Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

– Megkezdődött az amerikai hadseregen belüli nagytakarítás, Trump kisöpri a liberális tábornokokat. De mi lesz a NATO-val?

– Először is, az elnök bejelentette, hogy a 2-3 százalékos GDP-arány kevés a NATO-hadseregek fenntartásához és fejlesztéséhez, tehát mindenkinek fel kell majd emelnie a katonai költségvetését legalább öt százalékra. Lengyelország már közel jár ehhez, Litvánia pedig úgy nyilatkozott, hogy ő is irányadónak tartja ezt a szintet

– Az elnök azt mondta, az amerikai hadsereg nem akar háborúba keveredni, főként Ukrajnában nem. De fejleszteni kell. Mekkora most ennek a seregnek a költségvetése?

– Úgy 3,5 százalék körüli. Tegyük hozzá, hogy a békeidők katonai költségvetése és a háborús költségvetés nem ugyanaz. A hidegháború nem igazi háború, de Amerikának akkor 7-9 százalékos volt a védelmi költségvetése. Ukrajna most GDP-jének 30-50 százalékát költi a háborúra, Oroszország viszont csak a 6-8 százalékát, hogy ne érje háborús sokk az orosz társadalmat.

Korábban írtuk

– A nemzetközi politika gócpontjai, Ukrajna, Tajvan, a Közel-Kelet vagy újabban Grönland gerjesztik a költségek emelését? Két „engedetlen” országnak, Mexikónak és Kanadának már így is megemelt vámtarifákkal kell szembenéznie…

– Persze. Trump azt vallja, hogy aki nem fizet, az védje meg önmagát. A GDP öt százaléka nagy pénz, és az oktatásból, a kutatás-fejlesztésből, a szociális ellátásból kell kivenni valahogy. A hadiipar viszont nagyot fog nyerni. Szándékosan visszafogja a kapacitásait, hogy keresleti piacot teremtsen, mert ezzel ugyanakkora befektetés mellett nagyobb profitra tehet szert. Egy adott összegből azelőtt három tankot vehetett egy hadsereg. Ma vehet kettőt a darabra lebontott fajlagos árnövekedés miatt. Tehát hiába emelik a tagállamok a védelmi költségvetésüket, olyan nagyon még az amerikai sereg sem tud előrébb lépni, ráadásul az Ukrajnának küldött támogatások gátolják a saját erő fejlesztését, talán ezért is fontos Washingtonnak a kilencvennapos moratórium.

– Ebbe a hadiipari ügyeskedésbe azért csak belenyúl majd az elnök. Trump is megállapította a minap, hogy megcsappantak az amerikai fegyverraktárak az ukrán támogatások miatt, Kijev hadi ellátmányának negyven százaléka az USA-ból érkezik…

– Nem olyan egyszerű az a beavatkozás. Amerikában megkezdődött a vetélkedés a régi, hat nagy konszernből álló hadiipari komplexum és a Szilícium-völgy új hadipari vállalkozásai között. Előtérbe került ugyanis a mesterséges intelligencia, az űrfegyverek technológiája, a drónok digitalizált vezérlése. Ez inkább már Elon Musk világa, a verseny tétje pedig a központi támogatás. Sokfelé kell majd osztani a tortát, így a régi hat nagy cég is rivalizál egymással.

– Trump sokat szidta az amerikai hadsereget, különösen a kabuli nyúlcipő miatt. És jól jellemzi az amerikai haderő állapotát a Potomac folyónál történt légi karambol is. Az elnök azt ígérte, megtisztítja a katonaságot…

