Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

– Volt már ilyen adó, vagy ez új, Márki-Zay-féle találmány?

– 2014-ben a parlament módosította a helyi adókról szóló törvényt, ennek következtében az önkormányzatok maguk is kivethetnek úgynevezett települési adókat minden olyan tárgyra, amit még nem terhel adófizetési kötelezettség. Ennek az adónak nem lehet alanya az állam, de egyesület, alapítvány és vállalkozó sem.

– Mire használják a települések ezeket a bevételeket?

– A törvény kimondja, hogy csak fejlesztési célokra vagy szociális ellátásra fordíthatják őket. Megjegyzem, a gazdálkodók sokféleképp adóznak. Adónak, köztehernek számít például az is, ha belépnek a nemzeti agrárkár-enyhítési alapba. De köztehernek minősül a mezőőri járulék befizetése is. Van olyan önkormányzat, amely a beszedett földadóból a határ infrastruktúráját tette, illetve teszi rendbe. De ezeken a településeken figyelembe veszik a gazdák érdekeit, és mentességet adnak például azoknak, akik saját maguk művelik a tulajdonukban álló termőföldet vagy mondjuk mezőőri járulékot fizetnek; illetve eleve mentesülhetnek azok a mezőgazdasági művelés alatt álló területek. Ezeken a településeken előzetesen egyeztettek a gazdák és az önkormányzatok, ezzel szemben Márki-Zay Péter figyelmen kívül hagyta a termelők érdekeit, és egyeztetés nélkül vezette be a földadót. Márki-Zay Péter szembemegy a törvény rendelkezéseivel is, minden gazdát megadóztat, és ezzel a saját településének termelőit hozza versenyhátrányba. Évente 10 ezer forintot követel hektáronként, erdő, rét, legelő esetében 6 ezret. Minden tulajdonosnak fizetnie kell, ha a birtoka meghaladja a 4 hektárt.

Korábban írtuk

– Váratlanul jött ez az egész, vagy voltak próbálkozásai korábban is?

– Már 2020 végén be akarta vezetni a földadót, de akkor egy veszélyhelyzeti kormányrendelet megtiltotta új települési közterhek bevezetését és a meglévők emelését. A veszélyhelyzeti rendelet hatályon kívül helyezése után, 2022 őszén újra előterjesztette a maga földadóját, a hódmezővásárhelyi, baloldali többségű közgyűlés pedig meg is szavazta.

– Enged valamilyen kivételt tenni a határozat?

– Nem, ez a rendelkezés földre, kertre, gyümölcsösre is vonatkozik, azaz minden ingatlanra, amely, ahogy mondtam, nagyobb 4 hektárnál. Érinti azokat, akik saját földjükön gazdálkodnak, illetve azokat is, akik tulajdonosként bérbe adják a földjeiket.

– A hírek szerint 1500-2000 ember fizet majd Hódmezővásárhelyen, és a város 81 milliót kasszíroz belőle…

– Az adó azokat a nyugdíjas földtulajdonosokat is sújtja, akik bérbe adják a földjüket, a pénz pedig egy kis nyugdíj-kiegészítést jelent számukra. Persze beépíthetik a bérleti díjba, az viszont a földbérlő gazdálkodónak jelent terhet. Így vagy úgy, de a végén ez az adó élelmiszerár-emelkedéshez vezet. Pedig a gazdákat megsarcolta a járvány, majd jött az energiaár-robbanás, jött a növényvédő szerek és a műtrágya brutális drágulása, és még történelmi aszály is sújtotta az országot. Amit Márki-Zay Péter tesz, az nemcsak kirívóan törvénysértő, de szakmailag is elfogadhatatlan. A Magosz elnökeként megígérhetem, mindent megteszünk, hogy megvédjük a gazdákat az igazságtalan és törvénytelen sarcolástól.

– Nyilván a Magosz és a NAK is tart attól, hogy több baloldali önkormányzat átveheti Márki-Zay ötletét. Van már erre példa?

– Persze. Sőt! Az egyik településen a testület olyan földadót szavazott meg, amelyet nem a terület nagyságára, hanem aranykorona-értékére szab ki. Ezer forintot követel aranykoronánként. Így egyetlen hektárra kijöhet akár évi 30 ezer forintnyi adó is.

– Gazdasági vagy politikai döntést hozott Hódmezővásárhely?

– A földadó döntő többségében jobboldali szavazókat sújt majd, köztük minden gazdálkodót. Egyértelmű üzenet ez a polgármester részéről. Kiemelném, hogy Magosz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen agrárpetíciót hirdetett meg, amelyet az Agrarpeticio.hu oldalon lehet aláírni. Kérek mindenkit, hogy ezúton is segítsen a hódmezővásárhelyi termelőknek, földtulajdonosoknak!

– Pezsgőt bontott az ellenzék most, hogy megszűnt az üzemanyagok ársapkája. Hogy érinti ez az agráriumot?

– Az ársapka kivezetése hatással lesz természetesen a termelési költségek növekedésére is, de a gazdák is érezték, hogy az üzemanyaghiány senkinek sem jó. A kormány elment a falig, de a brüsszeli szankciók életbelépése után képtelen tovább tartani az ársapkát. Ehhez kell alkalmazkodnunk mindannyiunknak.