Akik megművelik…
A nemzeti parki pályázatok nyertesei Bitay Mártontól, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárától vehették át a szerződéseket.
– A „Földet a Gazdáknak” Program során mintegy 250 ezer hektár kerül földhaszonbérleti szerződésekkel fiatal pályakezdőkhöz és családi vállalkozásokhoz – mondta a Demokratának Bitay Márton állami földprogramokért felelős államtitkár.
Jelenleg körülbelül 600 ezer hektár mezőgazdasági besorolású terület van Magyarországon. Ezt a területet az előző kormány idején nagyjából 600 nagyvállalkozó zöldbáró bérelte. A kisgazdák virágföldet sem kaptak. Bitay Márton hangsúlyozta, a 2010-es kormányváltás előtt zavaros állapotok uralkodtak a minisztériumban, ahol raklapnyi papírok között kellett rendet teremteniük. Ez a munka még nem fejeződött be: ennyire terhes örökséget hagyott a második Orbán-kormányra a szocialista hatalom.
Kiderült, voltak olyan földterületek, melyeket egy forintért béreltek aranykoronánként az államtól, illetve olyan bérleti szerződésre is bukkantak, ami a baloldal bennfenteseinek 99 évre 8 ezer hektárt adott haszonbérbe potom összegért, halászati, vadászati és bányászati joggal felturbózva. De voltak olyan esetek is, amikor az állam nem is sejtette, hogy az a terület az övé, illetve olyannal is találkozni lehetett, hogy az állam nem is tudta, ki műveli az adott földet. Ezen változtatni kellett. Ezért lett a kormány célja, hogy a nagygazdaságok helyett természetes személyek kerüljenek a program középpontjába.
A föld a gazdáké
2010 után megváltozott a földdel kapcsolatos stratégia. A cél az lett, hogy tiszta feltételek mellett, átlátható pályázati rendszerben ezt a hatalmas nemzeti tulajdonú területet újraosszák, és azon olyan természetes személyek jussanak földhöz, akik nem tudtak saját tulajdonú birtokot vásárolni. Olyanok, akik szívügyüknek tekintik a mezőgazdaságot és nem üzlet tárgyaként tekintenek a magyar termőföldre. A program az állattartást vállaló családi gazdaságokat támogatja, illetve a fiatal pályakezdőket. Fontos volt továbbá a nemzeti szuverenitás erősítése, valamint a spekulánsok kizárása is, éppen ezért célként fogalmazták meg, hogy a jelenlegi ötven helyett nyolcvan százalékra növekedjen a családi gazdaságok aránya, húsz százalékra csökkentve a nagybirtokok arányát.
A pályázat egyik feltételeként jelent meg, hogy a nagygazdaságok kizárása érdekében az ezerkétszáz hektárral nagyobb földterülettel rendelkezők nem is pályázhatnak. A lényeg tehát, hogy kevesebb mint feleannyi területen az év végére megtízszerezzék a földhasználók számát.
Birtokaink védelme
– A kormány birtokpolitikája a magyar föld megvédése érdekében három pillérre épül – húzta alá el Bitay Márton. – Az egyik a földtörvény, ami biztosítja, hogy a helyben lakó gazdák kapjanak földet olyan elővásárlási jog keretében, ahol az úgynevezett helyi gazdákból álló földbizottságok döntenek majd arról, hogy ki kapjon birtokot és ki nem. Ezek a bizottságok május elsejétől földforgalmi vétójogot is kapnak. Csak e bizottságok jóváhagyásával a megfelelő hatósági eljárásokon átesve vásárolható föld a jövőben. Egy olyan elővásárlási sorrendet állapított meg az új szabályozás, amelynek alapján a rangsorban hetedik helyen álló természetes személynek is még a helyben lakó gazdákból kell kikerülnie.
A második pillér a zsebszerződések elleni küzdelem, melynek keretében a jövő évtől egy szándékosan bonyolult bürokratikus rendszerrel akadályozzák majd meg az uniós polgárok földvásárlását.
– Igen fontos elem az is, hogy egyedi jellel ellátott dokumentumon lehet csak adásvételi szerződéseket kötni, így nem nyílik lehetőség arra, hogy a zsebszerződések a fiókból előkerülve hatályba lépjenek – nyugtat meg Bitay Márton. Ez utóbbi annak tudatában fontos, hogy jövő év májusától megnyílik a földpiac az európai uniós tagállami polgárok előtt is. A harmadik pillér pedig maga a „Földet a gazdának” program. E cselekvési terv keretében mintegy 140 ezer hektár természetvédelmi területen lévő állami földeket adnak át haszonbérleti szerződések formájában, avat be a részletekbe az államtitkár.
A tíz évre szóló megállapodás többek között a Fertő–Hanság, a Balaton-felvidéki, a Duna–Dráva, a Duna–Ipoly, a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Park területét érinti. Ezen szerződések szigorú feltételek között rögzítik, hogy a területen milyen szabályok szerint lehet állattartással foglalkozni úgy, hogy a természetvédelmi törvényeket betartsák, valamint az ott élő állatvilág életét, nyugalmát ne veszélyeztessék.
Fiatal nyertesek
Ez utóbbi szempontokat is figyelembe véve pályázott és nyert többek között Ferencsik Anna, aki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi területén kapott birtokot. Itt egyébként 1400 hektár országos jelentőségű természetvédelmi területre vonatkozóan tettek közzé pályázati felhívásokat. Az eredmények megismerése után tizennégyen vehették át a szerződéseiket, köztük Anna is, aki még csak 19 éves, nemrég érettségizett, de már most 17 hektár föld bérlőjének számít, s ehhez jön hozzá a most elnyert 59 hektár.