– Szeretné felelősségre vonni, sőt bíróság elé állítani azokat a parancsnokokat, akik miatt bekövetkezett a kudarc. De nem megy el majd a 2020-as elnökválasztással kapcsolatos anomáliák mellett sem. Eltűnt most tizenvalahány-millió szavazó Kamala Harris mögül. Obamára 69, Bidenre pedig 83 millióan voksoltak korábban, de most senki sem találja ezeket a választókat. Akkor az volt a kérdés, hogy honnan jöttek, most meg az, hogy hová tűntek. Több elemző szerint Bidennel lefutott az internacionalizmus utolsó nagy hulláma. Vállalatok, internetes csatornák és szolgáltatók, reklámcégek mesélnek a liberalizmus mindennapi erőszaktevéseiről, és most mindenki igyekszik visszatérni a rendes kerékvágásba. Trump kimondta, hogy a férfi az férfi, a nő az nő, ez a két nem létezik. Ez a szellem lett az irányadó mindenben.

– A fegyveres erőknél is? Mert az elnök leszögezte, hogy a woke aláásta az amerikai hadsereget…

– Biden idején minden katonai tanintézetben oktatták a kritikus fajelméletet. A fehérek gyilkosok, ők tehetnek a világ bajairól, az előítéletek rendszerszintűek, ez ment az előadásokon. Az ország közép-nyugati részén hagyomány, hogy a családok egyik fiúgyermeküket katonának adják. Viszont amikor a szülők szembesültek azzal, hogy mivel tömik a fiatalok fejét a katonai tanintézetekben, nem adták oda a gyerekeiket. Ez pedig most toborzási problémákat okoz az amerikai haderőben. A flotta például hajók tucatjait állította le, mert nem tudta személyzettel ellátni őket. Az esélyegyenlőségi elven kinevezett parancsnokok nemcsak a hadseregben okoztak gondot, de problémát jelentenek például a Los Angeles-i tűz oltásában is. Biden óriási pénzeket ölt bele az egyenlőségi programokba, a szakmai szempontokkal viszont nem törődött.

– Trump fölvetette, hogy a belső ellenség ellen is felhasználná a hadsereget… Polgárháborúra számít?

– Egyfelől a határhelyzet tisztázása, az illegális migránsok kitoloncolása miatt szeretné ezt, másfelől azért, mert a média azzal hergeli a közvéleményt, hogy egy náci politikus áll az ország élén, aki fel akarja számolni Amerikát. Van feszültség az országban, de ennél azért józanabbak az amerikai emberek. Nem pocskondiázzák saját hazájukat, nem fordulnak ellene. Tanulhatna tőlük a magyarországi ellenzék.

– Melyik külső gócpontot veszi először szemügyre Donald Trump?

– Rázós ügy mindegyik. Amerika egy ideig abban volt érdekelt, hogy leépüljenek Oroszország és az EU kapcsolatai. Ehhez megfelelt az ukrán konfliktus. Másfél év után viszont rájött, hogy a harc eszkalációja őt is károsan érinti. Ha eltűnik a piacról az orosz vagy a venezuelai olaj, sőt az ukránok megsemmisítik az orosz olajfinomítókat, akkor hiány keletkezik a piacon, aminek árfelhajtó hatása van. Amerikában is.

– Ahogy az elnök minap tett nyilatkozataiból kitűnik, ő is aggódik az energiaárak emelkedése miatt. Nem véletlen, hogy Biden döntéseit felülbírálva újra megengedte a repesztéses eljárás alkalmazását a gázkitermelésben és a part közeli olajkitermelést az óceánon. Nem véletlen, hogy Trump szinte első intézkedéseként energia-vészhelyzetet hirdetett, és Amerika elhagyta a párizsi zöldmegállapodást…

– Nagy fordulat volt. Biden csalódott a választás eredményében, ezért bosszúból igen kemény energetikai szankciókat, rendelkezéseket vezetett be. Hadd hulljon az egész Trump nyakába. Azt mondta, kézbe venné, azaz megvásárolná az Északi Áramlatot. Vagyis újra jöhetnének az orosz energiahordozók Európába, de Amerika felügyelné és fölözné le a forgalmat. Ez az üzlet ezzel együtt is a békét hozó kompromisszumok első lépcsőfoka lehetne. Akárcsak az orosz sportolók visszafogadása a nagy nemzetközi viadalokra.

