Hirdetés

Adrien Jassogne belga budapesti független tudósító, volt rendőrtiszt egyrészt politikai meggyőződésből, másrészt a biztonságosabb, kiszámíthatóbb élet miatt döntött úgy, hogy Magyarországra emigrál.

– Egy 2014-es budapesti látogatás során éreztem azt először, hogy ide tartozom – meséli lapunknak. Jassogne-t 2017-ben egészségi okokból nyugdíjazták, ezek után Magyarországra költözött, majd létrehozott egy Facebook-oldalt Orbán Viktort támogatom név alatt, posztjai több mint másfél millió emberhez értek el. A volt rendőrtiszt egyáltalán nem bánta meg a költözést. Magyarországra ma már az otthonaként tekint, köszönhetően a magyaroktól kapott meleg fogadtatásnak is.

– Budapest szép, nyugodt város, ami nekem hihetetlen biztonságérzetet nyújt, főként a hatéves brüsszeli szolgálat után.

Szubjektív biztonságérzet

Adrien Jassogne testközelből tapasztalta a város mindennapjait megkeserítő, főleg bevándorló hátterű emberekhez kötődő bűnözést, amit szerinte Belgium megpróbál leplezni. A nyugat-európai integrációt teljes kudarcnak tartja.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

– Belgiumban, de főként Brüsszelben nagyszámú muszlim közösség él, politikai képviselete is van, például az ISLAM (Intégrité, Solidarité, Liberté, Authenticité, Moralité – a szerk.) nevű szélsőséges párt, amely törvényesen indulhat a választásokon. A saria, a muzulmán vallási törvénykezés bevezetését szorgalmazza, ideértve például a férfiak és nők elkülönítését a tömegközlekedésben. Ez persze innen, Magyarországról nézve teljesen abszurdnak hangzik, de attól még így van, és a belga kormány minden retorzió nélkül tűri – meséli.

Adrien Jassogne

– Svédországban katasztrofális a közbiztonság helyzete – ezt már Erik Almqvist, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt volt parlamenti képviselője és gazdaságpolitikai szóvivője mondja, aki 2013-ban felhagyott a pártpolitizálással, és Magyarországra költözött. Azóta a Ja till Ungern (Igen Magyarországra!) nevű Facebook-oldal szerkesztője, amely hazánkról közöl olyan híreket, melyekről a nyugati mainstream sajtó nem számol be.

A svéd közbiztonságról alkotott véleményét Erik Almqvist egy két hete történt esettel illusztrálja. A svéd Dalarnai Egyetem hallgatói önkormányzati képviselője nyilvános levelében hívta fel rá a vezetőség figyelmét, hogy a főként bevándorlók lakta városrészben lévő kollégiumban és környékén uralkodó drámai mértékű bűnözés miatt a hallgatók sorra függesztik fel a tanulmányaikat. A közlemény szerint a rendszeressé váló nemi erőszak, rablás, betörések, fegyveres támadások és gyújtogatások miatt a diákok mindennapos félelemben élnek.

Fotó: T. Szántó György / Demokrata
Erik Almqvist

– Amikor megérkeztem Budapestre, magyar ismerőseim figyelmeztettek a nyolcadik kerület veszélyeire. Mivel a közelben lakom, és sokat járok arra, határozottan elmondhatom, hogy Svédországban több száz olyan környék található, amelyet még a Hős utcánál is jobban félek meglátogatni. A Hős utcánál kettesével járnak a rendőrök, míg a svédországi no-go zónákba a hatóságok erősítés nélkül be sem merik tenni a lábukat – meséli.

Az Észak- és Nyugat-Európában tapasztalható iszlamizáció és a növekvő bűnözés mellett azonban más problémákkal is szembesültek szülőhazájukban a ma már Magyarországon élő emigránsok.

Kiéleződő társadalmi feszültségek

– Franciaországban tartósan magas a munkanélküliség, a vidéket szisztematikusan leépítik, az emberek többsége meg elszegényedik – vázolja fel lapunknak a jelenleg Budapesten élő Almássy Ferenc francia–magyar újságíró, a 2016-ban indult, a közép-európai térség tárgyilagos megismertetésére szakosodott, több nyelven is olvasható Visegrad Post hírportál alapító-főszerkesztője. A keresztény-konzervatív értékeket valló, magyar anya és francia mérnök apa gyermekeként Párizsban felnövő Almássy Ferenc 2010-ben döntött úgy, hogy Magyarországra költözik. Úgy látja: a franciaországi társadalmi feszültségek egyre inkább kiéleződnek, elég a majdnem két éve tartó, a kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárga mellényes mozgalom tüntetéseire gondolni.

