Állampolgársági vizsga
A magyar állampolgárság megszerzése hosszas és fáradalmas folyamat. Aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, és felmenője magyar állampolgár volt, könnyebb helyzetben van, hiszen az itt lakás időtartamára való tekintet nélkül kérheti honosítását. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mivel az állampolgári eskü mellett alkotmányos alapismeretekből vizsgát kell tenni. Ehhez azonban előbb el kell sajátítani egy huszonegy tételből álló tananyagot, majd be kell fizetni a vizsga díját, ami ötezer forint. Csak azok mentesülnek a számonkérés alól, akik magyar tannyelvű iskolában tanultak és végzettséget szereztek, vagy akik betöltötték hatvanötödik életévüket, illetve cselekvőképtelenek, vagy bizonyítani tudják, hogy egészségi állapotuk tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelenek a vizsga letételére.
Az állampolgári vizsga tételeiből szemezgetve összeállítottunk egy húsz kérdésből álló tesztsort, amit véletlenszerűen töltettünk ki Budapesten utcai járókelőkkel. Wass Albertről a megkérdezettek jóval több mint fele még soha nem hallott. Voltak, akik a C-vitamin feltalálójának tartották, csak néhányan tudták a helyes választ.
Van-e címer az állami lobogón? A megkérdezettek ötven százaléka nem tudta.
– Azért nincs, mert annak idején kivágták – válaszolta bölcsen egy hatvan év körüli hölgy. Más diplomatikusan közölte, nem óhajt politikai kérdésre válaszolni.
Bár a kormánypártok szimpatizánsainak többsége évek óta rásüti az árpádsávos zászlóra, hogy annak oltalma alatt zsidók százait lőtték a Dunába a nyilas diktatúra idejében, a válaszadók hatvan százalékának fogalma sem volt arról, ki volt Szálasi. Ketten kommunista vezetőnek vélték, egy válaszoló náci vezérnek gondolta. Egy szellemes úrnak eszébe jutott a mondás: „Annyi esélye van, mint Szálasinak a főtárgyaláson…” Egy másik úr pedig a legszívesebben kikapná a földből a volt nemzetvezető holttestét.
Magyarország történelmének leggyászosabb napja vitathatatlanul 1920. június 4-e volt, a trianoni békediktátum aláírásának napja. Elkeserítő, hogy e tragédiáról a megkérdezettek hetven százaléka nem tud.
– Az 1800-as évek közepén lehetett, egyszer ezt kérdezte tőlünk Julika tanárnő is az általános iskolában. De ez most miért fontos? – vágta ki magát amerikaias lezserséggel némi gondolkodás után egy húsz év körüli fiatalember. A válaszadók többsége szerencsére azért az évszázadot eltalálta. Érdekes módon a hét vezér neve valamiért megmaradt az emberekben, a legtöbben erre a kérdésre tudták a választ. Egyeseknek beugrott a Hunor, a Botond és a Sala keresztnév is.
Augusztus 20-án a többség szerint az államalapításra, az alkotmányra és Szent István királyra emlékezünk, és csupán egy-két olyan ember volt, akinek ez továbbra is a kenyér és a tűzijáték ünnepét jelenti.
Ravasz, becsapós kérdésekkel is készültünk, melyek közül az egyik így szólt: Mi volt előbb, a kiegyezés vagy a millennium? Igazságosan megoszlottak a vélemények, ötven-ötven százalékot kapott mindkét lehetőség. Magyarország szomszédait egész jól felsorolták, bár többen megfeledkeztek Szlovéniáról. Néhányan még mindig úgy gondolják, a déli határvonalakat átlépve Jugoszláviába érkeznek. Másokban Csehszlovákia hagyott mély nyomot, és Csehországot is szomszédaink közé sorolták. Második becsapós kérdésünk úgy hangzott, milyen vérségi kapcsolat volt Szent István és Vajk között. A megkérdezettek hetven százaléka rájött, hogy turpisság van a dologban, ők tudták, hogy István király pogány neve Vajk volt. Voltak ügyes közelítések is:
– Unokatestvérek voltak talán? Szent István kiszúratta a fülét Vajknak. Ja, nem, nem! Ólmot öntetett a fülébe, mert küzdöttek a trónért. És akkor nem is az unokatestvére volt, hanem a testvére – tippelt egy tizenhat év körüli fiú.
– Vajk volt Szent István nagybátyja. Gézának volt egy testvére, Vajk, és amikor Géza meghalt, akkor ő is igényt tartott a trónra, meg Szent István is, aki Géza fia volt. Aztán Géza felnégyeltette Vajkot – közölte magabiztosan egy fiatal nő.