– Ennyi elég is lenne?

– Nem. Szerintem az igazi alkut az arktikus tér újrafelosztásával kötheti a két fél. Egyrészt a létrejött új hajózási útvonal, az ebben rejlő kereskedelmi lehetőségek, másrészt az Északi-sarkkör térségének gazdag nyersanyagkincse lehet a tárgyalások egyik fontos témája. Trump elemében lesz, hiszen az alku művészének tartják. Világos, hogy egy üzleti terv részeként fogja fel az egészet. De nem Moszkvát, hanem Pekinget tekinti Amerika igazi kihívójának. Trump, az üzletember arra figyel majd, hogy ne kerüljön Peking kezébe a tajvani chipgyártás. Ez katonai, gazdasági érdeke Amerikának. Különben jönnek a bombázók. De nem Kínát szórják meg, hanem lerombolják a tajvani chipgyártás struktúráját, semmiképpen se kaparintsa meg Peking. A feladat világos. Trumpnak a hegemón Amerikából a multipoláris világ legnagyobb hatalmává kell változtatnia hazáját. Ehhez először Amerika és az amerikai kontinens sorsát kell elrendeznie. Utóbbi a földrész okosan végrehajtott integrációját jelenti. A világ öt-hat nagyobb országcsoporttá alakul át. Amikor Kanada, a Panama-földszoros vagy Grönland bekebelezéséről hallunk, akkor ez már az integrációs folyamat beindítását jelenti.

– Ma Grönland esetében érzékelni nagyobb feszültséget. Korábban azt mondta az elnök, ha kell, katonai erővel veszi magához Amerika Grönlandot, most viszont dán hadihajók indultak meg a sziget felé…

– Washington már XIX. században meg akarta venni Grönlandot, csakúgy mint Alaszkát. Aztán épp a dánok kérték, hogy Amerika védje meg Grönlandot. Ki is épült ott egy komoly amerikai támaszpont, fejlesztésekkel, beruházásokkal, egyebekkel. Most viszont Dánia ragaszkodik ahhoz a Grönlandhoz, ami egyébként többször is el akart szakadni Dániától. Sebaj! Brüsszel, amely kellően dühös az amerikai liberálisok bukása miatt, bejelentette, ha szükséges, megvédi Grönlandot. Tehát az Európai Bizottság is bele akar keveredni a konfliktusba.

Fotó: T Szántó György/Demokrata

– Nézzük a Közel-Keletet. Ismert Donald Trump hűsége Izraelhez. Képes-e békére kényszeríteni a feleket?

– A Hamász az igazi kérdőjel a térségben. Úgy tudni, 17 ezer katonát vesztett azóta, de folyamatosan pótolta őket Gáza lakosságából. Azt látjuk, hogy megdőlt az az elmélet, amely szerint a világ egyik legütőképesebb hadserege bárhol sikeres lehet, ahol bevetik. Ma pusztán katonai erővel, politikai tárgyalások, gazdasági együttműködések nélkül nem lehet megoldani a válságokat.

– Donald Trump esetében merre leng ki majd az inga a külkapcsolatok terén, a gazdaság vagy a hadsereg felé? Nemrég üzent is Putyinnak, hogy súlyos gazdasági szankciókkal és vámokkal sújtja, ha nem akar tárgyalóasztalhoz ülni.

– Az információ, a diplomácia, a gazdasági kényszerítés és a katonai erő kombinációját fogja alkalmazni. Ő üzletember, és mint ilyen átlátja az adott kérdés teljes spektrumát. Szemben Bidennel és környezetével, vagyis az ideológiák által vezérelt komisszárkormányzattal, amely sokkal szűkebb látókörben vizsgált mindent, és azt hitte, csak neki lehet igaza. Amerikában megváltozik az élet, és ha így történik, akkor a világ is meg fog változni.