– Tapolcán élünk a családommal, így együtt működtetünk családi gazdaságot. Édesapám agrármérnök, aki szintén ezzel foglalkozik, s az ő, illetve édesanyám támogatásával döntöttünk úgy, hogy én is az agráriumban keresem meg a kenyérre valót. Úgy gondolom, ezzel az elnyert területtel végre egy életképes gazdaságot tudunk teremteni magunknak, amely biztosítani fogja a jövőnket. Ma ugyanis családi háttér nélkül egy ilyen vállalkozást létrehozni szinte lehetetlen – mondja a fiatal lány.
Mint Anna elmondta, ezek a területek természetvédelmi kezelés alatt állnak, így kell egy állatállomány, amelyet mintegy ötven őshonos magyar birkával együtt fognak a földeken legeltetni.
– Főleg itt Nyirádon, ahol elnyertük a területeket egy különösen védett lepkefaj található. Ezek az úgynevezett vérfűboglárkák, amelyek sajnos Magyarországon is erősen veszélyeztetett fajnak számítanak a folyamatos élőhely-szűkülés miatt. Egy egyed természeti értéke meghaladja az ötvenezer forintot. Éppen ezért ezeken a területeken csak mozaikosan lehet kaszálni, minden évben máshol, s közben arra is figyelni kell, hogy a növényzet legalább harminc százaléka érintetlen maradjon. Ezek a lepkék egy hangyafajjal élnek szimbiózisban és a természetvédők ezeket szeretnék megvédeni, lehetőség szerint még szaporítani is. Anna örül, hogy édesapja támogató szakértelme mögötte áll, mivel szüksége van a felkészültségére és tudására is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén egyébként 21 birtoktestre összesen negyvenöten jelentkeztek.
A 14 nyertes 15 eredményes pályázatot nyújtott be, így az első körben 1200 hektárt tudnak haszonbérletbe adni. Nagyon örül a lehetőségnek és boldog, hogy végre fejlesztheti állományát Kézsmárki Sándor is, aki Marcaliból érkezett és a Duna–Dráva Nemzeti Park által meghirdetett pályázat egyik győztese. Itt a pályázatok 88 százalékát természetes személy nyerte meg. A 2498 hektár védett ingatlan közül, a 73 birtoktest egyikét ő kapta, egy 130 hektáros területet.
– Elsősorban őshonos magyar szürkékkel foglalkozom, a teljes állatállomány 180-as nagyságú, ebből 60 a fajtafenntartó és génmegőrző szürkemarha. Ez egy különösen kiemelt fajta, amit a fajtamegőrzés céljából tartunk.
Kézsmárki Sándorék a nemzeti parkkal immár tizenöt éve nagyon szoros együttműködésben dolgoznak, közösen alakítanak ki állattartásra, legeltetésre alkalmas területeket.
– Amik úgy jönnek létre, hogy először ezeket az elhanyagolt, bokros földeket lekaszálják, majd jönnek az én magyar szürkéim és „rászorítom” őket a területre, amit így visszaadunk a normális kultúrnövényeknek – mondja Sándor, aki számára a tíz évre szóló bérleti szerződés azért hasznos, mert több őshonos állata lehet, ami több borjúszaporulatot jelent, valamint fix támogatásokat is kap többek között a Natura 2000 nevű uniós támogatást, ráadásul a legeltetéssel a területet is tisztán tudja tartani.
A kétpilléres gazdaság
A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, amely Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyét foglalja magába, 1214 hektár természetvédelmi területet hirdettek meg, ahol végül a 16 birtoktestből álló legelőre, kaszálóra mintegy 57 pályázat érkezett be. Itt is nagyjából három-négyszeres túljelentkezés volt, ami a Nemzeti Parkok vonatkozásában általánosnak volt tekinthető.
– A „Földet a Gazdáknak” program garantálja, hogy hosszú távon a föld magyar kézben maradjon – magyarázza Szőllősi Mihály, aki 1999 óta működik gazdálkodóként. A borászat az, ami közel áll a szívéhez. – Kertészmérnök vagyok, hobbiként pedig mindig is érdekelt a borkészítés, így kezdtem el ezzel a területtel foglalkozni – számol be a kezdetekről. – Két részre lehet bontani a munkámat. Egyrészt a családi gazdaságban dolgozunk a lányommal és a feleségemmel. A másik a borászat, s büszkén mondhatom, hogy 2009-ben az év pincészete lettünk – ecseteli a nem mindennapi eredményt a gazda.
A Neszmélyről érkezett gazda két pályázaton összesen mintegy száz hektárt nyert. Érthetően örül a haszonbérletnek, hiszen végre a biztosítottak a vendégfogadás feltételei.
– Most úgy másfélszáz fő a kapacitásunk, de szeretnénk ezt a számot növelni. De az állattartás, az állománynevelés is fontos szempontnak számít.
– Az elnyert legelőn szeretnénk birkát, kecskét tartani és az ebből előállított kecsketej, juhtúró, birkasajt, kecskesajt lenne az a profil, ami egyedülálló lenne a környéken. Ám a legfontosabb, hogy vegyszermentes bioélelmiszert tudjunk biztosítani a vendégeink számára. Ez a cél, ezért pályáztunk erre a legelőterületre. Örülünk a lehetőségnek és mindent megteszünk annak érdekében, hogy úgy tudjuk művelni majd, ahogy azt a Nemzeti Park szabályai előírják.
A „Földet a gazdáknak” program tovább folytatódik. A most kiosztott természetvédelmi területek után késő ősztől a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésében álló mintegy 110 ezer hektár állami birtoktest kerül pályázat útján haszonbérletbe.
Takó Szabolcs