Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Áder János magyar (b), Andrzej Duda lengyel (k) és Rumen Radev bolgár (j) köztársasági elnök a négy visegrádi államot, a három balti államot, valamint Romániát és Bulgáriát tömörítő formáció, a Bukaresti Kilencek találkozóján a varsói elnöki palotában 2022. február 25-én
Hirdetés

A Köztársasági Elnöki Hivatal által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Áder János azt mondta: az Ukrajna elleni orosz támadás egyike a második világháború óta Európában látott legnagyobb katonai fellépéseknek, de 1956-ban Magyarország is kénytelen volt hasonlót elszenvedni.

„Egy különleges napon beszélünk, a kommunizmus áldozatainak magyarországi emléknapján, amely felidézi bennünk az akkori érzéseket és emlékeket. Ebben a kontextusban is átéljük mindazt, ami most Ukrajnát érte” – emelte ki.

„Magyar részről – hagyományos kapcsolataink révén – minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy józanságra és önmérsékletre sarkalljuk a moszkvai vezetést. Sajnos, nem járhattunk sikerrel, hiszen, mint az mostanra világossá vált, orosz részről egy előre eltervezett program végrehajtása zajlott, melyet a nemzetközi partnerek tudatos félrevezetése kísért” – jelentette ki a köztársasági elnök.

„Ami pozíciónkat illeti, megerősítem, hogy Magyarország részese az EU és a NATO közös álláspontjának, és a maga számára a továbbiakban is ahhoz tartja magát. Határozottan elítéljük az orosz támadást, mely (…) több mint rossz: tragikus” – fogalmazott.

Korábban írtuk

Áder János közölte, egyetértenek azzal, hogy közösen egyértelmű jelzést kell küldeniük: elítélik a putyini rendszer által eldöntött, majd végrehajtott, tehát nem a kijevi kormány által kiprovokált agressziót, és a vérontásért az Oroszországi Föderáció irányítóit tartják felelőseknek.

„Az orosz támadást mi is a nemzetközi jog súlyos megsértésének és a Moszkva által eddig vállalt nemzetközi kötelezettségek megcsúfolásának tekintjük” – mondta.

Hozzátette, abszurdnak és elfogadhatatlannak tartják azt a moszkvai érvelést, amely nem csupán Ukrajna határait, hanem annak állami létjogosultságát is megkérdőjelezi. Egy olyan országét, amely az ENSZ alapító tagja, s amellyel az orosz fél maga is egész sor kétoldalú szerződést kötött.

„Amint azt eddig is tettük, csatlakozunk az EU-ban és a NATO-ban kialakuló konszenzushoz. Ez alkalommal is hozzájárulunk az Oroszország elleni szankciók meghozatalához, és azokat szigorúan érvényesíteni fogjuk” – szögezte le a köztársasági elnök.

Ukrajna most azonnali és komoly politikai és humanitárius támogatásra szorul, és – mint ahogy eddig – ebből Magyarország is kiveszi majd a részét – mondta.

Áder János kiemelte, hogy mélyen együttéreznek Ukrajna polgári lakosságával, amelynek most a háborúval járó összes szenvedést el kell viselnie.

„Határainkat megnyitottuk az Ukrajnából távozni kényszerült békés polgárok előtt, őket könnyített és gyors eljárással befogadjuk, és igyekezünk gondoskodni róluk” – közölte az államfő.

„Arra szólítjuk fel Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget az Ukrajna ellen indított agressziónak” – mondta a köztársasági elnök.

Közölte: fontosnak tartják, hogy a NATO megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyek a szövetség valamennyi tagjának szavatolják a békét, a biztonságot és a katonai védelmet.

„Szükségesnek látjuk, hogy az Atlanti Szövetség tagállamai ez alkalommal is megerősítsék elkötelezettségüket a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyében foglaltak iránt” – hangsúlyozta Áder János.