Ami Magyarország első miniszterelnökét illeti, itt többen szereztek jó helyezést: gróf Batthyány Lajos, Teleki Pál, Antall József, Széchenyi István. Volt, aki szerint Horthy Miklós idősebb fia, Horthy István alakított kormányt 1848-ban.
Visszaköszönt a közelmúlt egyik nagy rocksikerének emléke is. Azt kértük, fejezze be: „Mátyás, az…” – mondatot. A szólást szinte mindenki ismerte. Csak egy kedves szőke lány válaszolt ekképpen: – Mátyás, a király.
Arra a kérdésre, hogy miért lyukas az ’56-os lobogó, általában helyes válaszokat kaptunk. Azok közül, akik nem tudták, többen visszakérdeztek: Miért, volt külön lobogó 1956-ban?
A déli harangszó kifogott jó pár emberen, de azért a többség tudta, melyik történelmi eseményhez köthető. A pálmát itt is egy szőke hölgy vitte el:
– Azért van déli harangszó, mert azt jelzi, hogy akkor ér a Nap a csúcsra, onnantól kezdve már lefelé megy, közeledik az este – fejtette ki mély csillagászati tudását egy húsz év körüli lány.
A Himnusz írójára több szavazat is érkezett. A beérkezett voksok tükrében: Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc, Egressy Béni.
– Ez beugratós kérdés, mert a Himnusz egy ősi magyar keresztény ima volt, amit aztán kicsit átírtak, hogy érthető legyen a szövege és aztán megzenésítették – véli egy hölgy. Egy szőke férfi is érdekes választ adott:
– A Himnusz első versszakának szerzője ismeretlen, ezt szoktuk énekelni, aztán Kölcsey írt hozzá még tizenegy versszakot, így az ő neve alatt emlegetjük az egészet.
Az már ekkor kiderült, hogy a történelem nem erőssége a magyar lakosságnak, de hogy az aktuálpolitikában sem jártasak, azt nem gondoltuk volna. Tudja a kedves olvasó, hogy Magyarország jelenlegi köztársasági elnöke Gyurcsány Ferenc, akit kilencévente választunk meg? De akkor vajon ki lehet a miniszterelnök és hány évente cserélődik?
A parlamenti pártok mindegyikét nem tudták megnevezni a válaszolók, általában a KDNP-t (egy nő szavajárása szerint KPDM) hagyták ki a sorból, bár voltak, akik úgy emlékeztek, a Munkáspárt és a Kisgazda Párt is bejutott a 2006-os választásokon, sőt a Szociáldemokrata Párt is, egy válaszoló pedig, még mindig a múlt rendszerben élve, az MSZMP-t nevezte meg kormányzó pártnak.
A három évvel ezelőtti uniós csatlakozásra sem emlékeztek sokan. Egy hölgy például 1992-re emlékezett, egy idősebb férfi pedig 2006-ra.
– 2004. december 5-én léptünk be, sokszor emlegetik ezt a dátumot – világosított fel bennünket magabiztosan egy harminc év körüli nő.
A rendszerváltás utáni miniszterelnökök közül szinte mindenki kifelejtette Boross Pétert, cserébe egy alkalommal bekerült Göncz Árpád is.
Összegezve, a válaszadók kilencven százaléka megbukott volna a magyar állampolgársághoz szükséges alkotmányos alapismeretek vizsgáján. Pedig a kései Kádár-korszak klasszikus kérdését föl sem mertük tenni (Ki volt Petőfi Sándor?).
Szencz Dóra
AZ ÁLTALUNK FELTETT KÉRDÉSEK:
Ki volt Wass Albert?
Van-e címer az állami lobogón?
Ki volt Szálasi Ferenc?
Mikor írták alá a trianoni békediktátumot?
Sorolja fel a hét vezért!
Mit ünneplünk augusztus 20-án?
Melyik történelmi esemény volt előbb? A millennium vagy a kiegyezés?
Melyek Magyarország szomszédos országai?
Milyen vérségi kapcsolat van Szent István és Vajk között?
Fejezze be a közmondást: „Mátyás, az…”
Miért lyukas az ’56-os zászló?
Mit ünneplünk október 23-án?
Melyik történelmi eseményhez köthető a déli harangszó?
Ki írta a Himnuszt?
Ki jelenleg Magyarország köztársasági elnöke?
Hány évente választanak újat?
Sorolja fel, mely pártok kerültek be a parlamentbe a 2006-os országgyűlési választás során.
Melyik évben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz?
Kik töltöttek be miniszterelnöki posztot a rendszerváltástól napjainkig?