Néhány héttel ezelőtt kiszivárgott, megszorításokat várna el a magyar kormánytól a Nemzetközi Valutaalap – a hírek egyebek mellett a nyugdíjak és a családi pótlék csökkentéséről, a személyi jövedelemadó emeléséről, valamint általános, értékalapú ingatlanadóról szóltak. Nyilvánvaló volt azonban, hogy az Orbán-kabinet nem hoz ilyen intézkedéseket, hiszen ez ellentétes lenne az eddigi gazdaságpolitikával, amelynek alapeleme, hogy a kiadáscsökkentő, bevételnövelő lépések a lehető legkisebb mértékben sújtsák az embereket.

Mindezt visszaigazolta a Matolcsy György által most bejelentett egyenlegjavító intézkedéscsomag is, amely nem a társadalom megsarcolásán, hanem a feketegazdaság visszaszorításán, a gazdagok terheinek növelésén és a bürokrácia csökkentésén alapul.

A 397 milliárdos csomag közel harmadát, 120 milliárd forintot a gazdaság kifehérítése, az adóelkerülés visszaszorítása, illetve a kisvállalati adózás szabályainak megváltoztatása teszi ki. A jövőben minden pénztárgép interneten keresztül közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi rendszerébe küldi a forgalmi adatokat, így kevesebb lehet az eltitkolt bevétel, több az államnak befizetett áfa – ez 95 milliárd forintot jelenthet 2013-ban. Emellé jön 15 milliárd forint tervezett pluszbevétel a kisvállalati adózás szabályváltozásainak köszönhetően, illetve tízmilliárd abból, hogy a sertéságazatban is bevezetik a mezőgazdaság más területein már bevállt fordított áfát.

Emelkednek a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők terhei is. Eddig ugyanis nagyjából 7,9 millió forint éves jövedelemig kellett társadalombiztosítási járulékot fizetni, az e feletti jövedelemre nem. 2013-tól azonban nem lesz ilyen plafon, ami megközelítőleg negyvenezer embert érint és 51 milliárdos állami pluszbevételt eredményezhet.

A korábban tervezettnél nagyjából harmincmilliárd forinttal több pénz folyhat be a pénzügyi tranzakciós illetékből azzal a lépéssel, hogy a készpénzfelvételt 0,1 helyett 0,3 százalékos kulcs terheli majd. Szintén ekkora pluszbevételt, tíz- helyett negyvenmilliárdot vár a kormány attól is, hogy megemelték a Magyar Államkincstár illetékkötelezettségét. Engedtek azonban a nemzetközi szervezetek nyomásának, és a Magyar Nemzeti Bankot mégsem terheli majd a tranzakciós illeték, mint ismert, ezt a brüsszeli bizottság és az IMF sem nézte volna jó szemmel.

A bevételnövelés mellett számos takarékossági intézkedésről is döntött a kabinet. A tanárok és a kormány számára fájdalmas lépés, ugyanakkor jelentős, 73 milliárdos kiadáscsökkentést jelenthet, hogy a pedagógus-életpálymodell bevezetését 2013 szeptemberéről 2014 januárjára halaszthatják. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azonban közölte, ez nincs kőbe vésve, tehát ha a következő esztendőben a most vártnál nagyobb lesz a gazdasági növekedés, akkor jövő szeptemberben mégis lesz béremelés a pedagógusoknál. Amennyiben létrejön az EU- és IMFmegállapodás, lehetőség nyílik arra is, hogy az uniós pályázatok hazai társfi nanszírozását tizenötről öt százalékra csökkentsék, ami 55 milliárd forintot jelenthetne jövőre.

Körülbelül harmincmilliárd forintos lefaragást eredményezhetnek a közszféra kapcsán bejelentett intézkedések. Ezek értelmében 22 ezer fővel csökkenhet az itt dolgozók létszáma, elsősorban annak köszönhetően, hogy néhány terület – például az egészségügy – kivételével a nyugdíjba vonulók helyét nem töltik fel a következő három esztendőben. Döntöttek arról is, hogy aki a közszférában jövedelmet szerez, nem kaphat mellette nyugdíjat is. További nyolc-tíz milliárdos kiadáscsökkenést vár a kabinet attól a lépéstől, hogy az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásoknál felső korlátot vezetnek be, vagyis az egy főre eső juttatás nem lehet több 47 ezer forintnál.

A kormány módosított a 2012-es és 2013-as növekedési előrejelzésen és hiánycélon is, aminek az elsődleges oka az, hogy az eurózóna nevekedése is kisebb a vártnál. A kabinet idén 0,1 százalékos GDP-arányos növekedés helyett 1,2 százalékos recesszióval, jövőre 1,6 helyett egyszázalékos növekedéssel számol. Az államháztartási hiánycél pedig idén 2,5 helyett 2,7 százalék, jövőre 2,2 helyett szintén 2,7 százalék lesz.

– Nem lepett meg a nemzetgazdasági miniszter bejelentése, a levegőben volt már a most nyilvánosságra hozott csomag – mondta a Demokratának Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. – Az intézkedéseknek két alapvető oka van. Az egyik, hogy így Magyarország, ha kell, IMF-védőháló nélkül is meg tud állni a saját lábán. A másik, hogy bár számos lépést tettünk a eleti nyitás érdekében, de ez nem megy egyik napról a másikra, ott is nehezen nyitják meg a bukszájukat, így egyelőre ezekre a pénzekre sem számíthatunk.

Az unióval, illetve a valutaalappal történő megállapodásról Lentner Csaba azt mondta: a nemzetközi szervezetek vélhetően pozitívan fogadják majd a lépéseket, ám mivel már csak szűk két hónap van hátra az évből, idén szerinte már nem várható megegyezés. A kormányt azonban nem is sürgeti az idő, hiszen a magyar gazdaság stabil, a célok tarthatóak.

– Aminek nem örülök, az az, hogy az MNB nem veszi ki a részét a válság enyhítéséből. Az amerikai jegybank, a FED például nemrégiben jelentette be, hogy havonta 40 milliárd dollárnyi jelzáloglevelet vásárol fel, ezzel segíti az amerikai gazdaság élénkítését, egyúttal a komány költségvetési politikáját. Az Európai Központi Bank ugyancsak a költségvetési politikákat támogató államkötvény- vásárlásokba kezd. A Magyar Nemzeti Bank mindeközben nemzetközi nyomásra kimarad a tranzakciós illeték fizetéséből, sőt ellendrukkerként figyeli a kormány erőfeszítéseit. Jövő év tavaszára éppen ezért olyan bejelentést várok, amely szerint a jegybanki devizatartalék egy részéből finanszírozzák a lejáró magyar állampapírokat – tette hozzá a közgazdász.

– Ami viszont pozitív, hogy a kormányzat tartja magát az alapvető irányelvekhez. Arra törekedtek, hogy a most bejelentett lépések a lehető legkisebb mértékben sújtsák a társadalmat, és a magasabb, 2,7-es új hiánycél is alatta marad a háromszázalékos maastrichti követelményeknek.

A Matolcsy György által bejelentett csomagot a pénzügyi elemzők és az Európai Bizottság illetékesei is üdvözölték. Elemzők szerint az egyenlegjavító intézkedések korrektek, nagymértékben szolgálják a gazdaság kifehérítését, a hiánycél pedig tartható. Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője pedig örömét fejezte ki, hogy a nemzeti bank kikerül a tranzakciós illeték hatálya alól. Általános vélemény, hogy ezzel a lépéssel hazánk közelebb került az IMF készenléti hitelkeretéről szóló megállapodáshoz.

Bándy Péter