Fotó: MTI/Veres Nándor
Hirdetés

– Ön nyilván megint be van zárva, ezúttal persze saját elhatározásából. Mi a legfontosabb most, hogy telnek a napjai?

– A legfontosabb, hogy meggyújtok egy mécsest, égjen a láng azok üdvéért, akiket elragadott a járvány. Sok ember hal meg a világban. Komoly próbát kaptunk föntről. Én nagyon büszke vagyok a magyar népnek arra a részére, amelyik összefog és segít a másiknak. A szeretet vezérli őket. És a hit. Van egy egyházi kitüntetés, amelynek az a neve, hogy A Hit Pajzsa díj. Nálunk, Dunakeszin a sokáig ott szolgáló Brusznyai József atya is megkapta 2013-ban. Az ő testvéröccse volt Brusznyai Árpád, a forradalom 1958-ban kivégzett mártírja. A pajzs önmagában is védelmet jelent, de az igazi biztonságot és bizonyosságot a hit jelenti. Erősítsük imával ezt a hitet!

Korábban írtuk


– A börtönben is az ima segítette? Egyáltalán, lehetett ott imádkozni?

– Csendben, magamban igen. Ha Istenről, hitről volt szó, óvatossá váltunk, figyeltük a spicliket. Nem ítélem el őket, többnyire megzsarolt, sarokba szorított szerencsétlenek voltak. Végül is mindenki maga dönti el, milyen életfonalat követ, ők gyengék voltak a döntéshez. Az operatív tiszt irányította a spicliket, meg is kérdeztem tőle, hogy százados úr, ugye eredménytelen lenne a maguk munkája vamzerek nélkül? Így van, Wittner, mondta kurtán. Felhasználták őket, de észrevettem, hogy kezet még titokban sem fognak velük.

– Az ön börtönének ajtaja az 1963-as amnesztia ellenére is csak 1970-ben nyílt ki… Mit ajánl nekünk türelmetlenség ellen?

– A családot. Ami az emberiség igazgyöngye. Én nem vagyok türelmetlen. Persze, a Kúria kimondta, hogy jogos volt a felkelők fegyveres védekezése, de nincs minden rendben, a halottak egy részét még nem mentették fel semmisségi határozattal. Talán ez türelmetlenné tesz. Vannak, akik szeretnék, ha már nem számítanánk, de azért mi még időnként hírt adunk magunkról. Megtart a hit. Nézem, amint a klímahuszárok aggódnak az éghajlatért. De látszik, hogy hitük nincs, csak gőgjük van. Ez a világ gonoszabb lett Gomoránál is. Volt, aki azt mondta, elviszi az egész raklap lisztet a boltból. Így nem lehet élni.

– Wittner Mária menyit vásárolt?

– Egy kilót. Sütöttem valamit húsvétra. Tartsuk meg az emberségünket. Itt a kormány, megtesz mindent a járvány közepette, és vannak, akik gyűlölettel válaszolnak erre. Ez nekem elfogadhatatlan. A legnagyobb energia a szeretet energiája. Ezt állítólag a fizikus Einstein is megírta a lányának az utolsó levelében.

– Nézzük csak, 1945, 1956, kádári megtorlás és most a járvány… Nem sok ez egy népnek, az ön generációjának?

– A magyarság nagyon sok próbát kapott, amit mondott, az csak az utóbbi idők listája. De lesz még ennél nagyobb próba is. És ott kell megint magunk elé tartani a hit pajzsát! Néztem az ország­gyűlési közvetítéseket, és elgondolkodtam. Még a képernyőn is átsüt az a perzselő gyűlölet, ami az ellenzéki oldalról sugárzik. Meglovagolták a járványt is! Eddig egyetlen ellenzéki párt csinált valós politikát a parlamentben, a MIÉP. Az a nemzet érdekeit nézte, ezért ha kellett, nem szégyellt odaállni a kormány mellé, de legalábbis nem akarta elgáncsolni. A mai, torz ellenzék csak a hatalmat akarja, és leigázni az embereket testben és lélekben.

– Visszatérne a Rákosi–Gerő–Farkas–Révai-négyesfogat politikája?

– Hát persze. Visszatért már a Gyurcsány-kormány idején is, legfőképp 2006 őszén. Elege is lett belőle az embereknek. Már akkor tudtam, hogy letűnnek a színről 2010-ben. Gyurcsány nemcsak hazudott, lopott, de élvezte is a hatalmat! Tudjuk, hogy aki élvezi a hatalmat, annak nem szabad a kezébe adni. A hatalmat csak olyan emberre szabad bízni, akinek az teher. Édes teher, amivel a nemzetéért tehet. Most jó helyen van.