– Háromfelé szakadt Franciaország. A belvárosokban összpontosul a liberális globalista „elit”, a külvárosokban élnek a bevándorlóhátterű „újfranciák”, akik az első csoport kiszolgálói – ételfutárok, sofőrök, munkások, takarítók, szállítók, drogdílerek –, és vidéken pedig az elfeledett, elszegényedő dolgozó nép. Ez utóbbi adja a bázisát a sárga mellényes mozgalomnak, amit erőszakkal és zsarnoki módszerekkel fojtott el Macron elnök. A bajt tetézi a fékezhetetlennek tűnő népességcsere, elég csak megnézni a tizenkétmillió lakosú Párizs megyét, ahol ma már az újszülöttek hetvenöt százaléka nem európai származású. Ezenfelül évente körülbelül háromszázezer ember érkezik Franciaországba főként Afrikából, akik potenciális veszélyt jelentenek a társadalomra – fejti ki az újságíró.

Almássy Ferenc

Egész pályás letámadás

John Morgan

Az amerikai állampolgárságú John Morgan szabadúszó író és szerkesztő szerint a tengerentúlon sem épp rózsás a helyzet. A férfi, aki erdélyi szász ősöket is magáénak mondhat, a Michigani Egyetemen végzett angol nyelv szakon, majd író és szerkesztő lett. 2014 januárjában érkezett hazánkba, és bár jelenleg kétlaki életet él, reméli, hogy hamarosan végleg letelepedhet Magyarországon.

– Mindenkit lenyűgöz Amerika gazdagsága és hatalma, de a valóság az, hogy iszonyúan nagy nehézségek előtt áll, elég csak megnézni a rombolást, amit a Black Lives Matter végez, és ami csak egy tünete mindannak a társadalmi feszültségnek, amely évtizedek óta jellemzi Amerikát – mondja.

John Morgan úgy látja, hogy az amerikai közgondolkodásban az individualizmus van piedesztálra állítva, nem pedig a közösségi szellem, így az országnak ma már nincsen valódi identitástudata, és az ebből fakadó társadalmi instabilitás miatt sokan aggódva néznek a jövő elébe.

– Természetesen Magyarország sem tökéletes, viszont csodálattal tekintek a magyarok erős nemzeti identitástudatára, a szabadság és a hagyományaik tiszteletére. Többek között ezért döntöttem úgy, hogy szeretnék én is ennek a részese lenni – mondja az amerikai író.

Erik Almqvist szerint a svéd társadalomnak sikerült gyakorlatilag minden új baloldali gondolatot és utópiát magába szívnia.

– Magyarországon ez elképzelhetetlen, de a svéd egyház politikai aktivistaként működő leszbikus püspökeivel támogatja az LMBT-mozgalmat, a nyitott határokat, és tárt karokkal várja a muszlim bevándorlókat – példálózik. Ennek okát abban látja, hogy az egész társadalmat átszövő intézményeket a radikális baloldal ideológiái uralják. Ezt tapasztalni mind az oktatás, mind a kultúra, mind a média területén: szinte száz százalékban a liberális-baloldali narratíva érvényesül, és ismeretlen a vélemények sokszínűsége, a kiegyensúlyozottság.

Liberális véleménybuborék

Erik Almqvist szerint a baloldali-liberális média teljes dominanciája mellett a másik nagy probléma az internet egyre erősebb cenzúrázása, amelyet a svéd kormány bátorít.

– Természetesen Magyarországot sem mentesítették a cenzúra alól a nagy amerikai techcégek, mint a Facebook, de a kormány legalább kiállt ez ellen, és egyúttal a szólásszabadság védelmében. Magyarországon sokkal plurálisabb a média, mint a legtöbb nyugati országban – szögezi le a volt képviselő.

Papíron az Egyesült Államokban a legnagyobb a véleménynyilvánítás szabadsága, ám John Morgan szerint a valóság ma már egészen más. Úgy tapasztalja, mindinkább igyekeznek elfojtani a konzervatív hangokat a közösségi médiában, Hollywoodban és az olyan platformokon, mint az Amazon, amely a világ legnagyobb könyvkereskedője a 2016-os választások óta. Ezzel ellentétben úgy látja, Magyarország határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy a liberális szélsőségesek ne monopolizálják a kultúrát és a médiumokat, mint Amerikában, de közben mégis megmaradt a vélemények sokszínűsége.

