Semmi kétség, Gulyás Márton egykori politikai aktivista, jelenlegi műsorvezető adománygyűjtő lobbitevékenysége meglehetősen sikeres a baloldalon. A Krétakör egykori ügyvezetője, a Humán Platform, a Slejm, a Közös Ország Mozgalom, illetve a Partizán alapítója mindig talált forrást és partnert rendszerkritikus politikai-, médiakezdeményezéseihez, amelyek közül kiemelkedik mind a Közös Ország Alapítvány, mind a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány. Előbbi állt ugyanis a Közös Ország Mozgalom és a Slejm-csatorna mögött; utóbbi pedig, a Partizán YouTube-csatorna hátterét biztosítja – számol be a portál.

Hirdetés

Megjelentek a nemzetközi donorok

Akár választási konjunktúrának is lehetne nevezni azt a jelenséget, hogy a 2017-es kampány és a 2018-as parlamenti voksolások idején az eredetileg romaintegrációs tevékenységgel foglalkozó Közös Ország Alapítvány bevétele évi pár millió forintról több 10 millióra ugrott fel. Csakhogy e felfutást nem a felfokozott választói hangulat, és az ebből fakadó közadakozás adta, hanem a nemzetközi donorok megjelenése.

Így kerülhetett képbe az Institute for Democracy LLC, a Soros György-féle Open Society Foundations által csak 2019-ben 145 millióval támogatott Alternatív Közösségek Egyesülete, vagy a Polgár Alapítvány az Esélyekért.

A Közös Ország Alapítvány 2015-ben 29 ezer, egy évre rá 4 millió 970 ezer, majd a voksolásokat megelőző évben már 38 millió 354 ezres bevétellel bírt. 2017-ben tízmilliót használt fel az Institute for Democracy nevű amerikai szervezettől, 14 millió futott be számlájukra a Soros-alapítvány által dotált Polgár Alapítvány az Esélyekért szervezettől, és csak 12 millió érkezett állampolgárok adományaiból. A Kontra.hu számításai szerint a közadakozási arány ekkor 31 százalék.

Az országgyűlési választások évében harmincnyolcról 91 millió 906 ezerre ugrott a Közös Ország Alapítvány összbevétele, amely javarészt a már említett Institute for Democracy, a Soros által pénzelt Alternatív Közösségek Egyesülete, a Polgár Alapítvány az Esélyekért és más cégek donációiból adódott össze. Közadakozásból 42 millió jött össze, ez az összbevétel kevesebb, mint fele.

„Gulyással jött és Gulyással ment a szervezet bevétele”

A Mandiner felhívja rá a figyelmet, ahogy Gulyás Márton érdekeltsége megszűnt, úgy hullottak porba a külföldi pénzek a Közös Ország Alapítványnál.

2019-ben ugyanis csak pár milliós, egészen pontosan 6,2 millió bevételről beszélhetünk, a külföldi donorok pedig felszívódtak, csupán a már említett finanszírozási szálakon Soroshoz köthető szervezetek közül csak az Alternatív Közösségek Egyesülete volt hajlandó pénzt adni a szervezetnek.

A Közös Ország Alapítvány kiürülésével párhuzamosan Gulyásék elkezdték gründolni az új alapítványukat, amely az éppen 2020-ban elinduló Youtube-csatorna, a Partizán fő szponzora lett. A Partizánt tehát a Slejm csatornával ellentétben már nem a Közös Ország Alapítvány pénzelte, hanem a 2020 novemberében létrejövő Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány.

Ez azt jelenti, hogy ahogy Gulyás Márton éppen aktuális csatornáját egy másik alapítvány kezdte el finanszírozni, úgy el is fogytak a források a korábbi csatornáját finanszírozó Közös Ország Alapítvány mögül. A Mandiner úgy fogalmaz: Gulyással jött és Gulyással ment a szervezet bevétele.

Hogy a Partizán YouTube-csatornájának 2020 májusi és a háttéralapítvány 2020 novemberi elindulása között miként zajlott a finanszírozás, nem lehet tudni.

Jelentős bevételnövekedés a Partizánnál

A Partizán mögött álló alapítvány a 2020-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolója szerint 5,4 millió forintból gazdálkodott. Az újabb, parlamenti választást megelőző évben a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány már 272 millió 706 ezres összbevételt tüntetett fel, majd 80 milliós adózott eredménnyel. Jelentős elrugaszkodás 2020-hoz képest, mondhatni, de ezúttal sem a felfokozott választói aktivitás áll a háttérben, hanem a külföldi, tengerentúli donorok adományai.

A Mandiner emlékeztet, tavaly decemberben jelentette be a Partizán Facebook-oldalán, hogy alapítványuk két meghívásos pályázaton is díjazásban részesült. A German Marshall Fund kiírásán 15 ezer dollár, a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán 200 ezer euró díjazásban részesültek. (Ezekre a finanszírozási csatornákra utalhatott Gulyás Márton a minap megjelent Telex-interjúban.)

És míg utóbbi kapcsán kiderült, a civil kezdeményezések támogatását célzó alapítvány egyik vezetője az a Daniel Sachs, aki a Soros-féle Open Society Foundations nemzetközi tanácsadói testületében is helyet foglal. Addig a washingtoni központú Marshall Fund donorlistáján közvetlenül is ott szerepel a Soros-féle alapítvány.

De nem mellékes Gulyás cégalapítása mellett – amely sokak szerint átláthatatlanabbá teszi a Partizán működését – az a 98 ezer dollárnyi adomány, amely az amerikai háttérrel bíró National Endowment for Democracytől folyt be, és amelyből a választási roadshowjukat és a Partizán-kamiont tudták finanszírozni Gulyásék.

Források mellett partnerek is érkeztek

A fentebb említett Telex-interjúban az adományok mellett a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdatról ugyancsak beszélt Gulyás Márton: együttműködtek velük.

Ugyan a volt balliberális miniszterelnök kisebbségi tulajdonos; az adatszolgáltató, elemző és profilozó cég közleménye szerint a volt kormányfő nem vesz részt a cégcsoport napi működésében. (Egykori államtitkára és titkosszolgálati minisztere, Szigetvári Viktor és Ficsor Ádám már annál inkább.)

A DatAdat a 2022-es választási kampányban is felbukkant, mi több, kiállt a szivárványkoalíció kormányfő-aspiránsai, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter mellett. Utóbbi jelölti kampányát a DatAdat közvetlenül is segítette, a parlamenti voksolást elbukó hódmezővásárhelyi polgármester szerint ugyanis a hazai adománygyűjtést náluk, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnál ez a vállalat végezte.

A Mandiner cikkét ITT olvashatják.

Korábban írtuk