– Eljött az a világ, amelyért ’56-ban fegyvert fogott?

– Egyetlen pártba sem léptem be, hallgattam Széchenyire, aki azt mondta, a pártoskodás a nemzet megrontója. De mégis vannak dolgok, amelyek között választani kell. Nemzetben gondolkodom, a nemzeti érdekek és célok szemüvegén keresztül figyelek mindent, így a hatalom ténykedését is. Ez a hatalom kirántotta a nemzetet a pocsolyából, rangot, hírnevet és elismerést harcolt ki neki. Tisztelet azoknak, akik ezt az édes, de nagy terhet vállalták, mindenekelőtt a miniszterelnöknek. Nem véletlen, hogy ez a rendszer, hivatalosan meghirdetve is, ’56 alapjain áll.

– Gyurcsány szerint ők állnak a forradalom alapjain, mondván, a reformkommunisták vitték akkor a zászlót, a felkelők, akiket időnként csőcseléknek nevez, csak lerombolták mindazt, amit a reformkommunisták elértek október 28-ig…

– Ahányszor hallom ezt, annyiszor döbbenek meg. A reformkommunisták csinálták a forradalmat?! De hát mégsem őket akasztgatta fel később Kádár. Nem velük van tele a 301-es parcella, hanem a Tóth Ilonákkal, a Bakos Gyulánékkal.

– Nagy Imrére gondolnak, mint a legfőbb reformerre, és őt fel is akasztották…

– Igen, ő saját elvtársai kezétől halt meg, így teljesedett be a sorsa. Ha életben hagyják, Kádárnak sosem lett volna nyugta tőle. Lopják a forradalmat… Azt mondja Gyurcsány egy ízben, hogy nincs annyi szakdolgozat, mint amennyit az ő tisztessége jelent. De hát tudja, hogy mi az a tisztesség? Ha tudná, nem történt volna meg 2006. október 23. Ha tudná, akkor nem lökte volna a gödör aljára és nem hazudta volna tele az országot. Március 15-én gyerekekkel vetette körbe magát a múzeumkerti megemlékezésen, a timpanon mögé pedig mesterlövészeket állított. Gyáva ember.

– Bukott, majd feléledt, és visszajött, maga előtt tolva a feleségét. Sőt, legutóbb húsz bölcs pontot ajánlott a nemzetnek…

– Gusztustalan, ahogy éppen most alkalmatlankodik. Pontok, amikor 2006–2010 között egyetlenegy Fidesz-indítványt és javaslatot sem fogadott el ő és a pártja a parlamentben. Nehéz megérteni azt az ellenzéket, amely azt sem tudja, hogy az ima ereje nagyobb a gyűlölet erejénél! Gyurcsány egyszer azt mondta, levette a kezét a Szűzanya az országról, de majd jönnek ők! Hogy hasonlíthatja magát Magyarország égi királynőjéhez?! Ő legfeljebb a bolondok királya lehet.

– A DK mégis kapott 15-20 százalékot. A Kádár-nosztalgia után itt a Gyurcsány-nosztalgia?

– Csak rosszat tett mindenkivel. A 2008-as válság idején elvette tőlünk, ötvenhatos börtönviseltektől is azt, amit az Antall-kormány adott, korrigálva Kádár egyik méltánytalan intézkedését. Elvenni. Mindig ezt csinálja a baloldal. Kádár 1982-ben, amikor bevitte az országot az IMF-be, teljesen kiszolgáltatta az állam vagyonát. Gyurcsány 2008-ban lelkiismeret-furdalás nélkül terhelt rá a magyarokra húszmilliárdos hitelt… A bőrünkön éreztük a diktatúrát ’89 előtt, de 2006-ban is. De háborogni, azt tud Gyurcsány, hogy Orbán Viktor vissza akar szerezni valamit az eltékozolt értékekből.

– Ki rombolja le végre a széthúzásunkról költött hamis mítoszt? Merthogy széles körben az kering rólunk a világban, békétlenek, összeférhetetlenek vagyunk, nem ismerjük a szolidaritás fogalmát…

– Mi magunk romboljuk le. Hány spontán mód alakult segítő csoport működik, önkéntesek jelentkeznek az egészségügybe, és így tovább. Mit akar velünk az Isten? Nem tudjuk. Annyi biztos, az ő akarata nélkül a hajunk szála sem görbülhet meg. És ez az ország fájdalmas áldozatai ellenére is helytállással tűri a válságot. Vajon miért gondolja Gyurcsány, hogy nekünk most pont a Sátán sugallatára lenne szükségünk? Én nem szavaztam meg annak idején az ország uniós csatlakozását. Pontosan tudtam, hogy Nyugatról soha, semmi jó sem jöhet. Ezt már egyszer átéltem.