Aláírták péntek délelőtt Brüsszelben Horvátország európai uniós csatlakozási szerződését. A ceremónián beszédet mondó uniós vezetők, valamint a Zágrábot képviselő Ivo Josipovic köztársasági elnök és Jadranka Kosor miniszterelnök történelmiként méltatták a pillanatot.

Horvátország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban.

A horvát vezetők ennek ellenére – megfigyelőként – már a mostani uniós csúcsértekezlet formális, pénteki részére is meghívást kaptak.

Magyarország az előző félév soros uniós elnökeként fontos szerepet játszott a horvát csatlakozási folyamat előmozdításában; erre az időszakra esett a csatlakozási tárgyalások lezárása is.

A szerződést valamennyi EU-tagország jelen lévő vezető képviselője aláírta. Magyarország nevében Orbán Viktor miniszterelnök látta el kézjegyével a dokumentumot.

A beszédet mondó uniós vezetők – Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke – mindazonáltal arra is felhívták a figyelmet, hogy Zágráb „még nem tart az út végén”, a csatlakozásig, sőt azon túl is folytatódniuk kell a reformoknak.

Buzek a nyugat-balkáni térség többi állama számára is modellként említette Horvátországot. Barroso egyebek között azt emelte ki, hogy az aláírás is bizonyítja: az unió bővítése folytatódik, a nemzetközi gazdasági válság sem tudja beárnyékolni.

Josipovic hazája függetlenné válásához hasonlította a csatlakozás jelentőségét, Kosor pedig egyebek között azt hangoztatta, hogy az ország mindig is az európai családhoz tartozott.

Horvátország 2005 márciusában kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek több mint hat évig tartottak.

Szlovénia után Horvátország lesz az egykori Jugoszlávia második utódállama, amely teljes jogú tagságot nyer az Európai Unióban.

Külügyminisztérium: a horvát EU-csatlakozás magyar siker is

A Külügyminisztérium üdvözölte a horvát EU-csatlakozási szerződés pénteki aláírását; a tárca közleménye szerint az esemény a 2011. első félévi magyar uniós elnökség sikere is.

A minisztérium emlékeztetett rá: a csatlakozási tárgyalások 2005-ös megkezdése óta Horvátország mélyreható reformok útján érkezett el az Európai Unió kapujába.

A csatlakozási szerződés aláírását a tárca közös sikernek nevezte, felidézve: „Magyarországra hárult az a megtisztelő feladat, hogy levezényelje” a tárgyalások legkritikusabb, befejező szakaszát. A Külügyminisztérium szerint Budapest ezt a feladatot vállalásainak megfelelően, a várakozásokat felülmúlva teljesítette.

A csatlakozási szerződés aláírása a magyar elnökség sikere is – tartalmazza a közlemény, amely szerint a szerződés aláírása fontos, az Európai Unió és Horvátország számára is sikeres folyamat végét jelenti.

A Külügyminisztérium emlékeztetett: Magyarország – amely szomszédként és a bővítés mellett elkötelezett tagállamként is következetesen segítette Horvátország európai uniós integrációját – a csatlakozási tárgyalások lezárását EU-elnöksége egyik legfontosabb céljaként jelölte meg.

A tárca szerint a horvát uniós csatlakozási tárgyalások június 30-i lezárása azért is nagy siker, mert az egész nyugat-balkáni bővítési folyamatnak adott lökést olyan időszakban, amikor a pénzügyi válság és a belső uniós problémák miatt az EU a befelé fordulást is választhatta volna.

A Külügyminisztérium szerint Horvátország célba érése jelzés a térség többi országának is: a tagság elérhető cél a csatlakozási feltételek teljesítése után. „Meggyőződésünk, hogy a horvát példa nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy Montenegró, Szerbia és a többi nyugat-balkáni ország a felkészülés sokszor áldozatokkal járó, alkalmazkodást igénylő útja mellett kötelezze el magát” – tartalmazza a külügyi közlemény.

A tárca hangsúlyozta, hogy Magyarország a majdani EU-tag Horvátországra is stratégiai partnerként tekint a térséget és Európa jövőjét érintő sok kérdésben, így a közép-európai együttműködésben, az energiabiztonságban, az infrastruktúrával vagy az EU gazdasági kilábalásával összefüggésben. „Arra számítunk, hogy szomszédunk új tagállamkénként tevékeny és kezdeményező szerepet vállal a regionális együttműködésben, s támogatja a térség többi országának csatlakozási folyamatát” – közölte a Külügyminisztérium.

(MTI)