizsgálnak.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) a bizottság működésével kapcsolatban kifogásolta, hogy munkája során nem alakult ki párbeszéd, és sértő, bántó megjegyzések is előfordultak.

A kormánypárti politikus kijelentette, Soproni Tamás szövege szubjektív, ezért azt nem tudják elfogadni, ezzel szemben Kovács Péterét védhetőnek és objektívnek minősítette.