Akkor szülnek először a nők, amikor harminc éve befejezték

Magyarország népessége 2025. január 1-jén 9 millió 540 ezer fő volt. Az ország jelenlegi területén 1981-ben regisztrálták a legmagasabb népességszámot, 10 millió 713 ezer főt. Azóta a lakosság létszáma változó ütemben, de folyamatosan csökken – olvasható a Központi statisztikai Hivatal Helyzetkép 2024 – Népmozgalom című elemzésében. 2024-ben a születések száma a halálozásokénál nagyobb mértékben esett vissza, ebből adódóan a természetes fogyás üteme nőtt. A nemzetközi vándorlás az egy évvel korábbinál kisebb mértékű, ötezer fős pozitív egyenlegének hatására az ország lélekszáma ténylegesen 45 ezer fővel volt kevesebb, mint 2024-ben.

A részletes elemzés szerint a halálozások száma tavaly Magyarország valamennyi vármegyéjében és a fővárosban is meghaladta a születésekét. A természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlási többletből adódóan

Pest vármegyét népességnövekedés, Budapestet kismértékű népességcsökkenés jellemezte.

A budapestihez hasonló mértékű volt a népesség csökkenése Hajdú-Bihar vármegyében, ahol a nagymértékű belföldi elvándorlást a vármegyék sorában létszámában és arányában legerőteljesebb nemzetközi vándorlási többlet ellensúlyozta.

Rosszabb is lehetne a helyzet

A múlt év során 77500 újszülött látta meg a napvilágot, ami 9,1 százalékkal, mintegy 7700-zal kevesebb megszületett gyermeket jelent az előző évihez viszonyítva. A születések számának visszaesésében a termékenység mérséklődése mellett a szülőképes korú (15–49 éves) nők létszámának hosszú ideje tartó csökkenése is szerepet játszott, létszámuk a tavalyi évben 42 ezer fővel csökkent. A jelentős visszaesés oka az 1974-ben született nagy létszámú generáció kilépése a szülőképes korból. A 2024. évi termékenységi szint mellett száz nő 138 gyermeket hozna világra élete folyamán, ami 8,3 százalékos csökkenést jelent az előző évi teljes termékenységi arányszámhoz (151) képest. A 2024. évi születések száma jelentősen elmaradt a korábbi mélypontot jelentő 2011. évitől, miközben a termékenység 12 százalékkal meghaladta az akkorit.

A 2011-es termékenységi szint fennmaradása esetén 2024-ben mindössze 68300 gyermek született volna meg, 9200-zal kevesebb a ténylegesnél.

Az elemzés rámutat, hogy a gyermekek több mint fele 30 éves és annál idősebb nőtől született. A rendszerváltás idején még a 25 évnél fiatalabb nők hozták világra az újszülöttek több mint felét, az azóta eltelt idő alatt a nők átlagos életkora első gyermekük születésekor 23 évről 29,4 évre tolódott ki. Napjainkban

a családalapítást és a gyermekvállalást abban az életkorban kezdik a nők, amikor három évtizeddel korábban szinte már befejezték.

A magzati veszteségbe tartozó terhességmegszakítások és magzati halálozások együttes száma hosszú ideje folyamatosan csökken. 2024-ben 33200 ilyen eset történt, 1580-nal, 4,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a 2024. évi 20300 abortusz 4,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Több házasságkötés, kevesebb válás

A házasságkötések száma hosszan tartó és jelentős csökkenés után 2010-ben érte el a mélypontját, 35500 friggyel. Innen kezdődött az a kedvező irányú elmozdulás, amelynek eredményeként 2016-ban ötvenezer fölé, majd 2021-ben 72 ezerre emelkedett a házasságkötések száma. Ez volt az elmúlt négy évtized legmagasabb értéke, azóta csökkenés tapasztalható: 2024-ben 46600 pár kötött házasságot, 7,2 százalékkal, mintegy négyezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 2019–2021 közötti időszak látványos emelkedése főleg az először házasságra lépők számának növekedéséből adódott, és a 2022–2024 közötti időszakban tapasztalt csökkenés is leginkább az ő körükben jelentkezett.

Az ezredfordulót követő évek 24–25 ezer körüli magas válásszáma az évtized végétől csökkenni kezdett.

2014-ben ötven év után először esett húszezer alá a felbontott házasságok száma.

A koronavírus-járvány első évében, 2020-ban – a járvány miatt bevezetett ítélkezési szünet miatt – 15 ezernél kevesebb válás történt. Az elmaradt válások pótlására a következő évben került sor, akkor több mint 18 ezer házasságot bontottak fel, 2024-ben pedig 16 900 válás történt.

A halálozások száma az 1990-es évek közepétől csökkenő trendet követett. 2011-ben hosszú idő óta először esett az elhunytak száma 130 ezer alá, és az ezt követő években kisebb ingadozásokkal tarkítva ezen a szinten mozgott. A koronavírus-járvány első évében, 2020-ban több mint 11 ezer fővel, 141 ezerre, majd a járvány kiteljesedésének évében, 2021-ben – további 15 ezres többlettel – 156 ezerre nőtt az elhunytak száma. A járványt követően jelentős mértékben visszaesett a halálesetek száma, 2024-ben 127500 fő vesztette életét.

Pest vármegye szívóhatása

2024-ben Pest és Győr-Moson-Sopron vármegye vándorlási nyeresége volt a legmagasabb (4,9, illetve 4 ezrelék), és a dunántúli vármegyék jellemzően nyertesei voltak a vándorlási folyamatoknak. A legnagyobb vándorlási veszteséget Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szenvedte el (7, illetve 6,4 ezrelék). Budapest gyakorlatilag az összes vármegye lakossága számára vándorlási célterület, azonban elvándorlás is jellemzi, a szuburbanizációs folyamatokkal összhangban elsősorban Pest vármegyébe. Pest vármegye vándorlási nyereségét elsősorban a Budapestről odavándorlók adták, 6200-zal többen költöztek a fővárosból Pest vármegyébe, mint fordítva.

A magyar állampolgárok évenkénti elvándorlását 2015 és 2020 között fokozatosan csökkenő, 2021-től emelkedő tendencia jellemzi. A magyar állampolgárok visszavándorlási üteme 2018-ig növekedett, azt követően enyhe csökkenésnek indult, 2024-ben pedig újra növekedést mutatott.

A kivándorlók száma 2022 óta meghaladja a visszavándorlók számát,

2024-ben 41300 magyar állampolgár hagyta el az országot, és 28900 fő tért vissza.