– Itt-tartózkodásom alatt értettem meg, hogy a politikai „sakktáblán” valójában konzervatív vagyok. Ez a kategória Belgiumban nem igazán létezik, ott ugyanis „politikai korrektséggel” szembeni ellenállás bármilyen formáját szélsőjobboldaliságnak tekintik. Ha nem vagy liberális, szocialista, kommunista vagy zöld, akkor fasiszta, náci, rasszista vagy – mondja Adrien Jassogne, majd elmeséli a barátja történetét, akit azért rúgtak ki egy helyi vállalattól, mert megosztott egy Orbán Viktort támogató Facebook-bejegyzést. Mondván, politikai ideológiái szélsőségesek és ellentétesek a cég értékeivel. Jassogne szerint sok belga támogatja Orbán Viktort, de félnek róla beszélni, mert nem akarják elveszíteni munkájukat.

A volt rendőrtiszt úgy véli, a magyar ellenzékieknek fogalmuk sincsen arról, hogy milyen az, amikor sérül a demokrácia.

– Akik a Parlament előtt tüntetnek, vajon tudják, hogy Magyarországgal ellentétben az olyan „nagy demokratikus mintaállamban”, mint Belgium, tilos demonstrálni a parlament előtt? Esetleg azt, hogy ha egy belga nem jelenik meg a szavazáson, bírságot kell fizetnie? – teszi fel a kérdést Adrien Jassogne.

A legokosabb európai vezető

A politikai aktivisták emigrálásának motivációjában természetesen a politikai szimpátia is sokat nyomott a latban. Adrien Jassogne szerint Brüsszel fél az igazságtól, ezért inkább Európa rossz gyerekeként mutatja Magyarországot. Ezzel szemben Orbán Viktor tudja, mennyire fontos megállítani az országhatáron az olyan fenyegetéseket, amelyek felboríthatják a meglévő társadalmi rendet és a hagyományos életmódunkat, ezért felvette a kesztyűt Soros György külföldi beavatkozásaival szemben. A volt rendőrtiszt elmondja, attól még, mert itt kevesebb muszlim él, mint a nyugat-európai országokban, nem lesz Magyarország iszlamofób vagy rasszista. Szerinte az igazi különbség az integrációban, a befogadó ország értékeinek és kultúrájának tiszteletben tartásában rejlik. Ez az elv, köszönhetően a politikai elitnek, a nyugat-európai országokban nem érvényes.

Hozzá hasonlóan vélekedik John Morgan is: a magyar miniszterelnököt a leg­okosabb európai vezetőnek tartja, akinek egyedülálló képessége van arra, hogy előre jelezze, mi fog történni a jövőben, ahogy azt a migránsválsággal is demonstrálta.

Erik Almqvist Magyarország gazdasági kilátásait méltatja.

– Svédország szerencsésebb történelmi fejlődése okán természetesen gazdagabb, mint Magyarország, de nem mondanám, hogy gazdasági lehetőségei nagyobbak volnának. Éppen ellenkezőleg, egy főre eső GDP-ben mérve Magyarország gazdasági növekedése sokkal nagyobb, ami tágabb mozgásteret enged az állami költségvetésben az új reformok, adócsökkentések és beruházások számára.

A volt politikus azt tapasztalja, hogy miközben Magyarországon javul az infrastruktúra, és csökkentik az adókat, a svéd infrastruktúrába történő beruházások egyre inkább elmaradnak. A sokat szidott magyar egészségüggyel kapcsolatban annyit jegyez meg, hogy Svédországban a műtétek és az orvosi rendelések várakozási ideje már messze a leghosszabb Európában.

Almássy Ferenc szerint Franciaország oda jutott, hogy nyolcéves „transzgender” gyerekeket ünnepelnek és reklámoznak a legnézettebb csatornákon, és a jobboldal nem mer felszólalni a melegházasság ellen.

– Többek között ezért hagytam el Franciaországot. Nem tudtam elviselni többé az agresszív liberalizmust, nem tudtam elviselni azt sem, hogy mindaz, amit megtanítottak szeretni, a történelem, a kulturális örökség vagy a nemzeti büszkeség, halálra van ítélve. Azzal, hogy én kiálltam ez ellen, gonosznak és nácinak lettem bélyegezve.

Hogy mit jelent az újságírónak Magyarország? Egy barátságos, biztonságos helyet sok munkalehetőséggel, elfogadással, ahol nem kell a gyerekeinket félteni a liberális véleményterrortól, és ahol talán az LMBT- és multikulturális propagandát sem kell majd elszenvedniük.

– Számomra Magyarország a bezzegország – szögezi le Almássy Ferenc.

A megszólalók szerint a nyugati társadalmi feszültségek miatt a jövőben sokan követhetik majd a példájukat, és költözhetnek abba az országba, amely Európa hagyományos értékeit őrzi, Magyar­országra.