Afrikai égen magyar repülő
Magyar fejlesztésű és hazai gyártású oktató, illetve felderítő repülőgépeket vásárol Nigéria. A pécsi székhelyű Magnus Aircraft repülőgépgyár legalább húsz kompozittestű légcsavaros gép legyártásáról állapodott meg a nigériai légierő főparancsnokságával. Az afrikai ország a Boko Haram szélsőséges iszlamista terrorszervezet elleni harcban tervezi használni a modern kamerarendszerrel felszerelt gépeket.
Karcsú, kompozittestű sportrepülőgépek sorakoznak a Magnus Aircraft Zrt. gyárában, a Pécs-Pogány repülőtér tőszomszédságában. A Fusion sorozat gépeit eddig többnyire hobbipilóták és műrepülők vásárolták, meg olyanok, akik üzleti utakhoz vagy rövid távú utazásokhoz kerestek alternatív megoldást az autó helyett. Január végén viszont a nigériai légierővel állapodott meg a cég a kétüléses, légcsavaros gépek szállításáról, amelyeket katonai célokra fognak használni az afrikai országban.
– A stratégiai megállapodás már megszületett, véglegesítése a február feladata lesz, márciusban pedig megkötjük a komplett megállapodást – mondja lapunknak Boros László ügyvezető igazgató. Az üzlet anyagi oldaláról elárulja, hogy milliárdos nagyságrendű lesz. Konkrétabb összeget azért nem tud mondani, mert még kérdéses, végül pontosan mekkora megrendelés fut be Abujából. Annyi biztos, hogy legkevesebb húsz gépet szállíthatnak a nigériai légierőnek, de az sem kizárt, hogy végül ötven darabról szól majd az üzlet – ennek a letárgyalása a következő hetek feladata.
– Kétféle típust rendelt a partner, az egyik egy kétüléses, oktatásra, pilótaképzésre alkalmas változat, a másik kamerarendszerrel van felszerelve, azt felderítéshez, térképezéshez fogják használni – tudjuk meg az ügyvezetőtől.
Magyar repülővel a Boko Haram ellen
A nagybevásárlás hátterében az áll, hogy Nigéria szeretne az eddiginél hatékonyabban fellépni a szélsőséges iszlamista Boko Haram terrorszervezet ellen, amely 2007 óta garázdálkodik az ország többségében muszlimlakta északi részén. Bár Muhammadu Buhari elnök 2015-ben azzal az ígérettel nyert választást, hogy végre felszámolja a lakosság életét megkeserítő fegyveres szervezetet, mindeddig beletört a bicskája. A terrorakciók folyamatosak, tavaly decemberben háromszáznál is több gyereket hurcoltak el egy iskolából Katsina államban, november végén pedig több mint negyven mezőgazdasági munkást mészároltak le a földeken, munkavégzés közben. Az állam tehetetlenségének oka szakértők szerint az, hogy a nigériai hadseregnek – amely egyébként Afrika egyik legerősebbike – nincsenek meg a szükséges modern eszközei egy ilyen háború megvívásához, és a távközlés és hírszerzés terén is jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Alighanem ezért esett a választásuk a fegyvergyártók által kínált harcjárműveknél jóval olcsóbb, de elektronikával jól felszerelt Magnus gépekre. Boros László azt mondja, ezeket fegyverzet nélkül gyártják, és nem is terveznek a jövőben ilyen irányú kutatásokat. A nigériaiak ezért a helyi repüléstechnológiai egyetem és egy Kuduna államban található fegyvergyár együttműködésével akarják megkísérelni a frissen vásárolt gépek felfegyverzését.
Miért pont a Fusion?
Hogy esett a nigériai légierő választása egy alapvetően sportrepülőnek indult, könnyűszerkezetes magyar géptípusra?
– A buckás, bozótos területen a mi gépünk egzakt, pontos koordinátákat és információkat tud nyújtani arról, hogy hol állomásoznak, merre mozognak a terroristák csapatai. Mindezt akár több kilométeres távolságból is ki tudja szűrni, az adatokat pedig azonnal, online továbbítja a földi beavatkozó egységeknek, amelyek az információk birtokában hatékonyan tudnak rajtaütéseket szervezni – magyarázza Boros László, azt sem rejtve véka alá, hogy az autókban is használt benzinnel működő gépek üzemeltetése is jóval olcsóbb, mint kerozinnal működő típusoké. Míg egy harci helikopter óránként hatezer dollárért van a levegőben, addig egy Fusion beéri hatvannal.
– Legnagyobb értéke számunkra ennek a megállapodásnak az üzleten felül az, hogy most már elmondhatjuk, egy légierő is alkalmasnak találta a termékünket és a tudásunkat arra, hogy együttműködjön velünk, és használja – mondja az ügyvezető.
Ezenfelül a két ország közötti kapcsolatoknak is jót tesz az üzlet, Déri Endre nigériai tiszteletbeli konzul nemrég arról számolt be, hogy a Magnus Aircrafttal kötött megállapodás csak az első lépése a nigériai légierővel kezdődő magyar együttműködésnek. A nigériai légierő főparancsnoka márciusban Magyarországra látogat, hogy tárgyaljon a pilóták magyarországi kiképzéséről, de további lehetőségként máris felmerült a nigériai állományban működő Mig vadászgépek és Mi harci helikopterek magyar közreműködéssel történő felülvizsgálata is. Egyébként egyre gyakoribb, hogy európai cégek fegyvereket vagy csúcstechnikájú határvédelmi eszközöket szállítsanak afrikai államoknak, az Airbus például 2016-ban jelentette be, hogy fiókvállalatot hoz létre Nigériában.
Ugrásszerű fejlődés
– Nagyon fontos mérföldkő a cég életében a nigériai üzlet. A koronavírus-járvány miatti lezárások minket is megviseltek. Noha pusztán a számadatokból nem derül ki, hiszen a tavalyi évet is nyereséggel fejeztük be, attól a fejlődési pályától, amelyet induláskor felrajzoltunk, jelentősen elmaradtunk. Összehasonlításképpen, 2019-ben száznyolcvanmillió forint árbevételt produkált a cég, ami nagyjából öt-hat eladott gép, míg 2020-ban már majdnem hétszázmillió forint folyt be, és tizenöt gép talált gazdára – értékeli Boros László. Azt is elárulja, formálódik egy újabb, hasonló volumenű afrikai megrendelés is, igaz, itt még nem tartanak a szerződéskötésnél. Nigéria mellett ugyanis Kenya is érdeklődik a Fusion iránt. A tervek szerint itt is a légierő kötelékében repülnének a könnyűszerkezetes magyar gépek, amelyeket elsősorban határvédelemre használnának. Mivel az ország területén nagy kiterjedésű nemzeti parkok találhatók, a sokoldalú gépeket bevethetik az orvvadászok elleni harcban is, vagy a fatolvajok és más illegális tevékenységet űzők visszaszorítására, illetve akár a vadállomány ellenőrzésére.
Az afrikai terjeszkedés különösen szép eredmény a Magnus Aircrafttól, tekintve hogy nem egy nagy múltú, közismert gyártó. Maga a cég még tízéves sincs, 2014-ben kezdték meg a munkát Kecskeméten, 2018-ban csábította át őket Pécsre az akkori városvezetés. Akkor még csupán tizennégy alkalmazottjuk volt, ma már nyolcvan, a nagy volumenű megrendelések miatt viszont százhuszonöt főre tervezik bővíteni a csapatot. De nem csak itthon tapasztalható fejlődés, a cég több leányvállalatot is létrehozott, hogy a forgalmát növelje, így jutottak el Nigériába és Kenyába is. Mindkét országban az a cél, hogy a gépek végső összeszerelését idővel át lehessen helyezni, illetve azok későbbi szervizelését is el tudják látni a leányvállalatok. Nagy előrelépés ez Magyarországnak is, hiszen a második világháború vége óta nem készült nálunk katonai felhasználásra szánt repülőgép. Annak dacára, hogy a katonai repülés hőskorában számos saját fejlesztésű és gyártású gép került ki hazánkból, és a harmincas években is pörgött a repülőgépgyártás, a számos, licenc alapján gyártott modell mellett olyan hazai fejlesztésekkel, mint a Mávag Héja.